2010. 06. 24. – 18:09
Időpont
Helyszín(ek)
EME székház
Szervező(k)
EME Kutatóintézet
Programfelelős
Hegyi Géza
A júbileumi év alkalmával az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatóintézetének munkatársai Erdélyi históriák címmel előadás-sorozatot indítottak útjára. A szervezők az egyesület korábbi szakmai jellegű előadásainak hagyományát folytató sorozatban intézeti és saját kutatásaikról számolnak be az érdeklődőknek. Emellett az előadás-sorozatot más, Erdély múltjának és jelenének feltárásán munkálkodó kutatatók eredményei bemutatásának fórumává is szeretnék alakítani.
Hegyi Géza:
A honfoglalás és államalapítás erdélyi vonatkozásainak vitás kérdései
Helyszín: EME, Jókai (Napoca) u. 2–4., I. em.
Időpont: 2009. február 25., szerda, du. 6 óra.
Eseménybeszámoló
Ismételten jól döntöttek azok, akik szerdán este az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházába látogattak: Hegyi Géza doktorandusz előadása által ugyanis a honfoglalás és az államalapítás erdélyi vonatkozásainak vitás kérdéseit ismerhették meg. Az erdélyi magyarság történetét bemutató előadás-sorozat nyitó rendezvényén mindenki számára hasznos információk hangzottak el magyar múltunkkal kapcsolatban.
Hegyi Géza jelenleg a kolozsvári és a debreceni egyetem vallástanár szakán doktorál, leginkább a középkor erdélyi vonatkozásai érdeklik – osztotta meg a jelenlévőkkel. Kifejtette: az EME kutatóintézetében dolgozók – bár egyikük sem foglalkozik kimondottan a honfoglalás időszakával – úgy gondolták, lényeges bemutatni ezt a kort a nagyközönségnek. Hegyi Géza egy szemináriumi dolgozat kapcsán már korábban is foglalkozott a témával, ezért is vállalta a szerdai előadás megtartását. Az est folyamán az államalapítás erdélyi vonatkozásainak elbeszélő és nyelvészeti forrásaira egyaránt kitért. Az elbeszélő források közül kiemelte többek között Bíborbanszületett Konstantinosz császár A birodalom kormányzása című művét és a Fuldai Évkönyveket, a nyelvészeti források kapcsán pedig a helységnevekről és a honfoglaláskori erdélyi nyelvjárásokról beszélt bővebben. Többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy hol terült el annak idején a gyulák országa, vagy pontosan hol ölték meg Álmos vezért. A közönség körében kiosztott szövegek segítségével minden érdeklődő pontról pontra nyomon követhette az előadó meglátásainak alapjául szolgáló írásokat. Érdekes volt például, ahogyan Hegyi Géza a XI. századi Gesta Hungarorumnak nevezett őskrónikában szereplő szövegrészt értékelte: „Mind átkeltek a havasokon és egy bizonyos tartományba értek, ahol megszámlálhatatlanul sok sast láttak. Ott azok miatt a sasok miatt nem volt maradásuk, mivel a sasok úgy röpködtek a fákról, mint a legyek, és fölfalva fölélték nyájaikat és lovaikat". Hegyi Géza így fogalmazott: a régi magyar nyelvben a sas neve bese volt, ebben az értelmezésben pedig a szövegrész a magyarok besenyők elől való menekülésére utal.
Megjelent a Szabadság napilapban 2009. február 27-én