2025-ben a Nemzetközi Magyarságtudományi Társasággal és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központtal partnerségben 129, 1850 előtti kézirat lett digitalizálva a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár gyűjteményéből. Összesen 43 508 oldal vált digitálisan is elérhetővé, amelyekről 35 629 felvétel készült. A program támogatója a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt. A digitalizált kéziratok most az Erdélyi Digitális Adattárban is elérhetővá váltak.
A könyvtár kéziratgyűjteményének csak egy töredéke vált digitálisan is elérhetővé. Elérhetővé váltak a legkorábbi kéziratok. Három 17. századi kötet, Bölönyi Zsigmond prédikációgyűjteménye 1674-ből, II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem magános könyörgései és Johannes Coccejus tanait tartalmazó kötet 1673-ból. Ez utóbbi kisméretű, de tartalmában annál nagyobb jelentőségű kézirat a 17. századi coccejanizmus fontos forrása. A Nagyenyedi Református Kollégiumban Dézsi Márton professzor nagyon korán megismertette a coccejanizmus tanait diákjaival és ezen kézirat az 1673 és 1676 közötti vizsgatételeit is tartalmazza. A kéziratok jelentős része kollégiumi, németalföldi egyetemi előadások jegyzetei, prédikációgyűjtemények, kéziratos katekizmusok. A kollégiumtörténet fontos forrásai is bárki számára tanulmányozhatóvá váltak, a könyvtár 1752-es katalógusa, a kollégium természettudományi múzeumának első leírása 1796-ból, a kollégium alapítványai és ösztöndíjasai 1793-től kezdve, a kollégium törvényei és a törökbúza dézsmaper iratai. Ez utóbbi több mint 2000 oldalon keresztül ismerteti a Nagyenyed városa és a kollégium között majdnem 100 évig zajló per iratanyagát. Kuriózumként megemlíthető még egy örmény nyelvű imádságoskönyv, amely a nesztóriánusok számára készült, illetve a rovásírásos emlékek is.
A digitalizált anyagok a következő linken érhetőek el: https://eda.eme.ro/handle/10598/34920