A 2023-as évi Debüt-pályázatok értékelése
(18. díjkiosztás )
Örvendetesnek tekintjük, hogy az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az EME konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. A tudós társadalom újratermelődése egyaránt tapasztalható az irodalom-, a nyelvészet-, a történet-, a néprajztudomány területén.
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya meg van győződve arról, hogy az új generációnak a romániai magyar tudományos életben helye van, amit felkészültsége, munkája alapján érdemelt ki. A szakosztály választmánya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira, annak friss teljesítményeire irányuljon, hogy e teljesítmények egy ilyen utólagos számvetés keretében is beépüljenek a köztudatba. A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, egy szakmai rendezvény megszervezésével stb. léptek be a tudós társadalomba.
A 2024-es évre négy pályázó nyújtotta be jelentkezését.
Bakos Áron "Aranyosszéki katonatörténetek: Népraji, antropológiai elemezések" című kötetével pályázott, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában jelent meg 2023-ban. A kötet narratológiai elemzést és pragmatikai megközelítéseket alkalmazva vizsgálja a helyi közösségi emlékezetet, különös tekintettel a katonatörténetek egyéni és társadalmi narratíváira. Ez a munka egy továbbfejlesztett, bővített változata a szerző doktori disszertációjának, és fontos tudományos hozzájárulásként értékelhető a néprajzi-antropológiai kutatások területén.
Molnár Ildikó "Bezártság-élmény és alkotói szabadság: Jancsó Elemér irodalomtörténész munkássága 1944-ig" című kötetével pályázott, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában jelent meg 2023-ban.
Antal Róbert-István alap- és mesterképzős tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végezte 2014-ben ill. 2016-ban, doktori fokozatát pedig az egri Eszterházy Károly egyetemen szerezte 2022-ben. Jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa.
Debüt-díjra a doktori értekezésén alapuló kötettel jelentkezett, ennek címe: A nemzetét szerető szocialista: Jordáky Lajos (1913–1974). Politika- és eszmetörténeti jellegű monografikus munkájában a szerző széleskörű forráskutatás alapján, egyfajta teljességigénnyel, rajzolja fel Jordáky ellentmondásokkal teli életpályáját és világnézetének alakulását, egyúttal betekintést enged a korszak történetének fontos eseményeibe. A kötet szívós munka eredménye: publikálatlan forrásokat kezel, közöttük kiemelenedő Jordákynak az Erdélyi Múzeum-Egyesület kézirattárában őrzött, reflektált módszerekkel elemzett hagyatéka, de emellett a szerző kutatott a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban, a Román Állami Levéltár kolozsvári fiókjában, a bukaresti Központi Történeti Levéltárban valamint a Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács levéltárában.
Az igen alapos pálykép mellett a munka jelentős eredménye az 1944–45-ös átmeneti időszak kolozsvári eseményeinek részletes bemutatása: ebben Jordákynak a Petru Groza és a király előtt magyar nyelven elmondott magyar nyelvű beszédét és annak hatását, a városban betöltött szervezői szerepét taglalja részletesen. De fontos a kötetnek a romániai magyar kommunisták perét és meghurcoltatását bemutató, valamint Jordákynak az 1956-os desztalinizációs kiállását behatóan elemző része is.
A munka ajánlójának, dr. Bárdi Nándornak a véleményével egyetértve megállapíthatjuk, hogy a kötet jelentős eredményeket hoz, az ígéretes folytatás reményével, hiszen a szerző „a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában nagyon jelentős állagokat kezel, (…) és ez komoly csáberővel bírhat a kutatói építkezés során.”
Antal Róbert-István könyve önálló kutatásra és alapos szakirodalmi tájékozottságra épül. A szerző, ígérete szerint, tervezi a kötet főszereplője naplóinak jegyzetekkel ellátott kiadását is.
Máthé Zsuzsa 1987-ben született, tanulmányait a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen angol-finn szakon végezte, ugyanitt szerzett mesteri és doktori fokozatot. Jelenleg a Finn nyelvészet és irodalomtudomány mesteri program óraadó tanára, ahol szakfordítást és nyelvészeti tárgyakat oktat. Nem véletlenül, ugyanis Máthé Zsuzsa hivatalos fordítói engedéllyel rendelkezik, valamint szépirodalmat fordít a magyar mellett román nyelvre is.
Debüt-díjra a doktori disszertációján alapuló kötettel jelentkezett, melynek címe: What Does Time Do? Máthé Zsuzsa ebben a munkájában arra vállalkozik, hogy a magyar, finn és angol nyelv időmetaforáit hasonlítsa össze.
A kognitív nyelvészet és a korpuszkutatás elveire alapozva, kvantitatív és kvalitatív módszereket használva azt vizsgálja, hogyan jelenik meg az idő metaforikus összefüggésben, cselekvő lényként.
A kutatás rámutat arra, hogy az időről nem lehet beszélni anélkül, hogy kézzelfogható dolgokhoz kapcsolnánk. Az időt legtöbbször a térhez, a pénz fogalmához, mozgó tárgyhoz társítjuk, és gyakran antropomorfizált lényként jelenik meg.
Az idő térbeliségének vizsgálata során Máthé másfél száz igét vet össze a három nyelvben, és arra a következtetésre jut, hogy az angolban sokkal gyakoribbak a mozgó idő metaforák, mint a másik két vizsgált nyelvben, a magyarban és a finnben. Vagyis ez utóbbi kettőben az idő elsődlegesen nem mozgó igéken alapszik, ez pedig oda vezet, hogy a magyarban és a finnben az időmetaforák az angolnál gyakrabban kapnak negatív konnotációt.
A könyv zárófejezete hosszan és statisztikai módszerekkel, számszerűsítő skálák segítségével közelíti meg a korábbi fejezetekben feltárt különbségeket. Összesen öt ilyen skálával találkozhatunk, melyek a gyakoriság, a polaritás, az intenzitás, a sajátosság és a konvencionalitás tulajdonságokra összpontosítanak.
A munka ajánlójának, dr. Kövecses Zoltánnak a véleményével egyetértve megállapíthatjuk, hogy a feldolgozott, rendszerezett korpusz hatalmas, annak bemutatása és elemzése rendkívül részletes.
Máthé Zsuzsa könyve önálló kutatásra és alapos szakirodalmi tájékozottságra épül, mely a szűkebb témával kapcsolatos szakirodalmat egyértelműen gazdagítja, és további kutatásra ösztönöz.
A pályázatokat elbíráló zsűri, Gábor Csilla irodalomtörténész, egyetemi tanár, Pál Judit, történész, egyedemi tanár és Varga P. Ildikó adjunktus elismerve mindenik pályázat értékeit, idén két pályázatnak ítélte a Debüt díjat: Antal Róbert István és Máthé Zsuzsa pályázatának.
A nyerteseknek és valamennyi pályázónak gratulálunk.
Kolozsvár, 2024. november 23.