A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat ünnepi eseményeként mutatták be 2025. november 20-án, a kolozsvári Vallásszabadság Házában a Márkos Albert (1914–1981) zeneszerző életművét bemutató kismonográfiát. A kötet Benkő András zenetörténész korábbi, kéziratos munkáján alapul, amelyet lánya, Benkő Judit zenetudós egészített ki, szerkesztett és véglegesített Berlász Melinda sorozatszerkesztő szakmai iránymutatásával. A könyv a Magyar Zeneszerzők sorozat 44. kiadványa, amely eddig kevéssé ismert magyar alkotók életművét tárja fel.
A bemutatón Benkő Judittal Sófalvi Emese zenetudós beszélgetett. Szó esett Márkos Albert sokoldalú pályájáról: zeneakadémiai tanárként és aktív hegedűsként is jelentős hatást gyakorolt Kolozsvár és Erdély zenei életére, emellett baletteket, színházi zenét, pedagógiai célú darabokat és kamarazenét komponált. A korszak sajátos körülményeire is kitértek: a zeneszerzőknek az 1950-es években Bukarestben kellett jóváhagyatniuk műveiket – Márkos hegedűversenyét például többször is visszaküldték átdolgozásra –, ugyanakkor műveinek megvásárlása a szakmai elismerés jele volt. A pedagógiai tevékenységét, zenei szemléletformáló szerepét és az unitárius énekeskönyv zsoltárainak átdolgozásában játszott közreműködését szintén hangsúlyozták.
A könyvbemutatót zenés intermezzo tette teljessé: a Concordia vonósnégyes előadta a szerző Torso I. című művét Béres Melinda, Dénes Anna (hegedű), Király Erzsébet (brácsa) és Ortenszky Gyula (gordonka) közreműködésével.
November 22-én a rendezvénysorozat szakmai folytatásaként került sor az Erdélyi magyar zeneszerzők konferenciájára a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának Angi István termében. A konferencián 19–21. századi, Erdélyhez kapcsolódó komponisták, előadói műhelyek és kiadók tevékenységéről esett szó, a forrásfeldolgozások kapcsán többek között egy erdélyi zeneszerzői archívum gondolata is felmerült. A fórumot Miklós Noémi dékánhelyettes köszöntötte, majd a zenetudományi előadások sorozata következett.
A szakmai előadások sorát Fancsali János kezdte, aki Makray László dalszerzői tevékenységét mutatta be. Őt Sófalvi Emese követte, aki Farkas Ödön pályaképéhez szolgáltatott új adatokat az erdélyi zenevilág összefüggéseiben. A következő előadó, Potyó István az erdélyi szerzők kolozsvári kottakincseit ismertette, majd Csákány Csilla Szabó Csaba madrigáljainak sajátosságait elemezte.
A kávészünet után Birtalan Beáta mutatta be kutatását a zenei identitásról és a közösségi emlékezetről, amelyben Birtalan Józsefnek a szilágybagosi kulturális életre gyakorolt hatását vizsgálta. Ezt követően Horváth Bálint azt elemezte, miként folytatott „párbeszédet” Oláh Tibor Beethoven művészetével. Az előadássorozatban Elekes Márta Adrienne is helyet kapott, aki a Musa Transsylvaniae zenei misszió történetét ismertette, majd Windhager Ákos Károly zárta a konferenciát a Ruralia hungarica és az „Erdély-élmény” viszonyát bemutató előadásával.
A könyvbemutató és a konferencia együtt átfogó és gazdag képet rajzolt az erdélyi magyar zeneszerzők munkásságáról.
