Száz évvel ezelőtt, 1925. szeptember 15-én Kolozsváron született prof. dr. Feszt György farmakológus egyetemi tanár, orvosi szakíró, az erdélyi szakmai önszerveződés és az anyanyelvi oktatás jeles képviselője. Édesapja, id. Feszt György (1889–1952) nyomdokait követte, aki jelentős szerepet töltött be a marosvásárhelyi orvosi felsőoktatás megszervezésében. Miután a királyi törvényrendelettel létrehozott önálló Kolozsvári Magyar Egyetem (később Bolyai Tudományegyetem) orvostudományi kara Marosvásárhelyre költözött, 1945-től Marosvásárhelyen a röntgentani klinika vezetője lett, az orvosi kar első dékánja (1945–1949), majd az 1948-ban önállósodott magyar tannyelvű Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet második rektora (1949–1952), miután Csőgör Lajos alapító rektort politikai okokból bebörtönözték.
Ifj. Feszt György elődjeihez méltóan a marosvásárhelyi magyar orvosképzés fáklyavivőjévé vált, és megalapozta azt, hogy Marosvásárhely az orvostudomány és gyógyszerészet hazai központjaivá váljon. Már nagyon fiatalon, 1953-ban a Gyógyszertani Tanszék vezetője lett, miután a - többedmagával együtt - magyar állampolgárként szerződéssel a marosvásárhelyi egyetemalapítás érdekében nyolc éven át Marosvásárhelyen tevékenykedő Obál Ferenc professzor Budapestre távozott. Szakszerű és lelkiismeretes munka, alapos felkészültség, sokoldalú képzettség és széleskörű tapasztalatok birtokában szakmai, oktatási, egészségügyi szakírói, szervezeti tevékenységei, betöltött tisztségeihez kapcsolódó eredményei, igényessége és példamutatása napjainkban is meghatározó értékűek. Hosszú és tartalmas élete lehetővé tette, hogy nyugdíjazását követően az erdélyi magyar nyelvű orvostudomány művelésének ügyét szolgálja. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya választmányi tagja, majd az elnöki tisztséget töltötte be (1998-2002), amiért az egyesület Mikó Imre emléklappal jutalmazta elsőként az emlékplakett megalapítását követően (2005). Két évvel később közismerten kimagasló teljesítménye elismeréseképpen Lencsés György – Ars Medica díjban részesült. Kilencven éves korában az egyetemszervező emlékének megörökítésére létrehozott Csőgör Lajos-díj várományosa, amelyet kétévente osztanak ki az orvosi és gyógyszerészeti oktatás szervezésében elért kiemelkedő eredmények elismerése céljából. Utóbbi elismerés egy hosszú és tartalmas életpálya, a névadó és édesapja nyomdokait követő erdélyi magyar szakember karrierjének és hivatással végzett feladatvállalásának a megkoronázása.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben végzett hivatásszerű ténykedéséről ő maga így vallott: „Bizonyos fokú érzelmi kapcsolat is fűzött a szakosztályhoz, mivel annak idején kolozsvári orvosként édesapám minden héten EME tudományos ülésre járt, szakosztályi titkárként és jegyzőként is tevékenykedett. Emellett meg vagyok győződve egyesületünk hasznosságáról és fontosságáról a tudományos életben. Vezetésem idején megerősítettük kapcsolatainkat a Magyar Tudományos Akadémiával, sikerült székházunk felszerelését bővíteni, és javítani tudtuk folyóiratunk, az Orvostudományi Értesítő szerkesztésének a színvonalát.” (Bodolai Göngyi: Hány ember Ön, professzor úr?, Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2012).
Születésének századik évfordulója alkalmat ad arra, hogy egykori tanítványai, munkatársai, tisztelői kegyelettel és szeretettel emlékezzenek Feszt György professzorra.
Dr. Ábrám Zoltán
Az EME honlapja is közölte a professzor úr halálhírét: Elhunyt Feszt György, az EME tiszteleti tagja