Tudományos ülésszak az EME-nél
Orvosok és gyógyszerészek gyülekeztek csütörtökön este a kolozsvári Magyar Opera termében, itt került sor ugyanis az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos és Gyógyszertudományi Szakosztálya XVII. Tudományos Ülésszakának ünnepélyes megnyitójára. Agazdag programmal rendelkező háromnapos rendezvénynek, idén két ünnepélyes mozzanata is volt: a megnyitón díjakat adtak át, pénteken délben pedig az EME székházában felavatták dr. Genersich Antal mellszobrát.
A szervező bizottság elnöke, dr. Bódizs György köszöntötte csütörtökön este a szakosztály tagjait, a meghívott vendégeket, valamint a városi és megyeielöljárókat, Kerekes Sándor megyei alelnököt, és Boros János alpolgármestert, majd átadta a szót az EME elnökének. Dr. Egyed Ákos hangsúlyozta: joggal és okkal tartják kimagasló tudományos eseménynek a szakosztály rendezvényét, ezt megerősíti maga a program és az előadók neve is. Az EME elnöke ugyanakkor köszönetét fejezte ki Bódizs Györgynek a kiváló szervezői munkáért.
Dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnökének köszöntője után egy perces néma csenddel adóztak az utóbbi időben elhunyt tagtársaik emlékének, majd díjkiosztásra került sor.
A Lencsés György-díjat idén dr. Feszt György professzornak adományozták (laudációt mondott dr. Kun Imre), a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját a kuratórium dr. Ferencz László (laudáció: dr. Nagy Előd), és dr. Pongrácz Antal Sándor professzoroknak (laudáció: dr. Kozma Dezső) ítélte oda. A Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem által adományozott díjat dr. Romics Imre magyarországi professzor kapta (laudáció: dr. Nagy Örs). A díjátadás után ünnepi műsorral zárult a megnyitó, a Magyar Opera magánénekesei, valamint ének-, zenekara közreműködésével.
A péntek délelőtti plenáris ülés után az EME székházában felavatták dr. Genersich Antal mellszobrát. Genersich Antal 1842-ben született Nagyszombaton. 1865-ben avatták orvosdoktorrá, majd rövid idő múlva megszerezte a sebészdoktori, szülészi és szemsebészeti oklevelet is. Külföldi tanulmányútja során a kor legnagyobb szaktekintélyeinél folytatott tanulmányokat. Az 1872-ben felállított Kolozsvári Egyetemen a kórbonctan tanára lett és létrehozta a Kórbonctani Intézetet. 1895-től a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Kórbonctani Tanszékére kapott meghívást. Egy-egy éven át az orvosi kar dékánjaként, majd az egyetem rektoraként tevékenykedett. Korának nemzetközi mércével mérve is kimagasló tudósa és oktatója volt. A patológián kívül magas szintre emelte az igazságügyi orvostan művelését is. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagjává választotta. Kolozsváron hunyt el 1918-ban, sírja a Házsongárdban található.
A mellszobor eredetije (Pásztor János alkotása) Budapesten található, az itteni szobormásolat és posztamens készítője Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész.
Az avatóünnepség koszorúzással zárult. A tudományos ülésszak ma délben zárul, a nap további részében a meghívottak kiránduláson vesznek részt.
Megjelent a Szabadság napilapban 2007. április 14-én
www.szabadsag.ro
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni