Kabán Annamária és Mózes Huba

Két szerző, négy kötet Pénteken este az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén, Gábor Csilla bevezető szavai után, négy irodalom- és nyelvtudományi kötetet mutattak be maguk a szerzők, akik a kolozsvári szakértő közönség előtt régi ismerősök, tájainkról kerültek a Miskolci Egyetemre, és munkáikban is gyakran vissza-visszatérnek a szülőföldre. Dr. Mózes Huba irodalomtörténész, docens, Amit az ember álmodni tud című kötetében törekedett a filológiai kötöttségre, a pontosságra és összefogottságra. Ugyanakkor teret engedett az irodalomtudományban újdonságnak számító imperfektualitás elméletének is, ami a mai kutatómunkában a terminológiák területén tapasztalható sok összemosás okozója. Karácsony Benő regényeinek magas fokú szakmaiságát, Wass Albertnek pedig az Elvásik a vörös csillag és a Tizenhárom almafa című művének sajátosságait vizsgálta. Utóbbi szerzőről elmondható: akkor is erdélyi magyar író maradt, amikor magyarországiként, később pedig amerikaiként alkotott. A Repülőhíd a sínek felett című kötetében Mózes Huba gyermekkori kolozsvári élményeit eleveníti fel, amikor a vasútállomáson átívelő gyaloghídról tanúja volt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverésére keletről kivezényelt, tankokkal és ágyúkkal megrakott vonatszerelvények áthaladásának. Dr. Kabán Annamária nyelvész, docens, a Lét és nyelv című tanulmánykötetében az erdélyi magyar nyelvtudománnyal és nyelvhasználattal foglalkozik. Ötven évvel ezelőtt jelent meg a Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények folyóirat, amelyből fontos nyelvjárási, módszertani, névtani, nyelvtudományi vizsgálatok, nyelvi kölcsönhatásokat kutatómunkák születtek meg. A szerző külön méltatja Szabó T. Attila és Szabó Zoltán professzor szakmai pályáját, de figyelmet szentel Méliusz Péter herbáriumtörténeti írásának is, amely 175 évvel előzte meg Linné általánosan elfogadott rendszertani munkáját. Kabán Annamária Dsida Jenő Psalmus hungaricus című alkotását a költő keresztény erkölcsiséget hirdető verseinek legmagasabb dimenziójába sorolja. Ugyanakkor korunk publicisztikájával foglalkozva a Szabadság és a Hargita Népe kiadványait nyelvtani és hangtani vizsgálatnak vetette alá. A Szövegek színváltozása főleg versek elemzését tartalmazza, amelyben a szerző a szórendi változatokat vizsgálja, és feltárja a szabad szórend előnyeit. A bemutatott négy kötet egy-egy példányát, az EME könyvtárának szánt adományokat, Keszeg Vilmos vette át. Ö. I. B. Megjelent a Szabadság napilapban 200.01.08-án