2025. 01. 10. – 15:07
A hírlevél itt olvasható pdf formátumban EME Kiadó Hírlevél 2025.01.10
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadójának legfrissebb kötetei
 |
Cím: Irodalmi nyilvánosság és irodalompolitika a korai Utunkban ETF 302 Szerző(k): Andorkó Júlia Eszter Műfaj: irodalomtudomány Ismertető: A kötet a romániai magyar kisebbségi irodalmi nyilvánosság átalakítására tett (egyébként sikeres) kísérletek nyomon követésére vállalkozik az Utunk első évfolyamainak vizsgálata révén. Azokat az irodalompolitikai irányelveket, amelyek a kibontakozó nyilvánosságot befolyásolták, elsősorban a vezércikkekből, a kritikaelméleti, irodalomkritikai szövegekből, illetőleg közvetve az irodalmi szövegekből vázolja fel és elemzi a kötet szerzője. DOI: htps://doi.org/10.36240/etf-302 Tartalom Abstract Rezumat |
 |
Cím: "Kis játéknézőhely" Alcím: Tanulmányok az európai és a magyar színháztörténet köréből ETF 303 Szerző(k): Tar Gabriella-Nóra Műfaj: színháztörténet Ismertető: A kötet a szerző válogatott tanulmányait gyűjti össze az európai és a magyar színháztörténet köréből. A XVIII. századi európai és magyarországi színházi élet összefüggéseit vizsgáló első fejezet középpontjában a német nyelvű gyermekszínjátszás áll. A korszak leghíresebb európai gyermektársulatát irányító Felix Berner és a pest-budai Friedrich Zöllner-féle gyermekegyüttes repertoárját vizsgálva, a szerző az európai és a magyarországi hivatásos színjátszás összefonódásaira mutat rá. A XIX. századi színházi jelenségeket és szerzőket elemző második fejezet a helyi és az egyetemes színjátszás kölcsönhatásaira figyel és összefonódásokat láttat többek között a korabeli Kolozsvár színházi produkcióiban szereplő élőképek és a tableau vivant európai hagyománya között; a korszak divatos historizáló drámáinak kontextusában Savoyai Jenő budai színpadi alakjára világít rá, illetve a „színház a színházban” világirodalmi szüzséjét vizsgálja. A dokumentaritás határokon átívelő színpadi lehetőségeit elemző harmadik fejezet kortárs jelenségeket helyez egymás mellé, ilyenek a brassói Elise Wilknek az erdélyi szászok XX. és XXI. századi történetét feldolgozó epikus jellegű színháza, illetve a budapesti joghallgatók által képviselt és többek között az 1956-os eseményeket felidéző perjáték műfaja. DOI: htps://doi.org/10.36240/etf-303 Tartalom Abstrakt Rezumat |
 |
Cím: Aranka György költészete ETF 304 Szerző(k): Kerti József Műfaj: irodalomtudomány Ismertető: Aranka György (1737–1817), az erdélyi felvilágosodás kiemelkedő alakja leginkább tudományszervezői tevékenysége folytán került az irodalmi köztudatba és vált híressé a recepciótörténet során. Jelen kötet az Arankáról mint költőről való ismeretek hiányosságait, szellemi hagyatékának feltárását hivatott pótolni. A kötet Aranka György költészetét és költői pályáját vizsgálja két nagy tömbre bontva: az első tömb Aranka költői indulásának mozzanatait eleveníti fel az első megírt alkalmi verstől egészen a költői pálya kiteljesüléséig, verseskötete megjelenéséig. A második tömb irányvonalának fókuszában Aranka költői habitusának, költeményeinek, nyelv- és irodalom-szemléletének, eszmetörténeti, filozófiai beállítódásának vizsgálata áll. Nem a rekanonizáció vagy a rehabilitálás igényéből született a kötet, mint inkább abból az ösztönző megfontolásból – nevezhetjük régi adósság törlesztésének és talán hagyománymentő szándéknak is – , hogy erdélyi költők, kismesterek írói hagyatékát megismerjük. DOI: htps://doi.org/10.36240/etf-304 Tartalom Abstract Rezumat |
 |
Cím: Vasutat a Dunáig Alcím: A Temesvár-Báziás vasútvonal története TTF 19 Szerző(k): Jancsó Árpád Műfaj: technikatörténet Ismertető: 1850-ben a Habsburg abszolutista kormányzat fölvásárolta a birodalom vasútvonalait, és rohamtempóban hozzálátott az ország fő vasútjainak kiépítéséhez. 1855-re változás állt be: az állam eladta vasútjait külföldi, tőkeerős cégeknek. Az egyik nagybefektető egy francia részvénytársaság volt, mely létrehozta a cs. kir. szabadalmazott osztrák államvasút-társaságot (StEG, OÁV). Ez a magánvállalat, neve ellenére, nem volt sem osztrák, sem pedig állami. A StEG többek között megszerezte Magyarország fővonalát, a (Bécs)–Marchegg (osztrák–magyar határ)–Pest–Szeged–Temesvár vonalat. Befejezte a Szeged–Temesvár vasutat, és nagy erőkkel elkezdte ennek folytatását a Dunáig, melynek engedélyét már a kezdetek idején megszerezte. A Temesvár–Báziás vasútvonal gyors ütemben kiépült. A vasút 1890-es államosítása után a magyar állam hatalmas befektetéseket végzett. A MÁV tucatnyi hidat épített újjá, síncseréket végzett, új épületekkel szerelte fel a vasútvonalat. Megépítette a temesvári és a verseci pompás felvételi épületeket. E kötet részletesen, nagyszámú dokumentum alapján taglalja hazánk fővasútjának történetét. DOI: 10.36241/ttf-19 Tartalom Content Cuprins Abstract Rezumat |
 |
Cím: Acta Materialia Transylvanica 7. évf. 2024. 2 Alcím: Anyagtudományi Közlemények Szerkesztő(k): Bitay Enikő (főszerk.) Műfaj: anyagtudomány Ismertető: Az Acta Materiala Transylvanica folyóirat idei első száma az anyagtudományok területéről közöl szakcikkeket, tanulmányokat. A folyóiratszám 10 tanulmányt tartalmaz, 62 oldalon. DOI: 10.33923/amt-2024-02-07 Tartalom A folyóirat honlapja: https://www.eme.ro/publication-hu/acta-mat/mat-main.htm A folyóirat teljes angol nyelvű változatát is közzétesszük, mely itt lesz elérhető: https://www.eme.ro/publication/acta-mat/mat-main.htm |
A kiadványok, akárcsak a korábbi köteteink, megvásárolhatók az www.eme.ro/kiado honlapon vagy partnerintézményeinknél.