Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége ebben az évben Szabó Árpád Töhötömöt, Kása Zoltánt és Sipos Gábort kérte föl, hogy az EME Kiadójának 2023. évi kiadványai közül jelölje meg azokat, amelyek érdemesek Az Év Könyve kitüntető címre és ez alkalommal két munkát jutalmazott. Az Év Könyve díjakat 2024. április 6-án adták át az EME közgyűlésén.
A díjazott kiadványok:
- Varga P. Ildikó: A kultúraszervező Vikár Béla
- Egyed Emese: Francia iskola
Gratulálunk a díjazottaknak!
Az év könyve 2023
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége ebben az évben is Kása Zoltánt, Sipos Gábort és Szabó Árpád Töhötömöt kérte föl, hogy az EME Kiadójának 2023. évi kiadványai közül jelölje meg azokat, amelyek érdemesek Az Év Könyve kitüntető címre. 18 saját kötetet kellett számba vennie a bizottságnak, közös kiadású könyv nem volt a tavaly.
Eggyel több kiadvány jelent meg 2023-ban, mint a megelőző évben, a műfaji változatosság továbbra is jellemezte kiadói munkánkat.
Áttekintve a 2023-as könyvtermést, örömmel tapasztaltuk, hogy tavalyi díjazottunk, Gaal György újabb helytörténeti kötettel gazdagította a kolozsvári orvostudomány képzés és gyógyítás múltjára vonatkozó ismereteinket (A kolozsvári országos Karolina Kórház). Jancsó Árpád vasúttörténeti sorozata a Berobogott Temesvárra a Nyugat. A Szeged–Temesvár vasútvonal története c. vaskos kiadvánnyal gyarapodott. Wilhelm Sándor, a fáradhatatlan partiumi biológus a tőle megszokott sorozatot újabb kis kötettel, immár a hetedikkel folytatta (Emlősök bonckés alatt).
Doktori dolgozatok megjelentetése régi hagyománya kiadónknak, a múlt esztendőben három kiváló munka látott nyomdafestéket az EME gondozásában. András Orsolya: Szabadra írni. A kommunista diktatúra időszakának feldolgozása kortárs romániai származású női szerzők regényeiben. Nyelv, identitás, emlékezet c. disszertációja egy-egy német, román és magyar regény elemzését adja. Ferencz Melinda 20. századi erdélyi magánlevél-gyűjtemények cím alatt egy sajátos körülmények között fennmaradt levelezésegyüttes tanulságait vonja le. Bakos Áron értekezésének témáját már a címe is pontosan körülírja: Aranyosszéki katonatörténetek. Néprajzi, antropológiai elemzés. Utóbbi kettő az Emberek és kontextusok sorozatban jelent meg.
Új sorozat első kötetét helyezi az olvasó asztalára Bitay Enikő Az alkotó mérnök-tudós. Gyenge Csaba (1940–2021), kezdeményezése remélhetőleg folytatásra talál. Ugyancsak kiemelésre méltó a Certamen X. Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában (Egyed Emese, Pakó László, Weisz Attila szerkesztésében), a színvonalas konferenciakötet-sorozatnak ez a 10. darabja.
A bizottság végül két kiadványnak ítélte oda az Év könyve címet:
Egyed Emese: Francia iskola. Tanulmányok c. kötetének megjelenése szintén jubileumi, az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat 300. darabjaként került ki a nyomdából. De a megjelenés körülményei mellett fontosabb a tartalma.
Az olvasás, a színházi előadás, a műfordítás élménye, az irodalmi művek, könyvek kapcsolatteremtő energiája, az utazás „életiskolája”, a kapcsolatok elevensége tárul fel e tanulmányokban, amelyek francia és a francia művelődéssel kapcsolatos magyar irodalmi és színpadra szánt szövegeket, valamint művelődési eseményeket értelmeznek – kevésbé ismerteket is, a 15. századtól a 20.-ig. Vagyis egy könyvben művekre, emberi kapcsolatokra, folyamatokra nyílik rálátás, kilátás.
Varga P. Ildikó: A kultúraszervező Vikár Béla.
Vikár Béla (1859–1945) nevét a nagyközönség leginkább népköltészeti alkotások gyűjtőjeként és a finn eposz, a Kalevala fordítójaként ismeri. Bár az etnográfus és fordító Vikárhoz kötődően még mindig akad kutatásra méltó részlet, az is világosan látszik, hogy a lapszerkesztés és az irodalomszervezés munkásságának legkevésbé ismert és kutatott területei közé tartozik. Jelen kötet is a lapszerkesztő, irodalom- és kultúraszervező Vikárra fókuszál, azon belül is a magyar–finn kulturális kapcsolatokban játszott szerepe kap kiemelt figyelmet.