2025. november 22-én a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, a Sapientia EMTE kolozsvári, Fő téri épületében került sor a Vendéglátás és turisztikai szekció idei szakmai fórumára Fesztiválok élményekben és számokban címmel.
A konferenciát Talpas János nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a fórum abból a felismerésből indult ki: a turizmushoz a rendezvénytípusok közül a fesztiválok állnak a legközelebb, ezért indokoltnak látszott, hogy a turisztikai tematikájú szakmai diskurzus középpontjába éppen a fesztiválok elméleti megközelítését és gyakorlati jelentőségét állítsuk. Kiemelte, hogy célunk a különböző típusú fesztiválok szervezőinek és szakmai partnereinek megszólítása volt annak érdekében, hogy átfogóbb képet kapjunk Erdély és a tágabb régió fesztiválkultúrájáról. Ezt követően egymásra épülő előadások sora rajzolta ki a fesztiválok sokszínű világát.
Elsőként Szabó Lilla (Kincses Kolozsvár Egyesület) mutatta be „A Kolozsvári Magyar Napok mint közösségi-kulturális rendezvénysorozat” című előadásában, hogyan vált a Kolozsvári Magyar Napok a városi identitás, a közösségépítés és a kulturális turizmus egyik meghatározó erdélyi eseményévé. Részletesen ismertette a rendezvény szervezésének stratégiáit, a partnerségi kapcsolatok szerepét, valamint azt, hogy a KMN miként vált Kolozsvár arculatának megkerülhetetlen elemévé.
Ezt Rés Konrád (VIBE fesztivál) prezentációja követte „A VIBE Fesztivál fejlődése és regionális hatásai: kulturális, turisztikai és gazdasági aspektusok elemzése” címmel. Egy fiatal, kortárs, ifjúsági fókuszú fesztivál példáján keresztül mutatta be a márkaépítés, a célcsoport-elérés és a régiós vonzerő erősödésének folyamatát, rávilágítva arra, hogyan válhat egy zenei és közösségi fesztivál a fiatal generációk találkozási pontjává és egy térség turisztikai kínálatának meghatározó elemévé.
A nagy fesztiválok mellett hangsúlyt kaptak a kisebb léptékű, helyi kezdeményezések is. Jánossy Aliz (Aliz Konyhája, Gyergyószentmiklós) „Falunapok, főzőversenyek, szakmai fórum” című előadásában a Taste of Tarnsylvania 2024 gasztronómiai fesztivál főzőversenyének tapasztalatait ismertette. Konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan szervezhető meg egy ilyen verseny professzionális keretek között, miként lehet a séfek és házi szakácsok tudását közös platformra hozni, és hogyan válhat egy gasztrofesztivál a helyi termelők, a régió ízei és a gasztronómiai turizmus láthatóvá tételének hatékony eszközévé.
Pozsony Márta (Slow Food, Torda) „Hagyományőrzés a modern világban: hogyan és meddig vihetjük?” című hozzászólása a fenntartható gasztronómia, a helyi alapanyagok és a kulináris örökség megőrzésének kérdéseit állította középpontba, különös tekintettel arra, hogyan illeszthető mindez a fesztiválpiac gyorsan változó igényeihez úgy, hogy közben a minőség, az autentikusság és a fenntarthatóság szempontjai se sérüljenek.
A vendéglátás átalakuló gyakorlataira Boros Hanga (Indigo Kft., Kolozsvár) reflektált „180 fokos fordulat: ma à la carte vagyunk, holnaptól fast-food” című előadásában. A fesztiválokhoz kapcsolódó vendéglátás üzleti és logisztikai kihívásait mutatta be, kitérve a kínálat rugalmas alakítására, a munkaerő- és alapanyag-szervezés nehézségeire, valamint a fogyasztói szokások gyors változására.
Horváth I. Zoltán és Vigh Melinda (Babeș–Bolyai Tudományegyetem) „A fesztiválok zajszintjének vizsgálata” című prezentációja a fesztiválok környezeti terhelésének és lakossági megítélésének tudományos vizsgálatába adott betekintést. A kutatók a zajszint mérésének módszertanába és az eredmények értelmezésébe avatták be a hallgatóságot, jelezve, hogy a turisztikai vonzerő növelése mellett a fenntarthatósági és életminőségi szempontok sem mellőzhetők.
Vincze László (EMKE-borklub, Kolozsvár) „Menjünk borfesztiválra!?” című előadásában a borfesztiválok turisztikai és közösségi potenciálját vázolta fel. Rámutatott, hogy az ilyen rendezvények egyszerre építenek a gasztronómiai élményre és a kulturális programokra, erősítik a desztináció imázsát, miközben teret adnak a helyi termelőknek és a régió borkultúrájának bemutatására.
A program záró részében a fesztiválok diplomáciai és regionális fejlesztési szerepe került előtérbe. Dinya Judit (Kolozsvári Magyar Főkonzulátus) „#Főtér23 – Kreatív diplomácia” című előadása a fesztiválokhoz kapcsolódó rendezvényekre mint a kulturális diplomácia és a városmárkázás innovatív eszközeire tekintett, bemutatva, hogy az ilyen események miként járulhatnak hozzá a városok és régiók nemzetközi láthatóságának erősítéséhez.
Végül Hanusz Árpád és Talpas János (Budapesti Gazdasági Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület) „A vidéki fesztiválok emelkedésének és hanyatlásának hátterei” című összegző előadásukban a kisebb településeken szervezett rendezvények gazdasági, társadalmi és demográfiai hátterét elemezték. Rávilágítottak a sikeres fesztiválstratégiák feltételeire, valamint azokra a tényezőkre, amelyek a fesztiválok visszaeséséhez, megszűnéséhez vezethetnek.
A plenáris viták, a kávészünetek alatti informális beszélgetések és a záró kiértékelés azt mutatták, hogy a „Fesztiválok élményekben és számokban” című rendezvény valóban hidat teremtett az elméleti megközelítések és a gyakorlati tapasztalatok között. Egyszerre kínált fórumot a fesztiválokkal foglalkozó kutatók, az önkormányzati és intézményi szakemberek, a szervezők, a vendéglátóipari szereplők és a kulturális diplomácia képviselői számára. E sokszereplős, interdiszciplináris párbeszéd révén a szekció sikeresen járult hozzá A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 2025 rendezvénysorozat szakmai palettájának szélesítéséhez, és jól illeszkedett az idei mottó gyakorlati megvalósításához: „200 év a tudás és a társadalom szolgálatában.”
