Tegnap délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén ülésezett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hatodik területi, egyben első határon túli bizottsága. Az ülésen részt vett Pálinkás József akadémikus, az MTA májusban újonnan megválasztott elnöke. Pálinkás József lapunknak nyilatkozva elmondta: a hagyományok szellemében az MTA továbbra is szoros kapcsolatot kíván ápolni a romániai magyar tudományos élettel, ezen belül a KAB-al és az EME-vel egyaránt. Konkrétan támogat minden törekvést, amely a két testvérszervezet munkájában az átfedést szándékszik áthidalni, segíti a kutatóprogramokat, a pályázati erőforrásokhoz jutást, a csereprogramokat. De nem zárkózik el a román tudományos élettel való együttműködéstől sem. A díszvendéget fogadta az EME elnöke, Egyed Ákos történész.
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) ülésén Péntek János elnök üdvözölte az anyaországi vendégeket (az MTA-elnökön kívül Berényi Dénes akadémikust és Tarnóczi Mariann titkárt), majd Pálinkás József elnök emelkedett szólásra.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a KAB szerepét hangsúlyoztaa kárpát-medencei magyarság kulturális egységének megőrzésében. Ezt az összetartozási tudatot erősítették elődei: Kosáry Domokos, Glatz Ferenc és Vizi E. Szilveszter, ezt kívánja folytatni ő is. Az MTA a magyarországi tudomány egészének megjelenítője, minden,tudománnyal foglalkozónak a köztestülete. Hasonló módon fogja össze a KAB a Romániában élő és alkotó magyar tudománnyal foglalkozókat.
Pálinkás József szerint globalizálódó világunkban nagyon fontos megőrizni a hagyományos emberi kapcsolattartást, és nem lehet közömbös, milyen nyelven kívánunk hozzájárulni az egyetemes tudáshoz, milyen nemzethez tartozónak valljuk magunkat. Sorsvállalásunk közösségünkkel óriási jelentőségű. Az MTA nem tesz különbséget a KAB és más területi bizottságai között, az MTA-nak és a KAB-nak kölcsönösen kell bekapcsolódnia egymás munkájába. A KAB feladata segíteni bekapcsolni az MTA-t a román tudományos életbe, ezt kívánja a közös esély és felemelkedés Európában. Komoly probléma a kutatómunkához szükséges utánpótlás biztosítása, mert a kinyílt világban veszélyes méreteket öltött a fiatalok elfordulása a tudománytól. Ilyen vonatkozásban, a „jó élet" megteremtéséhez való hozzájárulásával, a tudomány saját sírásójává vált. Szükségessé vált sürgősen közbelépni a legtehetségesebb fiatalok megtartása és a társadalom szellemi egészségének megőrzése érdekében. Az MTA elnöke mindent megtesz a magyar tudományos életen belül jelentkező érdekellentétek felszámolásáért -, hangzott el.
Megjelent a Szabadság napilapban, 2008. június 18-án.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni