A harmadik SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál keretében 2024. május 26., szombat, 15 órától a Sepsi Arénában az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadója bemutatja
Egyed Emese: Francia iskola. Tanulmányok (Erdélyi Tudományos Füzetek, 300)
és
András Orsolya: Szabadra írni. Nyelv, identitás, emlékezet. A kommunista diktatúra időszakának feldolgozása kortárs romániai származású női szerzők regényeiben
című, 2023-ban megjelent köteteit.
Közreműködők: Manția Lilla és Biró Annamária
Egyed Emese: Francia iskola. Tanulmányok (Erdélyi Tudományos Füzetek, 300)
Az olvasás, a színházi előadás, a műfordítás élménye, az irodalmi művek, könyvek kapcsolatteremtő energiája, az utazás „életiskolája”, a kapcsolatok elevensége tárulhat fel e tanulmányokban, amelyek francia és francia művelődéssel kapcsolatos magyar irodalmi és színpadra szánt szövegeket, valamint művelődési eseményeket értelmeznek – kevésbé ismerteket is, a 15. századtól a 20.-ig. Vagyis egy könyvben művekre, emberi kapcsolatokra, folyamatokra nyílik rálátás, kilátás.
Talán cseppben a tenger: a szerző felfedezésként élte meg a kultúrakutatásnak az általa évtizedeken át gyakorolt módszerét, és az írásokat – nem létrehozásuk, hanem tárgyuk időrendjében, így egymással is dialógusba hozva – örömmel nyújtja át olvasójának.
András Orsolya: Szabadra írni. Nyelv, identitás, emlékezet. A kommunista diktatúra időszakának feldolgozása kortárs romániai származású női szerzők regényeiben
A kötet Herta Müller, Alina Nelega és Tompa Andrea egy-egy regényének érelmezését tartalmazza, különös tekintettel a romániai kommunista diktatúra időszakának bemutatására. A szubjektív ábrázolásmódok révén árnyaltabb képet kaphatunk közösségünk közelmúltjáról, így ez a munka hozzájárul a problematikus kérdésekről szóló párbeszédhez. Az olvasás folyamata helyet ad a képzelet játékosságának, az empátiának, és a szépirodalmi szöveg biztonságos terében lelassíthatjuk annak alapos megfigyelését, hogy hogyan értelmezünk bizonyos eseményeket. Így a kiválasztott három regény interpretációjának célja, hogy az ítélkezéstől a megértés felé mozdítsa a múlt megközelítési lehetőségeit. Emellett az irodalmi szöveg láthatóvá teszi azoknak a diskurzusoknak a struktúráját is, amelyek a múltról való beszédünket meghatározzák. Ezeket elsősorban a nyelv, identitás és (kulturális) emlékezet kulcsfogalmai felől közelítette meg a szerző.