KOLOZSVÁRI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG
ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET
PARTIUMI ÉS BÁNSÁGI MŰEMLÉKVÉDŐ ÉS EMLÉKHELY TÁRSASÁG
Sapientia – ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
PRO GEOLÓGIA EGYESÜLET
M e g h í v ó
Tisztelettel meghívjuk Önt 2010. december 11-re
SZÁDECZKY-KARDOSS GYULA
(Pusztafalu, 1860. december 27 – 1935. november 7. Kolozsvár)
születésének 150.
halálának 75. évfordulója alkalmából rendezett
Emlékkonferenciára
Konferencia helyszíne: Kolozsvár, Sapientia EMTE, Bocskai-ház (Mátyás király u. 4)
Jelentkezési határidő: 2010. december 1. a fejlécben megadott címekre.
Jelentkezni lehet:
a professzor életművéhez kapcsolódó, új ásvány-, kőzettan, geokémia, szerkezetföldtan, őslény-, rétegtan, vagy más földtani tudományágban elért eredményeket bemutató és tudománytörténeti dolgozatokkal (bemutatási idő: 20' – ebben benne van a kérdésekre és vitára szánt keret is).
A bemutatandó dolgozatok kivonatának leadási határideje: 2010. december 1.
A később beérkező dolgozatok kivonatait nem lesz mód az emlékkonferencia kiadványában közzétenni. (Kérjük: lehetőleg e-mail-en, Word-ban, rtf formátumban, formázás nélkül). A kivonat nem haladhatja meg az 1 oldal terjedelmet (12 pontos betű, maximum 2 600 leütés)!
Az időkeret korlátozhatja a dolgozatok számát, ezért kérjük, idejében jelentkezzen!
Részvételi díj: nincs! Az előre bejelentkezett résztvevőknek program és kivonatfüzet biztosítva.
A messziről jövők (ha idejében bejelentkeztek) ingyen ebédet kapnak. Számukra szállásról, csak idejében jelzett, külön kérésre, önköltségen tudunk gondoskodni.
SZÁDECZKY KARDOSS Gyula a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ásvány–Földtani Tanszékének professzora volt 1896–1919 között. Elsősorban az Erdélyi-szigethegység földtanával, az Erdélyi-medence tufáival, a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatával foglakozott; mindenek előtt, mint a kőzettan kiváló szakembere vált ismertté (transzvaporizációs elmélet). Fellépésével, nyelvi készségeivel valóságos nagykövete lett a kolozsvári földtani iskolának, hiszen számos nemzetközi konferencián vett részt, sokukon társelnökként. Érdemeket szerzett a kolozsvári értelmiségi életben a földtanon túl is, így az Erdélyi Gyorsírók egyesületének megalapítója volt s épp a legnehezebb pillanatokban, amikor az erdélyi magyarság a kisebbségi létbe sodródott, olyan feladatokat vállalt magára, mint az Erdélyi Kárpát Egyesület, vagy a Kolozsvári Zenekonzervatórium elnöksége. Ugyanakkor, az EME Természettudományi szakosztályának 17 éven át volt elnöke, az Ásvány–Földtani Múzeum igazgatója. A Ferenc József Tudományegyetem 1919-es karhatalmi felszámolásáig volt az Ásvány–Földtan Tanszék vezetője, három éven át a Természettudományi Kar dékánja (1899–1900; 1907–1908; 1913–1914) egy éven át pedig, az Egyetem rektora (1911–1912). Egyedül ő maradhatott a hatalomváltást követően munkaasztala mellett az egyetemen, igaz, oktatni nem engedték, de Ion POPESCU VOITEŞTI professzor iránta érzett tisztelete révén, a Románia Földtani Intézete alkalmazásában megkapta fizetését. Valószínű, e gesztus hátterében ott van az is, hogy korábban, közösen a bukaresti földtan tanárokkal és a két egyetem diákjaival, a Kárpátok mindkét oldalára vezetett szakmai kirándulást. 1929-ben vonult nyugállományba.
Hantját a Házsongárdi temető őrzi.