Az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya augusztus 29. és szeptember 1. között huszonharmadik alkalommal szervezte meg a technikatörténeti alkotótábort, melyet ezúttal Hunyad és Fehér megyei településeken Brádon, Körösbányán és Abrudbányán tartottak.
A program keretében a résztvevők folytatták a tájegység még fennmaradt technikatörténeti értékeinek feltárását, és lehetőséget kaptak a térség részletesebb megismerésére.
A résztvevők augusztus 29-én érkeztek a brádi szálláshelyre, ahol a program egyeztetésére került sor. Augusztus 30-án meglátogattuk a napjainkban is működő Roșia Poieni rézércbányát. A kísérőnk Nicolae Simina bányamérnök, Abrudbánya volt polgármestere volt. Ily módon nem csak a bányáról, hanem a vidék társadalmi életéről is sok információt kaphattunk. Megtudtuk, hogy a településen még működik egy kis magyar kulturális csoport. Az első helyszín a 24 emeletes rézérc kitermelő volt. Itt munka közben láthattuk a 90 tonnás tehergépkocsikat, valamint a rakodó óriás markolókat. Az ércet futószalag szállítja a föld alatt a feldolgozó üzembe. A feldolgozó egység három részből áll: őrlő malom, rézvegyület kiválasztó és ülepítő. A bányánál ércköveket gyűjtöttünk az érc elemzése érdekében. Ugyanezen nap délutánján meglátogattuk a verespataki aranybányászati múzeumot. A múzeumban megtekintettük a régi, fennmaradt aranyérc zúzót és a XIX századból fennmaradt érctörőt. Az udvaron láthatók a romai korból fennmaradt sírkövek is. A múzeum fedett épületében látható a hegység makettje az itt lévő bányákkal. A fényképek és a megmaradt szerszámok bemutatják a XIX századi bányászati módszereket. A látogatás végére maradt a római kori aranybánya megtekintése.
Az augusztus 31-i, szombati nap is tartalmasan telt. Az első tervezett látogatási helyszín a brádi aranymúzeum volt. A Szigethegység arany négyszöge Mária Terézia idejében a világ arany kitermelésének egy negyedét képezte. A helyi bányákban sok volt a szabad arany formáció, ezekből láthattunk néhányat a múzeumban. Délutáni utunk Körösbányára vezetett. Körösbánya volt egy rövid ideig Zaránd vármegye központja. A valamikori város napjainkra elvesztette városi arculatát. A legfontosabb emléke a XVII. században újjáépített ferences apátság. Az apátság udvarán temették el az 1848-as forradalom román vezetőjét, Avram Iancut. A településen nem érezhető a valamikori magyar bányászváros hangulata. A nap végén meglátogattuk Brád település központját is.
Szeptember 1-én a csoport egyik része, hazatérés elött, meglátogatta a Dévai várat. A vár valamikor börtönként működött, ebben a börtönben lelte halálát Dávid Ferenc az unitárius vallás megteremtője.
Összességében tartalmasra sikerült a 23. alkalommal megrendezett Technikatörténeti Alkotótábor, melynek során betekintést nyerhettünk a napjainkban is működő bányászati munkába és annak múltjába is, alkalmunk volt betekinteni a magyar történelmi egyházak tevékenységébe a bányavidéken.
Az esemény megvalósulását a Communitas Alapítvány támogatta.
