Hol vannak a romániai kutatói kiválóságok?
„A Kutatási Kiválóság Támogatása Európában" címmel az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) közösen a Magyar Tudományos Akadémiával június 19–20-án kétnapos konferenciát tartott. A rendezvénynek kettős célja volt, egyrészt az ERC által kínált támogatási lehetőségek bemutatása, valamint hogy felhívja a figyelmet a kutatás és fejlesztés fontosságára. A kiemelkedő felfedező kutatások nélkül nincsen hatékony innováció, mely elengethetetlen Európa versenyképességének megtartásához.
A harmincöt országból több mint 200 meghívott résztvevő megtudhatta, hogy az ECR a „magas kockázat, de magas nyereség" jelszó jegyében a felfedező kutatásokat részesíti előnyben, támogatva a kreatív egyéni kutatókat. Az ECR 2007–2013 között teljes költségvetése 7,5 milliárd euró, amelyből eddig 1800 pályázatot támogatott, 430 intézetben, 25 országban. Romániából és Szlovákiából eddig nem volt nyertes pályázat.
Romániát a konferencián Haiduc Ionel, a Román Akadémia elnöke, Imre Stefa,n a budapesti Román Nagykövetség gazdasági tanácsosa, Burlacu Radu, a bukaresti Agrár- és Állatorvostudományi Egyetem professzora, Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára és Cruceriu Monica, az Európai Tudományos Alapítvány romániai szakértője képviselte.
A konferencia nyitó szekciójában Helga Nowotny professzor asszony, az ECR elnöke, előadásában tájékoztatott az elmúlt hét év fontosabb eredményeiről.
Máire Geoghan-Quinn, kutatásért, innovációért és tudományér felelős biztos videóüzenetében a felfedező „blue sky" kutatásoknak a társadalmi fejlődésben és a gazdasági növekedésben betöltött szerepére és fontosságára hívta fel a figyelmet, melyhez az ECR támogatása nagy eddig is nagy mértékben hozzájárult.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének értékelése szerint Magyarország jól teljesít ezeken a pályázatokon, beszédében hangsúlyozta: „erőforrásokat és a fiataloknak kutatás szabadságát kell biztosítani". Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára megjegyezte, hogy „a kelet-közép európai pályázatok több mint fele Magyarországhoz tartozik".
Surján László, az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagja a kutatások finanszírozásának kérdéséről beszélt. „Európa tudományos akadémiái és az európai intézmények egybehangzó véleménye szerint az ECR egy sikertörténet, amit tovább kell vinni".
A konferencia több előadója is kiemelte a kutatás, az innováció és az ipar összekapcsolásának fontosságát.
Konsztantyin Novoszelov, a 36 éves orosz származású Nobel-díjas (Andrei Geim professzorral közösen nyerte el a 2010-es év fizikai Nobel-díját), fizikusprofesszor (Manchesteri Egyetem) kutatásáról, a grafénról számolt be. Novoszelov szerint „a kutatásfejlesztés szinte minden fejlett ország számára fontos, az Egyesült Államok után Kína költ erre legtöbbet, Európa kicsit lemaradt ezen a területen. Amerikában vagy Ázsiában évről évre egyre több pénzt szánnak a kutatásra, a tudományra. Európában is erre kellene pénzt áldozni".
Magyarország eddig 21 pályázatot nyert (a megpályázott 317-ből) összesen 25,85 millió euró összegben ECR támogatást. A sikeres pályázók közül Pál Csaba és Kondorosi Éva számoltak be azokról a kutatási lehetőségekről, melyeket az elnyert pályázat biztosít(ott) számukra. Öt év alatt például a mikrobiális fertőzések leküzdését segítő kutatásaira Kondorosi Éva 2,3 millió eurót, míg Pál Csaba biológus 1,28 millió eurót fordíthat.
Mindezek fényében jogosan tehető fel a kérdés, hogy hol vannak a romániai szakemberek, a romániai kutatói kiválóságok? Hiszen az ECR pályázatában való sikeres – vagy akár sikertelen – részvétel jelzés is arról, hogy a romániai kutatás ma Európában hol tart.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni