04/01/2010 -19:07
Időpont
Helyszín(ek)
EME előadóterem
Szervező(k)
Nagy Mihály
Programfelelős
Nagy Mihály
Meghívó
2008. május 10-én, szombaton 18 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület Napoca/Jókai utcai székházának dísztermében a következő előadásokra kerül sor:
Feiszt György (történész, levéltáros – Veszprém):
Erdély heraldikája
Gróf László (térképtörténész – Oxford):
Erdély térképei és térképészei
Program
Április 27 17:00 Magna Curia Múzeum, Déva
Április 28. 18:00 A református gyülekezet tanácsterme, Lupény
Április 28. 19:00 A református gyülekezet tanácsterme, Petrozsény
Május 7. 18:00 Református gyülekezet előadóterme, Gernyeszeg
Május 8. 18:00 A besztercei római katolikus plébánia imaterme, Beszterce
Május 9. 16:00 Emmaus gyülekezeti otthon, Szamosújvár
Május 10. 18:00 Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár
Eseménybeszámoló
Erdélyi térképészet és heraldika
Szombaton este az Erdélyi Múzeum-Egyesület üléstermében történelmünkkel kapcsolatos kettős előadás hangzott el. Gróf László oxfordi térképtörténész Erdély középkori térképeit és térképészeit vette számba.
Olyan időkből, amikor a térképek nem az utazást, csak a tudományt szolgálták. Ezek a gyakran drága rézmetszetekre készült munkák szorosan összefonódtak a magyarországi kartográfiával. Ide tartozik a feltehetőleg Mátyás király megbízásából dolgozó Lázár deák térképe, rajta 250 erdélyi magyar, német és besenyő településnévvel, továbbá Johannes Honterus (Erdély első önálló térképe 1527-ből), Zsámboki János, Gerhardt Kremer (Mercator), Bod Péter, John Speed (1627-ben a világ akkori legnevezetesebb részeiről készült atlaszában Magyarország is helyet kapott) stb. munkái. Feiszt György veszprémi történész, levéltáros az erdélyi heraldikáról tartott előadásában a címerhasználat lovagkori kialakulásába avatta be hallgatóságát, eloszlatva a manapság téves elnevezést az Árpád-sávokról (amelyek valójában Árpád-pólyák). A Képes krónikában megjelent kettős kereszt a bizánci kultúrán nevelkedett III. Béla révén jutott el hozzánk. Érdekesség, hogy a magyar címerről szóló első törvényt csak 1916-ban Ferenc József adta ki. Az erdélyi társnemzetek az 1659-es országgyűlés nyomán saját jelképeik alatt hirdethették meg annak döntéseit. Mária Terézia idején, 1765-ben végső formát kapott Erdély címere.
A kolozsvári vetítettképes előadások egy erdélyi turné utolsó állomását képezték.
Megjelent a Szabadság napilapban 2008. május 12.-én