Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége ebben az évben is bizottságot kért fel Az Év Könyve kitüntető cím odaítélésére. Egyed Emese, Kovács Zoltán, Sipos Gábor és Szabó Árpád Töhötöm vállalkozott az EME Kiadója 2025. évi termésének számbavételére. Az Év Könyve kitüntető címre és ez alkalommal három munkát jutalmazott.
Az egyik díjazott kiadvány: Fejér Tamás: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. II. 1605–1608. II/1.
Az Év Könyve díjat 2026. március 28-án adták át az EME közgyűlésén.
Az Év Könyve 2025
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége ebben az évben is bizottságot kért fel Az Év Könyve kitüntető cím odaítélésére. Egyed Emese, Kovács Zoltán, Sipos Gábor és Szabó Árpád Töhötöm vállalkozott az EME Kiadója 2025. évi termésének számbavételére. Egyed Emese végül nem vett részt a bizottság munkájában, de elküldte az irodalomtudományi és nyelvészeti témájú kiadványok rövid méltatását. 17 saját kötetet kellett számba vennie a bizottságnak, emellett öt közös kiadású könyv is szerepel a jegyzékben.
Ugyanannyi kiadvány jelent meg 2025-ben, mint a megelőző évben, és a műfaji változatosság továbbra is jellemezte kiadói munkánkat. E számbavétel talán öndicséretnek is tűnhetne, a méltánylás azonban elsősorban a szerzőknek szól, akik színvonalas kézirataikkal tisztelték meg kiadónkat, ugyanakkor jó alkalmat nyújt az EME felelős kiadója, Biró Annamária ügyszeretetének, kitartó munkájának elismerésére.
Áttekintve a 2025-ös könyvtermést, örömmel tapasztaltuk, hogy a Certamen konferenciakötet-sorozatban a XII. és XIII. számú kiadvány is megjelent.
Miholcsa Gyula házi szerzőnknek számít, tudománytörténeti sorozatának egyik korábbi kötete Év könyve díjban is részesült. Tavalyi kiadványa A villanyvilágítás története Erdélyben címen jelent meg a Tudomány-és technikatörténeti füzetek sorozatban.
Új sorozatot indított a kiadó Ipartörténeti Füzetek címen Nagy Béla: A kolozsvári Iparos Egylet története (1860–1945) című kötetével, a kiadvány a 85 éven keresztül fennálló egylet négy elnökének élettörténetére és munkájára fókuszálva tárja fel a kolozsvári iparosok összefogásának eredményeit.
Doktori dolgozatok megjelentetése régi hagyománya kiadónknak, a múlt esztendőben több kiváló munka látott nyomdafestéket az EME gondozásában. Az Emberek és kontextusok sorozatban két kötet jelent meg. Tóth Mária Orsolya: A marosludasi hozzátelepítés története és emlékezete (1903–1989) kötete egy közösség történetét követi nyomon a kezdetektől napjainkig. Az 1894-es telepítési törvény nyomán Marosludas mellett megépült telepekre a magyar nyelvterület különböző régióiból verbuválódott lakosság az új élettérben élte át a 20. század sorsfordító eseményeit. Tekei Erika az erdélyi magyar folklorisztikai kutatástörténet egy meghatározó és mindeddig kevéssé ismert szeletére, a szocializmus kori könyvkiadásra irányítja a figyelmet a Romániai magyar népköltészeti kiadványok. Folklórkutatás a privát és a nyilvános szféra határán – kutatás, közlés és recepció viszonya című könyvében, miközben feltárja a korszak kutatási koncepcióit, szereplőinek motivációit és az intézményi viszonyokat.
A Letöltés sorozatban pedig Varga Szilvia kötete, A görgetésen túl (?). Erdélyi magyarok online politikai részvétele látott napvilágot. Ebben azt mutatja be, hogy az online platformok a politikai részvétel és cselekvés milyen formáit és lehetőségeit hordozzák a romániai magyar közösség számára, és hogyan élünk ezekkel.
Az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat egy kötettel gyarapodott 2025-ben, Benő Attila: Névkontaktusok, névhasználati kontextusok Erdélyben című könyve egyrészt a jövevénynevek átvételeinek jellegzetességeit ismerteti több nyelv kontextusában, másrészt a kisebbségi helyzetben érvényesülő névhasználat jogi feltételeit, társadalmi gyakorlatát és szociolingvisztikai kontextusait elemzi.
Két szerző, Gaal György és Robert Offner jegyzi az évfordulós orvostörténeti kiadványt, A kolozsvári főiskolai seborvosképzés első évszázada (1775–1872/5). Az Orvos-sebészi Tanintézet alapításának 250. évfordulójára című vaskos kötet európai kontextusba helyezve mutatja be a kolozsvári sebészképző intézmény történetét. Ugyancsak a medicina történetéhez tartozik Gyéresi Árpád: A penicillin kultúrtörténete című kötete, témaválasztásának lényege: miként jelentkezik Alexander Fleming személye és a penicillin a kultúra eszközei által a mindennapokban, esetenként a művészetek miként hatnak az emlékőrzésre és nem utolsósorban az ismeretszerzésre.
Több irodalomtudományi témájú önálló kötet is megjelent kiadónk gondozásában.
Borsodi L. László a kortárs magyar irodalom jelenségeiről nyújt gazdag, problematizáló ismertetést Pilinszky Jánostól Zsidó Ferencig és Borcsa Imoláig Irodalomgrammatikák: Tanulmányok, kritikák 2019–2025 című kötetében. A Mózes Attila-konferencia anyagának közreadása (A század hamutartója: Közelítések Mózes Attila szövegvilágához) érdemben segíti a közelmúltban elhunyt író műveinek, de az 1970-es, 1980-as évek magyar irodalmi folyamatainak megismerését is, akárcsak Szenkovics Enikő monográfiája, amely az EME Kiadója és a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány közös kiadásában jelent meg, A háromnyelvű Echinox: A romániai német irodalom reprezentációja a folyóirat hőskorában (1969–1989) címmel, és a megtűrt és támogatott kiadványok sorában a kolozsvári egyetemi folyóiratban a jelzett periódusban érvényesülő kisebbségpolitikai gyakorlatot példázza hangsúllyal a lap német nyelvű közleményein. Igen hasznos és bizonyára további kutatások alapjául szolgál majd a Böjthe Pál által összeállított és H. Nagy Mária repertóriumát folytató Helikon repertórium 2005–2024 című, személynévmutatóval ellátott kötet. Izgalmas nagyesszé Demény Pétertől a Balla Zsófia költészete című, egyébként bölcsészdoktori disszertációként megvédett munka, akárcsak Tompa Andrea könyve (Meghalni szabad: Janovics Jenő történetei 1919–1945 között), amely Janovics Jenő naplótöredékének történeti és ideológiai kontextusban való értelmezésére tesz kísérletet közreadva a forrást is.
A bizottság végül három kiadványnak ítélte oda az Év könyve címet.
Az Erdélyi Történelmi Adatok sorozat régen várt újabb kötete a Jakó Zsigmond Kutatóintézet munkatársa, Fejér Tamás munkája eredményeképpen jelent meg Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. II. 1605–1608. II/1. Bocskai István királyi könyve 1605–1606; II/2. Rákóczi Zsigmond királyi könyve 1607–1608. címen. A két fejedelem korában egy-egy királyi könyvet vezettek a fejedelmi kancellárián, ezek anyagát tartalmazza a kiadvány magyar nyelvű kivonatok formájában, részletes hely- és névmutatóval ellátva.
Sófalvi András: Homoródszentmárton templomvára. Esettanulmány az erdélyi templomerődítések történetéhez. The Church-Fortress of Mărtiniș. Case Study on the History of Church Fortifications in Transylvania című gazdagon illusztrált kötete. A templomvár építéstörténete, hadászati alkotóelemei és multifunkcionális épületei többrétű régészeti kutatás, valamint geofizikai és dendrokronológiai vizsgálatok során váltak rekonstruálhatóvá. A föld alól kiásott anyagi kultúra apró reliktumai a középkori plébániatemplom körül létesült közöségi, hadászati-értékmegőrző épületegyüttes használatába nyújtanak árnyalt betekintést. Külön hangsúly érdemel a méltatáskor a kiadvány kétnyelvűsége, a magyarral párhuzamosan futó angol szöveg széles körben hozzáférhetővé teszi a szerző megállapításait.
Bartha Katalin Ágnes: Történeti játékstílus és gyakorlat: Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói című kötete az Akadémiai Kiadóval közösen jelent meg. A hat és fél évtizedes aktív színészi pálya mikrodimenzióinak vizsgálata a korabeli színházművészet és színészeti professzió lényegi összetevőinek és társadalmi szerepének, ezen belül is Prielle színpadi és színpadon kívüli alakjának, színpadi játéknyelvének megvilágítását nyújtja. A monográfia érdeme a hatalmas forrásanyag felkutatása, összefüggésbe helyezése, a komplex vizsgálati szempontok, a szerepkatalógus összeállítása, a fellépések modellálása, a színház társadalmi szerepének az egyéni életút révén való példázása. A kiadvány fajsúlyos szakmai argumentumait képezik az eredeti kutatásokon alapuló képek, táblázatok, térképek, mutatók is.
2026. március 23 .
Egyed Emese, Sipos Gábor, Szabó Árpád Töhötöm