A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 24. fórumán az I. szakosztály keretében rendhagyó módon nyelvészeti szekciót is létrehoztunk, a Helynevek térben és időben tematikával. A szekció szervezője Tamás Csilla volt, aki az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézetének kutatója és a MNHP Erdély térségi koordinátora.
November 22-én délelőtt 18 résztvevővel hét érdekes előadás hangzott el, melyeknek nagyobb része közvetlenül kapcsolódott a Magyar Nemzeti Helynévtár Program munkálataihoz, hiszen az előadók közül többen a Program munkatársai is. A konferenciát Péntek János akadémikus köszöntőjével nyitottuk meg, aki rövid beszédében méltatta az MNH Programját, megemlékezett az EME 166. születésnapjáról, valamint az MTA megalapításának 200. évfordulójáról.
Az előadássorozatot Benő Attila egyetemi tanár, a BBTE Magyar és Általános Nyelvészeti Intézet igazgatójának előadása nyitotta, aki a Hivatalos magyar névhasználat és névpolitika Romániában című előadásában arról értekezett, hogy miként lehet használni hivatalokban a magyar nyelvet, illetve a helynevek és intézménynevek magyar nyelven való feltüntetését hogyan szabályozták. Rámutatott arra, hogy mennyire nehéz a meglévő törvényeket betartatni, és milyen visszásságok vannak a jogérvényesítésben. Ugyanakkor szólt arról is, hogy a hivatali ügyintézés során nekünk, állampolgároknak figyelnünk kell arra, hogy a törvényeket megfelelő módon alkalmazzák.
Sófalvi Krisztina, a Sapientia EMTE adjunktusa, Intézménynevek a két világháború közti időszak romániai magyar napilapjaiban című előadásában rávilágított arra, hogy a trianoni döntést követő évektől kezdve a kisebbségek anyanyelvhasználatánk korlátozása a napilapokban erőteljesen megmutatkozott, a cenzúra jelenléte igencsak befolyásolta az újságírást, az anyanyelvi névhasználat pedig egyik sarokpontja volt már akkor is a nyelvi diszkriminációnak.
A további öt előadás valamilyen módon kapcsolódott a Magyar Nemzeti Helynévtár Programhoz, hiszen az előadók a program munkatársai. Elsőként Szilágyi-Varga Zsuzsa, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa beszélt a partiumi kutatásokról, beszámolt a hallgatókkal együtt végzett munkáról, valamint saját helynévgyűjtéseiről, melyeket most Bihar megyére fókuszált, hiszen a szuburbanizáció következményeként nagy az adatvesztés lehetősége, és egyre nehezebb megfelelő tudással bíró adatközlőket találni.
Szőlősi Erzsébet Vivien, a PKE mesterszakos hallgatója Helynévgyűjtés a Tövisháton címmel tartott előadást. Az MNHP munkatársaként, Szilágyi-Varga Zsuzsa irányításával végzi a szilágysági kistáj településein a helynévgyűjtést, ugyanakkor magyartanárként a tanulóit is bevonja ebbe a munkába, szép sikerrel.
Sikó Nóra-Boglárka, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum magyartanára szintén bekapcsolódott az MNHP-ba, és Tamás Csilla irányításával Gelencén és Haralyon végzett helynévgyűjtést. A konferencián Haraly helyneveinek szerkezeti elemzéséről értekezett. Birtalan Alexandra a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának mesterszakos hallgatója Korondon végez helynévgyűjtést, ennek eredményeit mutatta be a konferencián Korond helynevei címmel, hangsúlyt helyezve a történeti nevekre, amelyekből a település földrajzi adottságai mellett annak gazdasági, társadalmi, néprajzi jellemzői is kirajzolódnak.
A szekció munkálatait Tamás Csilla előadása zárta, aki Méra helyneveit mutatta be. Az előadás során, a MNHP módszertani előírásait követve, bemutatta a hallgatóságnak a nádasmenti település földrajzi, történelmi, néprajzi és gazdasági jellemzőit a történeti nevek és az élőnyelvi gyűjtés során kialakult korpusz alapján. Ezt követve a helynevek nyelvi elemzésének bizonyos aspektusaira világított rá Méra helyneveinek felhasználásával. A Hoffmann István által kidolgozott modell alapján a funkcionális-szemantikai elemzés lehetőségeit mutatta be, valamint a helynevek keletkezésének módozatait tárgyalta.
Az előadásokat élénk eszmecsere zárta, sok kérdés merült fel, és sok válasz született. Jó találkozások, gyümölcsöző szakmai együttműködések jöttek létre. Végül a konferencia annak az igénynek a megfogalmazásával fejeződött be, hogy a kezdeményezést mindenképpen folytatni kell.
