Az Erdélyi Múzeum-Egyesület első szakosztályában tevékenykedő fiatalok csoportja (többnyire mesterképzős hallgatók) április 29-30-án részt vett a szegedi Klasszikus magyar irodalom Tanszék által szervezett Főúri kultúra és írásszokások a XIX. században című tanácskozáson, amely a Vetésforgó elnevezésű, félévente más és más helyszínen – többnyire Magyarország területén – megrendezett tudományos tanácskozások sorába illeszkedik. Általában egy a résztvevőknek előre elküldött tanulmány megvitatása és egy fiatal kutató „meglepetésül" bemutatott kutatási eredménye képezi e szakmai fórumok tárgyát amelyek fontos része a személyes találkozás lehetősége. Kolozsváron tanuló, a kutatással ismerkedő fiatalok korábban is részt vettek csoportosan Vetésforgókon, sokszor éppen egy-egy ilyen szakmai rendezvény dönti el, milyen irányban folytassák munkájukat.
Kolozsvár is volt ár színhelye ilyen irodalmi Vetésforgónak.
E mostani tanácskozás azért is volt jelentős esemény a kolozsvári filológia történetében, mert a két kolozsvári gyűjteményben őrzött kéziratos naplófolyam, Gyulay Lajos gróf (1800-1869) többször kiegészített, átírt, elnevezett, átnevezett munkájának néhány darabja már megjelent, kiváló alkalmat teremt a filológiai problémák kontrasztív oktatására.
A kolozsvári és a szegedi filológusok között régi az együttműködés. Most az EME kutatócsoportja meghívásával a szegedi Klasszikus Magyar Tanszék új perspektívát teremtett a kutatómunkára. Az EME által szervezett szakképzés (Új kutatási irányok az irodalom- és társadalomtudományokban), amelynek idén Ötvös Péter szegedi, K Horváth Zsolt és a Kerekes Amália, Kelemen Pál, Tamás Ábel, Vaderna Gábor budapesti kutató tanárok voltak vendégei) illetőleg a kötelező diszciplína, a Kritikai kiadás című mesterképzős tantárgy jó alapot teremtett a felkészülésre.
A tanácskozás szervezői a szegedi Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék kutató tanáraai, akik egy sikeres kutatási pályázat keretében gróf Gyulay Lajos XIX. századi naplóinak kiadására vállalkozta nyomtatásban és internetes felületeken k. A Gyulay család leszármazottja, gróf Wass Ottilia révén kerültek az Erdélyi Múzeum gyűjteményébe a művelt és kultúrapártoló főnemes, Döbrentei Gábor neveltje, gróf Gyulay Lajos naplói (jelenleg a kolozsvári Egyetemi könyvtár ill. a Román Állami Levéltár kolozsvári részlege őrzésében vannak). Feldolgozásuk, közreadásuk sziszifuszinak mondható munkája a Szegedi Egyetem Klasszikus magyar irodalom tanszékének kutatócsoportját dicséri. A hálózati kritikai kiadás helye a világhálón: http://gyulaynaplok.hu/index.html. A könyveket a Klasszikus Magyar irodalom Tanszék Klasszikus Irodalmi és Művelődéstudományi Műhelye adja ki.
A mintegy 140 naplókötetnyi kétiratos gyűjteményből eddig a könyvsorozatban megjelent kötetek (Gyulay Lajos saját címadását tiszteletben tartva): Hamuszín könyv, Kis tükör, Izlet, Cara Patria, Lotty!-Fanny martius 15, Ó szerint Constantia, Syllabus (az 1825 január 24- 1867 augusztus 27 közötti időből). A kutatócsoport a többnyelvű szövegek miatt francia és latin szakértőket is bevon munkájába (Balázs Péter ill. Nagyillés János), egyébként az eddigi sajtó alá rendezők ill. a köteteket bevezető szövegek szerzői: Baranyai Zsolt, Hász-Fehér Katalin, Gere Zsolt, Labádi Gergely, Szanyiszló Lilla, Török Zsuzsa.
Ezt a munkát megelőzően Gyulay Lajos naplóiból válogatást századunkban V. András János, Csetri Elek, Miskolczy Ambrus rendezett sajtó alá Gyulai Lajos naplói a forradalom és a szabadságharc korából 1848 március 5–1849 június 22. 1–2. címmel – Budapest: ELTE Román Filológiai Tanszék, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, 2003. (Transylvanica varietas.) –, illetőleg Kolozsváron Csetri Elek: Gróf Gyulay Lajos Napló (1820–1848). Válogatta, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Csetri Elek, Kriterion könyvkiadó, 2004. A szegedi központú Gyulay-projekt vezetője és a kolozsvári állami levéltárban őrzött naplók kiadója Zentai Mária, a Gyulay Lajos maga keze és könyve című könyvsorozat szerkesztője Hász-Fehér Katalin, az egyes kötetek sajtó alá rendezői a kutatási projekt tagjai. Igy egyéni felelősséggel, egyéni kreativitással tárhatja a közönség elé mindenik sajtó alá rendező saját olvasatát és ezzel kapcsolatos filológiai meglátásait. E munka eredménye s több, ma már a nem szakolvasók számára is hozzáférhető, kommentált Gyulay-napló, illetőleg e munkát jelzik a tanszék honlapján tanulmányozható kéziratos naplók, továbbá a kontextuálisan vagy szakirodalmi jelleggel Gyulay Lajos naplófolyama mellé rendelhető szöveges anyag: levelezés, a naplóban utalásszerűen megjelenő olvasmányok nagyobb részlete, irodalomtudományi tanulmányok.
A Kolozsvári Egyetemi könyvtár honlapján közzétette az ott őrzött naplók fotóit http://dspace.bcucluj.ro/handle/123456789/13258, így tekintélyes anyag áll kutatók rendelkezésére, bár a feltáró filológiai munka hátralevő mennyisége is számottevő (nemcsak a szöveg sok, több évtizedre kiterjedő, hanem a szerző rejtjelező, átrendező, felületteleíró kedve is új meg új lendületet, sőt fordulatokat vett az idők során.
A kolozsvári kutatócsoport, csoport felhasználva a BBTE mesterképző Magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok képzésprogram Kritikai kiadás tantárgya nyújtotta szakmai felkészülési lehetőségeket (tantárgyfelelős: Egyed Emese) és az EME filológiai képzése kereteit (szervező: Biró Annamária) egyéni feladatot választottak a Vetésforgóra – többnyire a még kiadatlan kéziratos naplók valamelyikének tanulmányozását és maguk is részt vettek a tanácskozáson. A választott kötetet bemutató pannóikkal stílusosan díszítették a tanácskozás színhelyét (a Szegedi Akadémiai Bizottság termét) illetőleg április 30-án szóban, egyénileg is bemutatták munkájukat.
Az ifjúsági csoportból részt vettek a szegedi tanulmányúton:
Bán Attila, Bilibók Renáta, Csorba Gábriel, Deák Zsuzsánna, Kádár Andrea , Kása Boglárka, Máthé Miklós Mónika, Nagy Imola, Nemes Melinda Noemi, Rettegi-Ady Emese, Szilágyi (Varga) Zsuzsa, Szilágyi Brigitta, Szőcs Arabella, Xantus Boróka, Láng Orsolya.
A fiatalok részéről Bilibók Renáta foglalkozott a szervezés kérdéseivel.
A Gyulay-naplókról a tanácskozáson a következők értekeztek (az előadások sorrndjében) Hász Fehér katalin, Egyed Emese, Vaderna Gábor, Petres László, Ötvös Péter, Szabó Ágnes, Török Zsuzsa, Szanyiszló Lilla, Labádi Gergely.
A kolozsvári fiatalok nemcsak hallgatóságként vettek részt a rendezvényen, egyénileg vállalt feladatukat elvégezték, az egyes kérdések részletesebb kifejtésére Szegeden nem volt idő, de az EME I. szakosztályában június folyamán (terveink szerint 17-én) nyílt napon fogják a kolozsvári közönségnek bemutatni kutatási eredményeiket.
A tanácskozás rendkívül hasznos volt, a filológiai tudás elmélyítésén túl az énirodalom, a főnemesek írás-olvasási szokásai, a helyi kézirattárak értékei iránt keltette fel a fiatal kutatók érdeklődését, és remélhetőleg mesterképzős dolgozatok is születnek ezirányú érdeklődésükből. Személyesen megismerhettek jeles kutatókat (az előadók sorában a MTA irodalomtudományi Intézete, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem voltak). Találkoztak egykori tanárukkal, Balázs Mihállyal a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke volt magyarországi vendégprofesszorával.
A szegedi tanszék kutatóval való együttműködésünk folytatódik, az EME szakosztályának tevékenysége intenzívebbé válhat.
A programot – a kolozsváriak részvételét a szegedi tanácskozáson – a Communitas Alapítvány és a tanácskozás szegedi szervezői támogatták.
Kolozsvár, 2011. május 22. Egyed Emese
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni