I. fejezet: Az Egyesület célja és feladatai
1. § [Preambulum]
(1) Az Erdélyi Múzeum-Egyesület az 1841/3. évi erdélyi országgyűlésen kezdeményezett és 1859-től fogva 1949-ig ténylegesen működött Erdélyi Múzeum-Egyesület jogutódja és tevékenységének folytatója, mely annak a megváltozott körülményekhez alkalmazott céljait kívánja megvalósítani. A mai Erdélyi Múzeum-Egyesület és az 1859–1949 időszakban működő Erdélyi Múzeum-Egyesület között fennálló jogfolytonosságot a Kolozs Megyei Törvényszék 2017. március 2-i, 279/A/2017-es számú, a 17289/211/2015. számú ügyiratban született döntésében jogerősen is megállapította.
(2) Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a Romániában élő magyarság tudományos és művelődési életének szakmai szervezete és mint ilyen, egyik szervezője. Ezért számos feladatot kell ellátnia mind a tudományok művelése, mind pedig ennek eredményei a magyar lakosság körében való terjesztése érdekében:
— előmozdítja, szervezi, összehangolja és szakmailag-módszertanilag irányítja a romániai magyarság nemzetiségi jellegű tudományos intézményeinek, szervezeteinek, gyűjteményeinek és ezek kutatóinak, kezelőinek szakmai munkáját, irányelveket, terveket, elgondolásokat munkál ki mindezek minél eredményesebb működésének előmozdítására;
— feladatának tekinti, hogy Románia általános művelődési és tudományos fejlődése keretében hasonló jellegű intézményekkel kapcsolatot tartva ápolja a közös hagyományokat és gyarapítsa az európai kultúra értékeit;
— szakmai és társadalmi elismerést nyújt az országunk területén a tudományszakukban, az irodalomban, a művészetben és a közművelődés területén kiemelkedő teljesítményt felmutató személyeknek azáltal, hogy tiszteleti tagokká választja őket, jutalmak és ösztöndíjak kitűzésével serkenti az igényes szellemi tevékenységet és minden más eszközzel is előmozdítja a szaktudást, a művelődési élet színvonalának állandó emelését, az alkotó munka társadalmi értékelését, fokozottabb megbecsülését.
2. § [Az Egyesület neve, székhelye és időtartama]
1) Az egyesület neve román nyelven Asociația Muzeului Ardelean, amely fordítható:
— magyar nyelvre, mint Erdélyi Múzeum-Egyesület;
— német nyelvre, mint Siebenbürgischer Museum-Verein;
— angol nyelvre, mint: Transylvanian Museum Society.
(2) Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nevének rövidítése magyar nyelven: EME; román nyelven: AMA; illetve a jelen alapszabályokban „Egyesület”.
(3) Az Egyesület székhelye: Románia, Kolozs megye, Kolozsvár (Cluj-Napoca), Napoca u. 2–4, sz. 15. és 24. ajtók.
(4) Az Erdélyi Múzeum-Egyesület működési időtartama: határozatlan.
3. § [Az Egyesület tudományos egységei]
(1) Az Egyesület keretében, és a jelen alapszabályok tiszteletben tartásával különálló tudományos egységek működnek. Ezek:
— a szakosztályok,
— a fiókegyesületek,
— a Kutatóintézet,
— a jelenlegi és jövőbeni gyűjtemények,
— a könyvtár és információs központ, és
— a kiadó.
(2) Az Egyesület szakosztályai a következők:
- Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály;
- Természettudományi és Matematikai Szakosztály;
- Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály;
- Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály;
- Műszaki Tudományok Szakosztálya;
- Matematikai és Informatikai Szakosztály ;
- Agrártudományi Szakosztály.
(3) Az Egyesület szakosztályainak tevékenysége az adott tudományterület minden ágát lefedi, a tudomány művelése és a tudományos eredmények terjesztése mellett kiterjed a folyamatos képzésre és a szakmai fejlesztésre is. Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály tevékenysége az egészségtudományok minden ágát lefedi, és a tudomány művelése mellett kiterjed az egészségügyi személyzet folyamatos képzésére és szakmai fejlesztésére az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti és ápolói területeken.
(4) Szükség szerint az Egyesület vidéki fiókegyesületeket, illetve szakosztályokat is alakíthat. Jelenleg a következő fiókegyesületek működnek: Csíkszereda és Gyergyószentmiklós (Hargita megye), Marosvásárhely (Maros megye), Sepsiszentgyörgy (Kovászna megye), Zilah és Szilágysomlyó (Szilágy megye), Aranyosvidék (Kolozs megye), melyeknek az anyaegyesülethez való viszonyát alakulásukkor esetről esetre a közgyűlés határozza meg.
(5) Az Egyesület Kutatóintézetet tart fenn, amely saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik. Ennek munkatársai a szakterületüknek megfelelő tudományágak körében a törvényben előírt feltételek betartásával továbbképzések, képzések biztosítására jogosultak.
(6) Az Egyesület fejlődéséhez képest a felsoroltakon kívül a kutatást szolgáló más intézményes keretek is alakíthatók.
4. § [Az Egyesület szerződései és megegyezései]
Az Egyesület érvényesnek tekinti és tiszteletben kívánja tartani mindazokat a múltban kötött, az ország törvényeivel egyező szerződéseket és megegyezéseket, amelyek tevékenysége anyagi és szellemi feltételeinek biztosítását célozzák.
5. § [Az Egyesület célja és annak nonprofit jellege]
Céljainak megvalósítására az Egyesület széles körű társadalmi tevékenységet fejt ki, nonprofit jelleggel megfelelő vagyoni és pénzügyi alapot hoz létre.
6. § [Az Egyesület tevékenységei]
Céljainak megvalósítására az Egyesület:
- szakosztályi üléseket tart;
- a szakosztályok munkálatait folyóiratában, illetve nem időszakos kiadványaiban ismerteti, valamint kiadja;
- tagjai kutatómunkájához szervezett kereteket biztosít és eredményeiket nem időszakos kiadványokban közzéteszi;
- vándorgyűléseket tart és konferenciákat rendez;
- gyűjteményeiből különleges, időszaki kiállításokat rendez;
- évkönyveket ad ki;
- arra rendelt alapokból pályadíjakat tűz ki.
7. § [Az Egyesület kezdőtőkéje és anyagi eszközei]
(1) Az Egyesület kezdőtőkéje: 3000 (háromezer) lej.
(2) Az Egyesület anyagi eszközei:
- a tagdíjak;
- az időszakos kiállításokból és tudományos rendezvényekből befolyó jövedelmek;
- a kiadványok jövedelmei;
- adományok, pénzbeli és természetbeni támogatások;
- alapítványi támogatások és bizalmi vagyonrendelések pénzügyi eredménye;
- állami segélyek és más támogatások;
- az Egyesület korlátolt felelősségű társaságokat alapíthat, amelyek tiszta jövedelme a fejlesztés mellett kizárólag az Egyesület céljaira fordítható.
8. § [Az Egyesületnek rendelt adományok és támogatások célhoz kötöttsége]
A 7. § (2) bekezdés 5. és 6. pontjai alatti jövedelmek csakis az adományozó, illetve alapító célzata szerint használhatók fel.
9. § [Az Egyesület apolitikus jellege]
Az Egyesület politikával nem foglalkozik.
II. fejezet: Az Egyesület tagsága
10. § [Az Egyesület tagsága. Általános rendelkezések]
(1) Az Egyesület tagsága rendes, alapító és tiszteleti tagokból tevődik össze. Az Egyesület munkáját azonban pártoló tagként bárki támogathatja.
(2) Az Egyesület rendes, illetve alapító tagja lehet Románia minden nagykorú, magyar nemzetiségű, illetőleg tudományos, művelődési tevékenységét magyar nyelven is kifejtő állampolgára. A felvételt jelentkezés vagy ajánlás alapján a választmány határozza el.
(3) Az Egyesület pártoló és tiszteleti tagja lehet bárhol élő és bármilyen állampolgárságú személy, a lentebb meghatározott feltételek szerint.
11. § [Az Egyesület tagsága. Jogi személyek]
Az Egyesület tagjai lehetnek jogi személyek is, amelyek jogaikat törvényes képviselőjük útján gyakorolják. A törvényes képviselő személye vagy annak megváltoztatása előzetesen bejelentendő és a személyét igazoló okirat a választmány elé terjesztendő.
12. § [Az Egyesület rendes tagjai]
(1) Rendes tagok azok, akik vállalják az Egyesület céljainak szellemi és anyagi eszközökkel való előmozdítását és a megállapított tagdíjat befizetik.
(2) Minden rendes tagnak meg kell választania, hogy az Egyesület szakosztályai közül, melynek keretében kívánja kifejteni tevékenységét.
13. § [Az Egyesület alapító tagjai]
Alapító tagok azok, akik vállalják az Egyesület céljainak szellemi és anyagi eszközökkel való előmozdítását és legalább a mindenkori havi bruttó minimálbér összegével azonos összeget adományoznak az Egyesületnek, illetve ezzel azonos értékű tárggyal, anyaggal gyarapítják az Egyesület gyűjteményeit. Az alapító tagok a rendes tagok összes jogát élvezik.
14. § [Az Egyesület tiszteleti tagjai]
Tiszteleti tagok azok a belföldi és külföldi szakmai körökben elismert, kiemelkedő tudományos, irodalmi, művészeti és közművelődési teljesítményt felmutató, a romániai magyar társadalom megbecsülését kiérdemelt személyek, akiket az elnökség javaslatára és a szakosztályok szakmai véleményezése alapján az Egyesület választmánya ebben a minőségben megválaszt és e döntést a közgyűlés megerősíti.
15. § [Az Egyesület pártoló tagjai]
Pártoló tagoknak tekintendők mindazok, akik alkalmilag, vagy rendszeresen, de minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják erkölcsi, szakmai vagy anyagi tekintetben az Egyesület céljait és munkáit.
16. § [A rendes tagok jogai]
A rendes tagok jogai a következők:
- tárgyalási, indítványozási és szavazati joguk van az Egyesület közgyűlésében;
- választhatnak és választhatók; csupán az elnöki és az alelnöki tisztségre nem választható más, mint alapító tag;
- részt vehetnek azon szakosztály működésében, amelyet választottak, és a szakosztály közgyűlésén ugyanazokat a jogokat gyakorolják, mint az Egyesület közgyűlésében.
17. § [Az alapító tagok jogai]
Az alapító tagok a rendes tagok jogait élvezik, azzal a különbséggel, hogy az Egyesület elnökévé és alelnökévé csak alapító tagok választhatók.
18. § [A tiszteleti és pártoló tagok jogai]
A tiszteleti és a pártoló tagok részt vehetnek azon szakosztály működésében, amelybe őket beválasztották, illetve amelyet választottak, az Egyesület népszerűsítő előadásain, vándorgyűlésein és tanulmányi kirándulásain.
19. § [A tagsági jogviszony megszűnésének esetei]
Megszűnik tagja lenni az Egyesületnek:
- aki kilépését írásban bejelenti, a bejelentés iktatásának napjától;
- akit tagjai közül az Egyesület kizárt vagy törölt, a kizárás, illetve a törlés ellen gyakorolható, az alábbi 22. §-ban meghatározott fellebbezés határidejének leteltétől, vagy a fellebbezés a közgyűlés által történt elutasításának napjától;
- bármely természetes személy elhalálozásának, és bármely jogi személy végelszámolása megkezdésének napjától.
20. § [A tagok kizárása]
A választmány az Egyesületből kizárja azt a tagot:
- akit közbűncselekmény miatt bírói határozattal jogerősen elítéltek;
- aki az Egyesületnek szándékosan kárt okozott.
21. § [A tagok törlése]
A választmány törli a tagok sorából azt a tagot, aki tagdíját ismételt felszólítás ellenére három év óta nem fizette be.
22. § [A kizárás vagy a törlés ellen gyakorolható jogorvoslat]
A választmány törlést vagy kizárást kimondó határozata ellen az érdekelt ezen határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet.
III. fejezet: Az Egyesület tisztségviselői
23. § [Az Egyesület tisztségviselői]
(1) Az egyesület tisztségviselői:
- az elnök;
- a három alelnök;
- a főtitkár;
- a gazdasági tanácsos;
- a jogtanácsos;
- az ellenőrző bizottság tagjai és elnöke;
- a szakosztályok tisztségviselői.
(2) A felsorolt tisztségek viselőit, a szakosztályok tisztségviselőinek kivételével, a közgyűlés választja meg négy évre, amelynek letelte után újraválaszthatók.
24. § [Az Egyesület elnöke]
(1) Az elnök az Egyesület tudományos, művelődési és tudományszervezési tevékenységének legfőbb irányítója.
(2) E tevékenységben az elnököt három alelnök, a főtitkár, illetve az elnökség és a titkárság segíti.
(3) Az Egyesület elnökévé csak magas tudományos minősítéssel, kiemelkedő tudományos munkássággal, a romániai magyarság bizalmát és megbecsülését élvező, magyar nemzetiségű személy választható. Megbízatása négy esztendőre szól és ez csak egyszer hosszabbítható meg.
(4) Az Egyesület elnöke az Egyesület törvényes képviselője a román jog értelmében harmadik személyekkel szemben.
25. § [Az Egyesület alelnökei]
Az alelnökök az elnököt munkájában támogatják és akadályoztatása esetén hivatalba lépésük sorrendjében helyettesítik. Az alelnökök az Egyesület meghatározott munkaterületeit felügyelik.
26. § [Az Egyesület főtitkára]
A főtitkár az Egyesület tudományos és közművelődési tervei valóra váltásának az irányítója és az Egyesület külső képviseletének az elnökkel, illetőleg az ezt helyettesítő alelnökkel együtt részese, amennyiben erről az alapszabályzat kifejezetten rendelkezik.
27. § [Az ügyrend]
Az elnök, az alelnökök, a főtitkár, a jogtanácsos és az ellenőrző bizottság teendőinek részleteit az Egyesület ügyrendje állapítja meg.
IV. fejezet: Az Egyesület kormányzása
28. § [Az Egyesületet kormányzó döntéshozó szervek]
(1) Az Egyesület kormányzását közgyűlések, választmány és az elnökség, illetve az elnök végzik.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt többtagú döntéshozó szervek, amennyiben ezt a körülmények indokolttá teszik, távközlési úton (elektronikus levelezésben, illetve hang és kép továbbítására is alkalmas telekonferencia-rendszerek felhasználásával) is ülésezhetnek. Az ülés formáját mindenkor az annak összehívására jogosult szerv határozza meg. A távközlési úton részvétel lehetőségét az illető ülésre vonatkozó meghívóban fel kell tüntetni. A távközlési úton tartott ülések vonatkozásában az alábbi rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók maradnak.
29. § [Az Egyesület közgyűlésének összehívása és napirendje]
(1) Az Egyesület minden évben rendes közgyűlést tart.
(2) Rendkívüli közgyűlést az elnök saját elhatározásából is összehívhat; 20 tag írásban beterjesztett kérelmére 30 napon belül azt összehívni tartozik.
(3) A rendes közgyűlés idejét a választmány határozza meg. Minden közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell a tárgysorozatot (a napirendet), és az két héttel előbb a tagoknak megküldendő és az Egyesület honlapján is közzéteendő.
30. § [A közgyűlés határozatképessége]
(1) A közgyűlés határozata érvényes:
- ha a közgyűlést az előbbi 29. § (3) bekezdésében megállapított módon hívták össze
- és legalább annyi rendes tag van jelen, mint szavazati joggal rendelkező választmányi tag
- és a határozatot általános többséggel, vagyis az érvényes szavazatok felét legalább egy szavazattal meghaladó szótöbbséggel hozták.
(2) Ha a közgyűlés az előző bekezdés 2 pontja alatti feltételnek nem felel meg, ugyanazon tárgysorozattal (napirenddel) az Egyesület elnöke által megjelölt későbbi időpontban új közgyűlés tartandó, amely a megjelent tagok számára és arányára való tekintet nélkül érvényesen határoz. Az így tartandó közgyűlés időpontját a 29. § (3) bekezdése szerinti meghívó tartalmazza; az akár a korábbi, határozatképtelen közgyűléssel azonos napra is összehívható.
31. § [A közgyűlés általános hatásköre]
A közgyűlés az Egyesület ügyeiben legfelsőbb fokon rendelkezik. Általános szavazattöbbséggel megválasztja az Egyesület tisztségviselőit. Meghatározza az Egyesület stratégiáját és jóváhagyja az éves munkatervet. Jóváhagyja az új szakosztályok és fiókegyesületek létesítését.
32. § [A választmány tagjainak megválasztása a közgyűlés által]
(1) A rendes közgyűlés az alapító- vagy rendes tagok köréből hároméves időtartamra 21 választmányi tagot választ.
(2) A rendes közgyűlés felülvizsgálja az eltelt év számadásait, határoz a választmány tagjai fölmentésének megadása felől és megállapítja a következő év költségvetését. Számonkéri a választmánynak és a tisztségviselőknek az eltelt év folyamán kifejtett munkásságát. Megválasztja az ellenőrző bizottság három tagját.
33. § [Az alapszabályok megváltoztatása a közgyűlés által]
Az alapszabályokat csak a közgyűlés változtathatja meg, még pedig a jelenlévő szavazók kétharmad (2/3) részének hozzájárulásával. Az alapszabályok megváltoztatását célzó minden indítvány előzetesen a választmányban tárgyalandó, de a közgyűlés elé vihető akkor is, ha a választmány nem hagyta jóvá.
34. § [A választmány hatásköre]
(1) Az Egyesület minden ügyében a szakosztályok belügyeit kivéve, a rendes közgyűlések közötti időszakban, a közgyűlés jóváhagyásának reményében, a választmány intézkedik. Az elnökségnek sürgős ügyekben tett intézkedései a legközelebbi rendes választmányi ülésen bejelentendők.
(2) Az Egyesület teljesített kiadásait a választmány hagyja jóvá, mint a költségvetés végösszegét.
35. § [A választmány ülései]
(1) A választmány évente kétszer rendes ülést tart. Az elnök szükség szerint többször is hívhat össze választmányi ülést; azonban három választmányi tagnak három nappal előbb bejelentett akár szóbeli, akár írásbeli kívánságára, köteles választmányi ülést összehívni.
(2) A választmányi üléseket az elnök, akadályoztatása esetén pedig az egyik alelnök, hívja össze. A választmányi ülésen az elnök és az alelnökök akadályoztatása esetén, a legrégibb választmányi tag, illetőleg közülük a korban legidősebb elnököl.
(3) A választmányi ülésre a választmány tagjai legalább három nappal előbb, külön-külön, írásban meghívandók. A meghívónak a tárgysorozatot (napirendet) is tartalmaznia kell.
(4) Halasztást nem tűrő sürgős esetekben a meghívók szétküldésétől számított rövidebb idő alatt, vagy körözvénnyel eszközölt meghívás útján is tartható választmányi ülés.
36. § [A választmány szavazati és tanácskozási joggal rendelkező tagjai. A választmányi tagok beszámítása a közgyűlés határozatképességi létszámába]
(1) A választmány szavazati joggal rendelkező tagjai:
- az elnök,
- az alelnökök (három fő),
- a főtitkár,
- a szakosztályok elnökei,
- a gazdasági tanácsos,
- a jogtanácsos,
- a Kutatóintézet igazgatója,
- a közgyűlés által az alapító és rendes tagok köréből választott 21 választmányi tag.
(2) A fiókegyesületi elnökök, a szakosztályi titkárok, valamint az ellenőrző bizottság elnöke a választmányban tanácskozási joggal vesznek részt.
(3) A választmány létszámába a (2) bekezdésben felsorolt személyek nem számítanak bele a 30. § (1) bekezdés 2. pontjában a közgyűlés számára előírt határozatképességi minimumlétszám meghatározása során.
37. § [A választmány a közgyűlés által választott tagjainak időszakos frissítése]
(1) A közgyűlés során a választmány a közgyűlés által választott tagjainak egy harmada esetében tisztújítás következik be. Az érintett tagok mandátuma megszűnésének és a kiválasztásuk módját a választmány határozza meg.
(2) A kisorolt vagy kilépett választmányi tagok újra választhatók.
38. § [A választmány határozatképessége]
A választmány határozata érvényes:
- ha a választmányt a fenti 35. § (2)–(4) bekezdéseiben említett szabályos módon hívták össze,
- és a választmányi ülésen legalább annyi nem tisztségviselő választmányi tag van jelen, mint tisztségviselő,
- és a határozatot az érvényes szavazatok felét legalább egy szavazattal meghaladó szótöbbséggel hozták. A szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt.
39. § [Az elnökség]
(1) A közgyűlések és választmányi ülések közötti időszakokban az Egyesület ügyeit az elnök, illetve az elnökség intézi a titkárság segítségével, ezáltal biztosítva a folyamatos ügyintézést.
(2) Az elnökség tagjai: az elnök, három alelnök, a főtitkár, a gazdasági tanácsos, a jogtanácsos, a szakosztályok elnökei és a Kutatóintézet igazgatója.
V. fejezet: A szakosztályok vezetése
40. § [A szakosztályok közgyűlései]
Az egyes szakosztályok szervezetét, alapszabályzatát és ügyrendjét az illetékes szakosztályok közgyűlései állapítják meg.
VI. fejezet: Az ellenőrző bizottság
41. § [Az ellenőrző bizottság megválasztása és működése]
(1) A közgyűlés háromtagú ellenőrző bizottságot választ; a tagok egyike könyvelési szakértő.
(2) Az ellenőrző bizottság elnököt választ, és megállapítja a maga ügyrendjét, amelyet a közgyűlés jóváhagy.
VII. fejezet: Az Egyesület feloszlása
42. § [Az Egyesület megszűnése a jogszabályban előírt taglétszám hiányában]
Az Egyesület megszűnik, amennyiben tagjainak létszáma a hatályos jogszabályban előírt három fő alá csökken.
43. § [Az Egyesület feloszlatása]
(1) Az Egyesület feloszlását csak a közgyűlés, éspedig csakis az Egyesület szavazásra jogosult összes tagja kétharmad (2/3) részének szavazatával mondhatja ki, akkor is csak oly körülmények alapján, amelyek az Egyesület további működését lehetetlenné teszik.
(2) Felszámolás esetén a romániai magyar történelmi egyházak képviselőiből álló bizottság határozata szabja meg az Egyesület anyagi javainak felhasználási módját az erdélyi magyar tudományművelés érdekében.