A könyvtár története

 

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulása óta az Egyesületben folyó kutató és tudománynépszerűsítő munka a könyvtárra alapozódott. E gyűjtemény egyben az erdélyi magyar tudományosság egészének is egyik legfontosabb könyvészeti információs támasza. Ezekhez a hagyományos feladatokhoz járul napjainkban az erdélyi magyar értelmiségi utánpótlás előkészítése, valamint a romániai magyar könyvkiadás bibliográfiájának folyamatos összeállítása.

Az erdélyi magyar társadalom tudományszeretete és művelődési igénye által létrehozott Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-es megalakulásakor azonnal működésbe állítható könyvtárral rendelkezett a főurak és közrendűek, gazdagok és szegények bőkezű adományainak köszönhetően. 20.483 kötetnyi könyvanyaggal (közöttük több száz régi magyar könyvvel), több ezer kézirattal, ősnyomtatvánnyal, levéltári anyaggal, Szabó Károly könyvtárnok vezetésével kezdte meg nyilvános működését. Az ő irányításával fejlődött az Egyesület könyvtára nemzeti gyűjteménnyé. Ebből a gyűjteményből kezdte meg már az 1860-as évek elején a régi magyar könyvek kiválogatását, rendszerezését és bibliográfiai leírását, létrehozva a magyar bibliográfiai irodalom alapvető művét, a 3 kötetes Régi Magyar Könyvtárat.

Az EME köré csoportosuló szellemi nagyságok, a gazdag gyűjtemények - közöttük az akkorra már több mint 34.000 kötetnyi anyaggal rendelkező könyvtár - képezték azt a hátteret, amely lehetővé tette az 1872-es kolozsvári Egyetem-alapítást. Még ugyanabban az évben az EME és az Egyetem között létrejött egy 50 évre szóló szerződés (melyet 1895-ben megújítanak), és amely az Egyesület állományának tulajdonjogát fenntartva a közgyűjtemény használati jogának átengedését rögzíti.

1919 elején az egyesületi anyag immár 176.779 kötetnyi volt. Ezt követően a Múzeum-Egyesület könyvtára alig gazdagodott, de megőrizte külön leltárát.

A kommunista diktatúra az erdélyi magyarság még megmaradt egyházi és egyesületi tulajdonát, kulturális intézményeit is román állami tulajdonná tette. Az EME könyvei a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban vannak, kéziratai a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban és Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókjának Könyvtárában, az oklevéltár az Országos levéltár Kolozsvári Fiókintézményébe kerültek.

1989 után az EME újjáéledése egyben könyvtára újra-szervezését is jelentette. Most is, mint egykori létrejöttekor, jelentős értéket képviselő könyvadományok segítették az újraindulást: Jordáky könyvhagyaték, Szabó T. Attila, Nagy Jenő és még sok más adomány. Az elmúlt évek könyvbeszerzései azokat a hiányosságokat kívánják pótolni, amelyek egyre akutabb problémákat okoznak az erdélyi magyar kutatás, oktatás, értelmiség-utánpótlás munkájában. Kénytelenek vagyunk átvállalani a frissen megjelenő magyar nyelvű szakirodalom begyűjtését is, amelyre a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár illetékesei, nem tudni milyen okból, de egyre kevésbé vállalkoznak.