2025. november 22-i, egész napos tanácskozásunk a terveknek megfelelően zajlott le.
A délelőtti előadások színhelye a BBTE Bölcsészettudományi Kara (az egykori Marianum) épülete, a Popovici terem – a valamikori kápolna – volt. A közönséget elsősoraiban alap-, mesterképzős és doktorandusz bölcsészhallgatók alkották, de a rendezvényt középiskolai magyartanárok, egyetemi oktatók is megtisztelték jelenlétükkel. A magyar nyelvű előadások az idegennyelv-ismereteknek a kutatásban érvényesülő hasznára is rávilágított.
Egyed Emese megnyitó szavai után a Kar hangulatos folyosóján csoportképet készítettünk.
A nyitóelőadást dr. Kányádi András, a párizsi INALCO (Instituta National des langues et Civilisations Orientales) professzora tartotta Giacomo Casanova csehországi ̶ duxi ̶ leveleiről. Előző nap került sor a professzor fordításában és gondozásában a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatában megjelent könyv (Casanova levelei) bemutatására.
A továbbiakban regényeket vizsgáltak az előadók. Dr. Tapodi Zsuzsa, a Sapientia EMTE professzora Narrátorkavalkád Bogdán László regényeiben címmel a sepsiszentgyörgyi illetőségű prózaszerző és újságíró, szerkesztő prózaírói technikáiról értekezett, dr. Varga P. Ildikó műfordító, a BBTE finn nyelv- és irodalomtanára Egy zsarnok életrajza. Pirkko Saisio: Suliko címmmel az általa magyarra fordított, megjelenés előtt álló Sztálin-regényt mutatta be a zenei kontextust is megidéző interaktív előadásában, dr. Biró Annamária irodalomtörténész, szintén a BBTE magyar irodalomtörténet tanára összehasonlító irodalomtudományi módszereket hangsúlyozó előadást tartott Elbeszélni az idegent. Angelo Soliman alakja kortárs regényekben címmel.
A szünet után a BBTE Hungarológia Doktoriskola hallgatói tartottak előadást – női szerzőkről. Lázár Kinga (témavezetője: dr. Domokos Johanna habilitált docens) Matrilineáris örökség mint az önreprezentáció eszköze. Ellennarratívák indigén női szerzőktől című előadása a Reinventing the Enemy’s Language (1997) című,– több mint 50 törzsből származó, 87 (női)szerző műveiből összeállított, angol nyelvű kötetről a nyelvi-kulturális sokféleség és az anya-leány viszony értékvoltát hangsúlyozó értelmezést adott. Bereczki Szende (témavezetője Egyed Emese ) Cseh Katalin verseskönyvét vizsgálta Életút és költészet. Cseh Katalin Világtalan világosság címmel - a költőnő is jelenlétében.
Az előadásokra való reflektálás után az Erdélyi Múzeum folyóirat 2025/3-as számát a lapszám szerkesztője dr. Varga P. Ildikó főszerkesztő bevezetője után Miklós Nóra (BBTE, Bölcsészettudományi Kar, elsőéves hallgató a Magyar nyelvészeti és irodalmi tanulmányok magiszteri képzésén) mutatta be.
A délutáni előadások előtt a konferencia résztvevői megtekintették az EME gyűjteményéből származó, a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban őrzött, erre az alkalomra kiállított, restaurált portrék kiállítását.
A délutáni tanácskozás az EME Székházában zajlott. A könyvtárteremben folytatódtak a doktoranduszok által tartott előadások: Röser Julianna (BBTE, Hungarológia doktoriskola, témavezetője: Egyed Emese) Szerb Antal és a hétköznapok címmel az író tanári működéséről, illetőleg szellemi hagyatékának a középiskolai oktatásban való feltárásról beszélt. Locker Dávid (ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola, Budapest, témavezetője dr. Gintli Tibor professzor) szövegszerű összefüggéseket értelmezett Két „történelmi ember” és a „legfőbb mester”. Krúdy-hatás Szerb Antal és Cs. Szabó László prózájában címmel, Balog Alexandre (BBTE, Hungarológia doktoriskola, témavezető: dr. Berszán István professzor) értekezett „Vállalni, viselni kell.” Berde Mária A szent szégyen című regényének narratív pszichológiai olvasata címmel a 20 századi erdélyi prózaíró könyvéről.
Az utolsó előadásblokk kutatói 18–19. századi szerzők műveit vizsgálták. Dr. Papp Kinga, az EME János Zsigmond Kutatóintézetének kutatója Szerzők és narrációs formák Wesselényi Kata első imádságoskönyvében című előadása műfaji és történeti-retorikai szempontú elemzését jelentette, dr. Barcsay Andrea könyvtáros (Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár) egy erdélyi származású testőrírónak az érzékenység nyugat-európai változataihoz kapcsolható írásmódját értelmezte Harsányi Sámuel elfeledett műve mint az új típusú narráció egy reprezentánsa a 18. században címmel. Dr. Berki Tímea, a BBTE oktatója erdélyi időszaki kiadványok forrásértékét hangsúlyozó előadást tartott (Előpatak forrásai. Az 1830-40-es évek közös nyilvános tere az időszaki sajtó narratíváiban – kapcsolattörténeti megközelítés). A tudományos előadások sorát a BBTE Hungarológia Doktoriskolája két hallgatójának előadásai zárták: Gudor Noémi Jósika Miklós és a műfaji sokszínűség címmel, Jakab Imola Töredéknarratíva. Levelek Wass Ottiliához címmel értekezett, ezt a szekciót is szakmai vita követte. Az irodalomtudományi szekcióban összesen 40 fő vett részt.
Az első érdembeli tudományos eredményért évente kiírt Debüt-díj mibenlétét Keszeg Vilmos professzor, az EME alelnöke ismertette, felsorolva a díj alapítása, 2006 óta pályázók és díjazottak nevét is. Idén négy pályázat érkezett az Egyesület titkárságára: György Árpád Botond: György Árpád Botond: A város és igazságszolgáltatása. Marosvásárhely a 17. században, az Egyetemi Műhely Kiadó, 2024 Doktori Dolgozatok sorozat 39. ; Lázár Lakatos Aliz: Szleng a kétnyelvűségben. Attitűd és kontaktusjelenség az erdélyi magyar fiatalok körében az Egyetemi Műhely Kiadó, 2024; Nyulas Dorottya: Ironwork hoards in Roman Dacia (Vaseszköz-leletegyüttesek Dacia római provinciai területén) Mega Kiadó 2024 és Szász Hunor: Közigazgatás és hatalomgyakorlás Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken a 18. században (1708–1780) Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2024. A zsűri (dr. Flóra Ágnes történész/levéltáros, dr. Tamásné Szabó Csilla nyelvész/kutató, dr. W. Kovács András történész/kutató, valamint dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár) a szakmai-módszertani következetesség, a szakirodalom és -nyelv alkalmazása, a tudományos relevancia alapján meghozott döntése, hogy a 2024-es évre dr. Nyulas Dorottya és dr. Szász Hunor részesül Debüt-díjban. (A tavalyi két Debüt-díjas egyike, dr. Máthé Zsuzsa idén a MTNE fiatal kutatók plenárisán, november 21-én tartott előadást.)
A tartalmas irodalomtudományi szakmai nap végén mutatták be immár a nyelvész, történész, és művészettörténész kollégákkal együtt, a szerkesztők, több szerző és az érdeklődők jelenlétében a CERTAMEN XII. és XIII. kiadását. Az EME kiadójának vezetője, dr. Biró Annamária köszönetet mondott a szerzőknek, szerkesztőknek és a kiadványok létrejöttéhez hozzájáruló többi személynek. Idén ő maga is vállalt szerkesztői munkát (a szerkesztőség többi tagja: Pakó László, P. Kovács Klára, Weisz Attila és Egyed Emese).
