VII. TECHNIKATÖRTÉNETI ALKOTÓTÁBOR - ERDÉLYI NYÁRI EGYETEM

Pénzhiány miatt parlagon a Fellegvár és barokk épületei Turisztikai csomópont és diákélettér lehetne a Belvedere dombja A Fellegváron található barokk épületek állapotát, a térség rehabilitációjának, illetve a besztercei városfal mentén sétálóövezet kialakításának lehetőségét mérte fel az utóbbi két hétben zömmel építész diákok félszáz fős csapata. A Romániai Építészkamara és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) szervezésében negyedik alkalommal szervezett Erdélyi Nyári Egyetem, egyben az EME 7. Technikatörténeti Alkotótábora keretében diákötletek is születtek a Fellegvár hasznosítása kapcsán. Ezekből szombaton kiállítást nyitnak, és a városházának is továbbítják, de amint Czilli László építész, a nyári egyetem szervezője hangsúlyozta: „Diákmunkákról van szó, nem kiviteli tervekről. Nem vehetjük készpénznek őket, csupán ötletek szintjén kezelendők". Az eredmények az elvárásoknak megfelelően igazolják: hatalmas potenciál rejlik a Fellegvárban. Ráadásul a tulajdonjog is tisztázott, csak éppen a tulajdonos szegény... A nyári egyetemen kolozsvári és temesvári diákok vettek részt, ugyanakkor a Budapesti Műszaki Egyetemről is érkezett két csoportvezető. A diákok és irányítóik öt csoportban dolgoztak. Kilencen alkották azt a csoportot, amely azt vizsgálta, hogy Beszterce városfala mentén hogyan alakítható ki sétálóövezet a város jellegzetes, „sikátorszerű" gyalogosátjáróinak bevonásával. Esetükben a kutatás eredményei – ötletek szintjén – nagy eséllyel kerülhetnek az általános városrendezési terv elképzelései közé. Hangsúlyozni a vár jelleget Kolozsváron a Fellegvár épített örökségét három építészcsoport tanulmányozta, az épületeket övező területeket, illetve a domb déli oldalát pedig tájépítők térképezték fel. Az építészek és a tájépítészek mellett 3–3 történész, illetve turisztika szakos hallgató vett részt a munkában, utóbbiak dokumentációt végeztek, nem felmérést. A Fellegvárnak két tulajdonosa van: a városháza és az Unita Turism Holding. A Belvedere Hoteltől délre az önkormányzat a tulajdonos, a szállodától a barokk épületek felé húzódó mintegy 5 hektár pedig az Unitáé. A cég a zöldövezetek mintegy ötödét birtokolja, és valamennyi barokk épület ugyancsak az ő tulajdonát képezi. A felmérések alapján nincs igazán pénz az épületek karbantartására. – Ha felmegyünk a Fellegvárra a lépcsőn, akkor még a kapu előtt balra fordulunk, megnézzük a várost, és lejövünk a dombról. Holott 150 méternyi kitérővel gyönyörű barokk épületeket láthatnánk, ha jó állapotban lennének – mondta Czilli László építész, a nyári egyetem szervezője. Megtudtuk, a városháza és az Unita között sem rózsás az együttműködés, ami tovább nehezíti a Fellegvár otthonosabbá tételét. A másik gond: nincs hangsúlyozva, hogy ott valaha vár állt, ezt a jellegét szinte teljesen elvesztette a Fellegvár. Innen indulhatnának városlátogatásra a társasbuszos turisták A diákok a kéthetes nyári egyetem első felében felméréseket végeztek, jelenleg pedig a felterjesztéseket zárják le. A munka során több ötlet is született, Czilli László az életképesekről számolt be lapunknak. Az elképzelések alapján a barokk épületek egyik kézenfekvő mentsvára a haszonbérezés lenne alapítványok számára. – Élővé tenné az övezetet, ha az épületeket alapítványok számára koncesszionálnák, amelyek felújítanák azokat, és valamilyen rendeltetéssel ruháznák fel – közölte az építész, hozzátéve, hogy elsősorban kiállítóterek, workshopokat vendégül látó termek, illetve információs pont kialakítására lehetne összpontosítani. Érdekes elgondolás a kolozsvári turistaforgalom megfordítása is: pezsgőbbé válna a Fellegvár, ha a turistabuszok ott indítanák útjukra az ide látogatókat. „Jelenleg valahol a belvárosban jobb esetben talál parkolóhelyet a turistabusz, rosszabb esetben gyorsan kiszállnak a turisták, míg a jármű szabad parkolót talál. Bejárják a belvárost, és sokaknak már nem marad kedve kisétálni a Fellegvárra is. De ha a dombtetőn szállnának ki a turisták, akkor bejárnák a zöldövezetet, gyönyörködnének a panorámában, lesétálnának a belvárosba – mert lefelé mégiscsak könnyebb –, és a busz lent várhat rájuk" – ecsetelte az elképzelést Czilli. Az felterjesztés szerint látványosabban ki kellene derüljön a vár jelleg is, de ennek a kidolgozása könnyen giccsbe mehet át. „Persze az ágyúk jobban vonzzák a turistákat" – jegyezte meg ennek kapcsán az építész. Rámutatott: az egész elképzelésnek az egyetemistákat kell előtérbe helyeznie, mert a turistaszezon néhány hónapot tart, ezzel szemben a várost szinte egész évben lakják az egyetemisták tízezrei. Nem kiviteli tervek! Czilli László hangsúlyozta: „Diákmunkákról van szó, nem kiviteli tervekről. Nem vehetjük készpénznek őket, ötletek szintjén kezelendők. Az első lépések egy nagyobb folyamatban, amely valami kellemes, barátságos kialakítását célozza." Az építész szerint tudatosítani kell a városvezetésben és a lakókban, hogy a Fellegvárban hatalmas potenciál rejlik, amelyet nem kellene elszúrni. A nyári egyetem munkáit szombaton este – egy beszélgetéssel bevezetve – kiállítják a ferences kolostorban (a korábbi zeneiskolában). Ma két tárlatot is megnyitnak: 11 órától a Szent Mihály-templom plébániájához tartozó kapualjban szakmérnöki diplomamunkákat állítanak ki a római katolikus egyház tulajdonában levő épületek témájában, 11 óra 30 perctől pedig a nagyszebeni sétálóutcák kialakításának munkafolyamatáról összeállított fotókiállítást tekinthetik meg a Szent Mihály-templom tornyában. 1957-ES FELLEGVÁRI TERVEK • A következő években új szórakozási és pihenési lehetőségek nyílnak Kolozsvár lakói előtt. A Fellegváron 1957-től kezdve parkot építenek. Lesz természetrajzi, történelmi és kulturális részlege (nyári színház, könyvtár, előadó helyiség, gyermekjátszótér, vendéglő stb.). Megjelent a Szabadság napilapban 2012. július 13-án