„Mennyi jobbágya és mennyi portiója”

Mintegy hatvan esztendeje, hogy a berendezkedő kommunista diktatúra és az egyeduralkodóvá tett osztályharcos ideológia miatt Jakó Zsigmond az erdélyi birtokos társadalomra vonatkozó úttörő kutatásait (amelynek első, Belső-Szolnok és Doboka vármegyékre vonatkozó, nagyvonalakban felvázolt eredményeit még éppen közölni tudta) kénytelen volt abbahagyni. Így 1976-ban Trócsányi is csupán azt állapíthatta meg, hogy „A 16–17. századi erdélyi birtokmegoszlás kérdése (a fejedelmi korszak rendiségének alapkérdése) egyelőre megoldásra vár.” 1980-ban a központi kormányzat tisztségviselőinek származását vizsgálva újra visszatért rá: „Kérdés, hogy mennyit segítene rajtunk e téren a 16–17. századi erdélyi nemesi birtokmegoszlás teljes feltárása? A rendelkezésünkre álló források ismeretében bizonyos, hogy a néhány telkes kisnemesi réteget egy ilyen feldolgozás nem tudná megfogni, a már eleve értelmiségi sorban élőket és a polgárokat szintén nem. De az arisztokrácia és a megyei nemesség vonatkozásában rendet teremthetne. Ki milyen vagyoni erővel rendelkezik az erdélyi főrendek közt, hogy erősödik vagy gyengül meg egyes családok vagyoni potenciálja – erre a kérdésre, ha nem is kevés kutatás árán, de talán határozottabb választ kaphatnánk.” A kötet a Jakó Zsigmond kutatásainak, módszerének folytatására, utóbbi továbbfejlesztésére tesz kísérletet, a Torda vármegyei birtokos társadalom – lehetőség szerint személyekre lebontott – bemutatásával az első, szerény lépésként ama határozottabb válasz felé.