Beszámoló az Erdélyi Múzeum-Egyesület Vándorgyűléséről – Sepsiszentgyörgy, 2025. április 11–12.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) idei vándorgyűlését 2025. április 11–12. között tartották meg Sepsiszentgyörgyön, a Fidelitas Szállodában. Az esemény méltó folytatása volt annak a hagyománynak, amelyet az EME 1906 és 1943 között alakított ki Erdély különböző városaiban szervezett tanácskozásaival.

A rendezvény célja nem csupán a tudományos eszmecsere volt, hanem a magyar műveltség közösségi ünneplése is – megerősítve a tudomány szerepét a nemzeti kultúra, a közösségi öntudat és társadalmi jelenlét formálásában.

A kétnapos eseményt Bitay Enikő akadémikus, az EME elnöke nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta az EME küldetésének és hagyományának jelentőségét. Az ünnepélyes megnyitót követően a jelenlévő intézmények képviselői mondtak köszöntőt: Sztakics Éva alpolgármester (Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala), Both Noémi Zsuzsanna muzeológus (Székely Nemzeti Múzeum), Bordás Beáta igazgató (Erdélyi Művészeti Központ), Szebeni Zsuzsa intézetvezető (Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy).

A pénteki nap tudományos előadásai széles tematikus spektrumot öleltek fel. Bitay Enikő az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományszervező és -népszerűsítő tevékenységét mutatta be. Az elnök asszony kiemelte, hogy az EME működését a függetlenség, szakmaiság, együttműködés és közösségi tisztelet jellemzi, célja a tudományos színvonal és az alkotómunka elismerésének erősítése. Ezen cél elérésében a Fiókegyesületek tevékenységei is szervesen hozzájárulnak. Tóth Orsolya az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című projekt néhány rövidfilmjét mutatta be. Az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka az EME kiemelkedő személyiségei előtt állít méltó emléket. Hegyi Géza a kézdivásárhelyi középkori plébánia történetébe és a forráskutatásba engedett belátást. Restás Attila a 17. századi erdélyi prédikációk történelmi példázatait elemezte.

A pénteki nap állófogadással zárult, lehetőséget adva a résztvevőknek a kötetlen beszélgetésekre és szakmai kapcsolatok erősítésére.

A szombati program szintén tudományos előadásokkal folytatódott. Both Noémi Zsuzsanna egy biográfiaírás kihívásait és lehetőségeit mutatta be. Tamás Csilla a Magyar Nemzeti Helynévtár Programot, annak céljait és eddigi mérföldköveit ismertette. Dr. Tatár Márta a székelyföldi mofetták egészségmegőrző szerepét emelte ki. Talpas János előadásában a természetes gázömlések turisztikai lehetőségeiről beszélt.

A program zárásaként a résztvevők meglátogatták a Székely Nemzeti Múzeumot (SZNM) és az Erdélyi Művészeti Központot (EMŰK), ahol személyes élményekkel is gazdagodhattak a régió kulturális értékeiről.

Az esemény méltó módon járult hozzá a tudományos diskurzus és az erdélyi magyar értelmiség találkozásához, és erősítette Sepsiszentgyörgy szerepét az erdélyi tudományosság térképén.

Köszönet illeti a Sepsiszentgyögyi Polgármesteri Hivatalt, az RMDSZ és a Communitas Alapítványt, amely lehetővé tette a rendezvény megvalósítását, valamint a szervezésben részt vevő valamennyi intézményt és előadót, akik hozzájárultak a tanácskozás sikeréhez.