Az Erdélyi Múzeum-Egyesület „portréja" tevékenysége, eredményei tükrében
ÚJVÁRI ILDIKÓ
Az elmúlt évben az EME összesen 83 rendezvénynek volt a házigazdája, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. fórumán félezer résztvevő volt, 18 helyszínen 189 előadás hangzott el 273 szerzőtől. És még sorolhatnánk: a digitális adattár elmúlt év végére 18700 tételre gyarapodott, kiadványaik mérlege pedig 18 könyv, 5 folyóirat és 1 CD. Bőven van, és lenne miről írni tehát egy olyan sokrétű és sokoldalú intézmény esetében, mint az EME: digitális könyvtár, szakosztályok, kutatás, tudományos könyv- és folyóirat-kiadás. Ez a felsorolás is csak példaértékű, éppen ezért rendkívül nehéz röviden és tömören írni az egyesületről, amelynek egyik elsődleges célja a tudomány iránti tiszteletre nevelés. Sipos Gáborral, az EME elnökével, valamint Bitay Enikővel, az egyesület főtitkárával nagy vonalakban áttekintettük az előző időszak tevékenységét, és a rangos intézmény felépítését is szem előtt tartva, megpróbáltuk megrajzolni az egyesület „portréját".
Közgyűlését tartja ma az erdélyi tudományos akadémiának számító Erdélyi Múzeum-Egyesület. Ebből az alkalomból elbeszélgettünk az egyesület elnökével, Sipos Gáborral, valamint az egyesület főtitkárával, Bitay Enikővel, hogy nagy vonalakban áttekintsük az előző időszak tevékenységét, és a rangos intézmény szerkezetét, felépítését is szem előtt tartva, úgymond megpróbáljuk megrajzolni az immár 155 éves egyesület „portréját".
Bitay Enikőt arra kértük, ismertesse az egyesület összetételét, szakosztályait, az intézmény együttműködését az egyetemekkel, a kapcsolatot a diákokkal, fiatal szakemberekkel.
- Az EME a Romániában élő magyarság tudományos és művelődési életének civil intézményeként igyekszik a legjobb hagyományait ápolva gyarapítani a kultúra és a tudomány értékeit. Az EME egyaránt összefogja az egyes tudományágak művelőit és a tudománypártoló érdeklődőket. Ez a sajátossága egyben előnye is a több pilléren működő intézménynek. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, akárcsak az előző években, 2013-ban is az erdélyi tudományos élet keretintézményeként a magyar tudományos közösség szolgálatában állt könyvtára, kutatóintézete, kiadója és szakosztályai révén.
Nyilvántartásunk szerint a 2007–2013 közötti időszakban tagjaink létszáma 2385, amelyből 1488 rendes tag (aktív és nyugdíjas), 897 tagunk pedig egyetemi hallgató. 2013-ban 217 új tag lépett be Egyesületünkbe. Egyesületünknek 85 alapító és 31 tiszteleti tagja van.
Az EME legfontosabb tudományos műhelyei a szakosztályok, jelenleg hét szakosztály működik: Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi; Természettudományi; Orvos- és Gyógyszerésztudományi; Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi; Műszaki Tudományok Szakosztálya; Matematikai és Informatikai valamint Agrártudományi Szakosztály. A szakosztályokat választott elnökök vezetik. Az Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztály Marosvásárhelyt, a többi Kolozsvárt működik. A szakosztályok éves munkatervet állítanak össze s évente egy vagy több tudományos konferenciát szerveznek, havonként előadó üléseket tartanak. Feladatuk az egyetemi hallgatók tudományos igyekezetének segítése, kutató csoportok alakítása is. A szakosztályok tagjai – a belső munkatársak és a nyugdíjasok kivételével – főállásban különböző intézmények munkatársai.
Fontos, erős pillére az EME-nek a szakosztályok és fiókegyesületek léte, tevékenysége, szükséges a folyamatos gondoskodás, hiszen a teljes tagság általuk kapcsolódhat be az EME tudományos vérkeringésébe, ezért különösen értékelendő a szakosztályok és fiókegyesületek vezetőinek társadalmi jellegű munkája, amit nagyon szűk anyagi keretek között végeznek, kitartó hittel, munkával és eredményességgel. Gazdag és sokrétű tevékenységükről az évi beszámolókat összesítő főtitkári jelentésben olvashatunk. Ezek megtalálhatók visszamenőleg előző évekre is az EDA-ban (Erdélyi Digitális Adattár).
A szakosztályi hagyományos éves rendezvények mellett a történelmi évfordulók alkalmából rendeztek önállóan vagy más intézményekkel közös konferenciákat. A tudománynépszerűsítést is felvállalták, így gyakoriak azon szakosztályi előadások, fiókegyesületi rendezvények, emlékülések, könyvbemutatók, amelyek a kutatási eredmények közzététele mellett a színvonalas tudománytájékoztatást, ismeretterjesztést is szolgálták, szolgálják.
- Az EME társadalmi kapcsolatait a tudományos és a közművelődési intézményekkel való együttműködés biztosítja. Összesen 17 aláírt együttműködési keretegyezménye van az egyesületnek különböző egyetemi és tudományos intézményekkel, ennek eredményei tükröződnek a különböző rendezvényekben, közös könyvkiadásokban és kutatásokban. Ezen felül különböző rendezvények, kutatási programok által is születnek időszakos egyezmények, együttműködési megállapodások.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2013 folyamán is fontosnak tartotta a felsőoktatási intézmények oktatási, kutatási tevékenységének segítését, kapcsolatai ápolását. Az együttműködések, kapcsolatok fenntartása, erősítése, ezek számának bővítése továbbra is egyesületünk célkitűzései közé tartozik, hisz ezáltal a saját és a partnerintézmények tevékenységi köre, programjainak száma gazdagodik.
- Ami a diákokkal, fiatal szakemberekkel való kapcsolattartást illeti, az EME nagy figyelmet fordít tudományos eredmények elérése és a kutatók alkotómunkájának támogatására. A tudományos kutatásban sikerült bevonni fiatal kutatókat (egyetemi hallgatókat, doktoranduszokat), ezáltal biztosítva a tudósutánpótlás folyamatos nevelését és a felsőoktatáshoz szükséges oktatói utánpótlást, törekedve a tudomány iránti társadalmi tisztelet növelésére és a tudományművelési iránti vágy felkeltésére. A külső kutatási programokba bevont fiatal kutatók által, az évente megtartott szakmai képzések megszervezésével, hazai és külföldi szakemberek meghívásával és bevonásával az EME háttérintézményként járul hozzá a magyar nyelvű felsőoktatás minőségéhez, és segíti a magyar nyelvű tudományművelést.
Egyesületünk tudományos tevékenységet folytató műhelyeket, szakcsoportokat is támogat, például a Pósta Béla Egyesület Régészeti és Archeometriai kutatócsoportja szervesen együttműködik az EME-vel. A két intézmény közös, hosszú távú projektekben vesz részt, ugyanakkor kutatópontot tart fent, amelynek az Erdélyi Múzeum-Egyesület biztosít helyet. Ifjúsági szakcsoportjaink: A GEKKO (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), a KoMaTE (Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete), a szakcsoport, bár a KMDSZ égisze alá tartozik, az EME és a KMDSZ között 2010-ben létrejött egyezmény értelmében szakmai, tudományos téren az EME által képviselt értékeket követi. Ezen együttműködésnek köszönhetően az ifjúsági csoport 1995 óta létező és folyamatosan bővülő egyetemi jegyzeteket, szakkönyveket és hasznos kézikönyveket tartalmazó könyvtára az EME Jókai utcai székházában, a Pósta Béla Egyesület irodájában kapott helyet. A gyűjteményt a KoMaTe-tagok mellett a BBTE Történelem Karának, valamint más egyetemek hallgatói egyaránt igénybe vehetik.
- Milyen gyűjteményei vannak az egyesületnek?
- Kézirattár, könyvtár, őslénytani gyűjtemény képezik a jelenlegi gyűjteményeinket. Az erdélyi magyar civil társadalom összefogásával 1859-ben alapított egyesület hosszú éveken keresztül gyűjtötte az erdélyi magyarság múltjának tárgyi és írásos emlékeit (régészeti, művészettörténeti, könyvtári, levéltári, természettudományi–állattani, ásványtani, növénytani stb. részlegeiben). Ezekre a gyűjteményekre alapozva jöhetett létre 1872-ben Kolozsváron Erdély magyar tudományegyeteme is. A hatalmas értékű gyűjtemények 1950-ben állami kezelésbe kerültek, a következő intézményekhez: a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, a Román Nemzeti Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága, a Román Akadémia kolozsvári fiókjának könyvtára, az Erdélyi Történeti Múzeum, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum; illetve az ásványtani, botanikai (herbáriumok), állattani gyűjtemények a Babeş-Bolyai Tudományegyetem különféle karaira.
Az EME újraalakulása óta többször megpróbálta gyűjteményeinek jogi státuszát rendezni, soha le nem mondva tulajdonjogáról. Érdemi megoldás azonban máig sem született.
A paleontológiai gyűjteményük értékes leleteket tartalmaz, amelyeket több nemzetközi kiállításon és tudományos forrómon szerepeltek.
- Az egyesület holdudvarában találunk-e támogató cégeket, vállalkozókat?
Az EME programjait (könyvkiadás, rendezvények, kutatás) az egyes szakterületeken az érdekelt cégek, vállalkozók támogatják. Tehát ezek egyedi céltámogatások, s szorosan kötődnek az illető szakterülethez. Azonban az EME, mint intézmény esetében az ilyen fajta támogatás nem jellemző.
- Az EME tudományos munkássága tud-e innovatív megoldásokat kínálni, amelyek az erdélyi magyar vállalkozások felemelkedését elősegítenék?
A tudományos kutatások publikált, közzétett eredményei bizonyos szakterületeken (orvostudomány, gyógyszerészet, természettudomány, műszaki) közvetett módon hozzájárulhatnak a hazai vállalkozók fejlődéséhez, adott szakterületeken.
Sipos Gábortól, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökétől arról érdeklődtünk, elégedett-e az elmúlt időszak tevékenységeivel, sikerült-e megvalósítani a célkitűzéseket?
Cikluszáró közgyűlésről lévén szó, négy évre érdemes visszatekinteni, de ha csak az elmúlt év eredményeit nézzük számokban, a megvalósult tevékenységek, rendezvények mindenképpen elégedettségre adnak okot – mondta az egyesület elnöke. (2013-ban az EME 83 rendezvénynek volt a házigazdája, amelyből 11 konferencia, 41 szakosztályi rendezvény, 5 előadás, 7 könyvbemutató és egyéb rendezvények. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. fórumán 500 résztvevő volt, a 18 helyszínen 189 előadás hangzott el 273 szerző munkájaként. Elmúlt év végére az Erdélyi Digitális Adattár 18700 tételre gyarapodott, az egyesület kiadványainak mérlege: 18 könyv, 5 folyóirat, 1 CD. Az EME tavaly összesen 23 kutatási programot működtetett 13 főállású és 32 külső munkatárs révén – olvashatjuk a főtitkári jelentésből, amely az EME elmúlt évi munkáját összegzi.)
A megoldásra váró feladatok és célok között említette Sipos Gábor az egyesület hatalmas értékű gyűjteménye státusának a rendezését, továbbá az ingatlanok jogi helyzetének a tisztázását – ezek továbbra is váratnak magukra, hiszen, amint az elnök hangsúlyozta, ahol nincs jóakarat, lehetőség sincsen ezeknek a megoldására. Az egyesület elnöksége az évek során számtalan beadványban szorgalmazta az ingatlanhelyzet rendezését: a Főtéren levő Wass Otília-ház visszaszerzése érdekében évek óta pereskedik az egyesület, mindeddig eredménytelenül, a Jordáky-ház esetében még 2011-ben indítottak vagyonmegosztási eljárást, az ügy még folyamatban van. Mindenek ellenére az egyesület gyűjteményei jól kutathatóak, ennek érdekében igyekeznek jó kapcsolatot fenntartani a könyvtárakkal, ily módon ezeknél az intézményeknél a gyűjtemények elérhetők. Ez azonban még nem jelenti a tulajdonjog rendezését. Az ingatlanok karbantartására is nagyon nehezen sikerült valamennyi támogatást szerezni, még legalább 80-100 ezer euróra lenne szükség.
Sipos Gábor kiemelte az egyesület kiadójának a tevékenységét: az EME kiadója megtartotta korábbi minősítését történelem, kultúratudományok és filológia, valamint előadóművészetek témakörben. A tudományos életben ugyanis fontos, hol jelennek meg a különböző kiadványok. A Tudományos Kutatás Országos Tanácsa által B minősítésűként elfogadott kiadványok az egyetemi tanárok, doktorandusok és a romániai tudományos életben részt vevő kutatók számára lényegesek, mivel csak ezek alapján lehet az egyetemi életben előléptetéseket elérni és pályázatokat elnyerni. Az EME kiadója évente több tudományos kötetet jelentet meg egymaga, vagy más kiadókkal közösen, és rendszeresen megjelennek az egyesület szakfolyóiratai is, a friss kiadásokat pedig bemutatják az egyesület székházában, szakértők közreműködésével.
Megjelent a Szabadság napilapban 2014. március 29-én
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni