Gratulálunk Vremir Mátyás kutatónk egy eddig nem ismert Kréta-korú ősemlős (Litovoi tholocephalos) csontvázmaradványának kutatási eredményéhez, amely az Amerikai Egyesület Államok
Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratában
jelent meg 2018. április 23-án.
A sziget-effektus egy jól ismert fejlődéstörténeti tény, eszerint a szigetlakó állatok gyakran egészen meglepő módon térnek el szárazföldi kortársaiktól. Módosulhat a méretük (nanizmus vagy gigantizmus alakul ki), anatómiájuk és viselkedésük is. Ezt többek között a modern és kainozoikus emlősök példájával lehet bizonyítani, amelyek nanizmusban (törpeség) szenvedtek, illetőleg aberráns anatómiai tulajdonságokat fejlesztettek ki. Ennek ellenére nem egészen tisztázott, hogy a dinoszauruszok korában élt emlősök ugyanezt a minták követték volna. A tanulmány egy korábban nem ismert Kréta-korú (Maastrichti), szigetlakó multituberculata ősemlős, a Litovoi tholocephalos ásatag csontvázát írja le a romániai Puj (Pui, Hunyad megye) környékéről. Ennek különös boltozott-csúcsos koponyája volt, és a mindenkori, élő vagy kihalt emlősök közül az egyik legkisebb méretű aggyal rendelkezett a testméretéhez aránylóan. Ennek ellenére az agy nagy felületben érzékelő mezőkkel volt áthálózva, fejlett motorikus-, halló- és látóközpontokkal ellátva, melyek éjszakai aktív életmódra utalnak. Az agyszövetek kifejlesztése és aktív fenntartása óriási energiaelvitellel jár. Egy szigetvilági, limitált környezetben, az ilyen módon kifejlesztett kisagyúság energiatakarékosságra utal. Ezek a különleges tulajdonságok valószínűleg az emlős szigetlakó jellegéhez köthetőek, és azt bizonyítják, hogy már a korai emlősök is képesek voltak alkalmazkodni a szárazföldtől elszakadt szigetvilági környezethez.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni