Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Gr. Mikó Imre-emléklapot adott át Kovács Kuruc János helytörténész részére a közéleti szerepvállalása és Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókegyesülete tevékenységének szervezésében kifejtett munkája elismeréséül.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége 2005-ben, az Egyesület alapítója, gr. Mikó Imre születésének 200. évfordulója alkalmából Emléklapot alapított az Egyesület újjászervezésében és folyamatos működtetésében kiemelkedő munkát végzett tagjai és pártolói számára.
A díjat 2024. április 6-án, Kolozsváron nyújtotta át Bitay Enikő, az EME elnöke, Keszeg Vilmos, az EME alelnöke és Bogdándi Zsolt, az EME főtitkára az EME 2024. évi rendes közgyűlésén.
Gratulálunk!
Laudáció Kovács Kuruc János Gr, Mikó Imre-emléklappal való kitüntetéséhez
Kovács Kuruc János 1951-ben született Körösfőn. 1977-ben történelemtanári oklevelet szerzett a kolozsvári tudományegyetemen. „Körösfőhöz kapcsolódik gazdag helytörténészi munkássága, helyismerete szilágyságivá nemesítette. Családtagjaival együtt ragaszkodik választott hazájához, amit a Szilágyságban végzett munkássága, az elismerések hitelesítenek” – írta róla Gáspár Attila 2011-ben.
Egy életen keresztül lelkes pedagógus volt.
2003-ban az EME Zilah és Vidéke fiókszervezetének alapítója, alelnöke, jelenleg elnöke. Alapító tagja a 2002-ben indított Hepehupa művelődési folyóiratnak. Cikkekkel, tanulmányokkal folyamatosan jelen van a regionális és központi lapokban. Fejér Lászlóval és Kovács Sándorral együtt kiadta Fazakas Ferenc Életemet elmesélem című könyvét (Kriterion, 1998), A grundtól az olimpiáig című helytörténeti füzetet (Zilah, 2001), több szerzőtársával közösen a Körösfő képes monográfiáját (2001). Legjelentősebb kezdeményezése a Szilágysági magyarok című monográfia munkaközösségének megszervezése, a kötetek folyamatos megjelentetéséről való gondoskodás (Kriterion, 1999, Erdélyi Múzeum 2018, 2019, a negyedik kötet kiadás előtt). 2013-ban kiadta a Barangolás öregfiúkkal a Szilágyságban sporttörténeti munkát, 2016-ban a Kalotaszegi krónikácskák kismonográfiát.
Fontos szerepe volt a régió kulturális örökségének felfedezésében és tudatosításában. Terveimet, elgondolásaimat mindig is szerettem halogatás nélkül gyakorlatba ültetni. Így valósult meg például a Vasvári Pál emlékére emelt kopjafa Körösfőn (1995), az emléktábla Nagymonban Márton Gyula nyelvészprofesszor házán (1996), a Zilah 525 év emléktábla (1998), az Ady Endre halálának 80. esztendejére szervezett közös ünnepség Kalotaszegen és Szilágyságban, kopjafa Nyárszón és Diósadon, emléktábla Zilahon, Ady halálának 100. évfordulóján megemlékezés és emléktábla Érmindszenten (2019), Petőfi-emlékoszlop Bánffyhunyadon (1999), az 1848-as obeliszk Zilahon (1999), a Sípos László-emléktábla Bogdándon (2001), az egész alakos Wesselényi-szobor Zsibón (2014), a Petri Mór-emlékoszlop és sírhely a budapesti Kerepes úti temetőben (2021), emlékoszlop Tasnádszarvadon (2022).
Tagja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének, a Romániai Történelemtanárok Társaságának, a Pro Körösfő Baráti Társaságnak, a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek, a Zilahi Református Kollégium Baráti Társaságának, a Báthory István Alapítványnak, a Tövishát Kulturális Társaságnak, a Pro Zilah Egyesületnek és a Katz Pál alapította Holocaust Társaságnak.
2022-ben Magyar Arany Érdemkeresztben részesült a szilágysági népi kultúra kutatása, valamint Szilágy megye új monográfiájának megírása érdekében végzett munkája elismeréseként (2022). Az RMDSZ Ezüstfenyő-díjjal ismerte el tanári munkáját. További elismerések, kitüntetések: Szilágysági Magyarok (Báthory István Alapítvány – 2002); Vasvári Pál-díj (Körösfő – 2003); Életműdíj (Pro Zilah – 2006); Diplomă de Excelență (Történelmi és Művészeti Múzeum, Zilah – 2006); EMKE-díj (2008); Körösfő díszpolgára (2010).
Szilágyságnak van egy Kurucjancsija , akit a Kalotaszeg egy kis részével Körösfőtől kaptunk ajándékba – írták örvendezve barátai. Most, amikor az EME Zilah és Vidéke fiókegyesületének szervezéséért Mikó Imre-emlékplakettel köszöntjük Kovács Kuruc Jánost, a számára éltető közeget jelentő munkatársainak is köszönetet mondunk.
Keszeg Vilmos, Kolozsvár, 2024. április 6.