Sas Péter: Erdély legendás levéltárosa. Kelemen Lajos és az erdélyi magyar tudományosság

Kelemen Lajos élete és munkássága előtt hajthattak fejet a kolozsváriak pénteken este 7 órától az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jókai/Napoca utca 2–4. szám alatti székházának előadótermében: a közel kétórás rendezvény keretében Sas Péternek a Lucidus Kiadó gondozásában megjelent Erdély legendás levéltárosa. Kelemen Lajos és az erdélyi magyar tudományosság és a Kriterion által szintén tavaly közreadott Művelődéstörténeti tanulmányok 2. kötetét mutatták be. A kiadványok méltatását ezúttal Gaal György művelődéstörténész és Cseke Péter egyetemi tanár vállalta. Az egybegyűlteket elsőként Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke köszöntötte, majd Gaal György művelődéstörténésznek adta át a szót. „Az 1920-as évek elején végbement paradigmaváltás következményeként a kisebbségi lét keretei között új napi- és hetilapok, illetve folyóiratok jelentek meg, amelyek már a tágabb közönséget is megcélozták. A Magyar Nép és a Pásztortűz című lapokban közlő Kelemen Lajos – közérthető és fordulatos stílusa miatt – az egyszemélyes intézmény prototípusát testesítette meg, Mikó Imre szerint közintézmény-szerepet töltött be. Ha valakinek a múlttal kapcsolatos kérdése volt, és hozzá fordult, többnyire kimerítő választ kapott Kelemen Lajostól" – mondta Gaal György, aki részletesen ismertette Kelemen Lajos munkásságát. Hangsúlyozta: miután a Kelemen Lajost személyesen ismerő generáció napjainkban már nagyon fogyatkozóban van, 2010 elején büszkén kijelenthetjük, hogy az élete során közzétett írások négy kötetben, körülbelül 1500 oldalon megjelentek, és mindenki számára hozzáférhetők. Mint mondta, az első két kötet anyagát B. Nagy Margit rendezte sajtó alá, és Művészettörténeti tanulmányok címmel jelentette meg 1979-ben és 1982-ben. „Az életmű legértékesebb darabjait összeválogató kiadványok megjelenése után két évtizeddel Sas Péter vállalta a Kelemen Lajos-örökség továbbkutatását és közzétételét. A Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 2006-ban látott napvilágot a Művelődéstörténeti tanulmányok sorozat első, 2009 végén pedig a második kötete. A most közrebocsátott kiadvány az örökségnek az előző kötetekből kimaradt részét próbálja meg összegyűjteni" – magyarázta a művelődéstörténész. Kifejtette: a most bemutatott kötetben szereplő – többségében alig egy-két oldalnyi szövegből álló – 178 írás legnagyobb teret a művészettörténetnek szentel. Gaal György részletesen kitért azokra a témakörökre, amelyekkel Sas Péter foglalkozott, nem csak körültekintő munkáját dicsérve, de a továbblépés érdekében fontos kritikai megjegyzésekkel is ellátva a szerzőt. „Sas Péter munkájának igazi tükre a jegyzetelés: a hagyatékhoz ezáltal a következő nemzedékek is hozzájuthatnak, anélkül, hogy könyvtárak régi folyóiratait és napilapjait böngésznék" – összegzett a művelődéstörténész. A Lucidus Kiadónál tavaly megjelent Erdély legendás leváltárosa. Kelemen Lajos és az erdélyi magyar tudományosság című kötetet bemutató Cseke Péter elsőként Bajor Andor Kelemen Lajos legendája című versét olvasta fel, majd saját, Szabó Gyulára emlékező esszéjéből is részleteket osztott meg, mintegy közelebb hozva a témához önmagát és a jelenlévőket egyaránt. „A magyarországi születésű Sas Péter az erdélyi tudós férfiak arcképcsarnokát igyekszik megismertetni az itteni fiatal nemzedékekkel és azokkal a magyarországiakkal is, akikben mintha elhalványult volna mostanra az Erdély-tudat" – hangsúlyozta Cseke, majd hozzátette: helyénvalónak tartja, hogy Sas Pétert ez a fajta kérdéskör foglalkoztatja, hisz napjainkban nagy szükség van az ilyen jellegű kutatásokra. A mostani kötetet igéretnek tekinti, és reméli, hogy az általa szerencsés kezű kutatónak nevezett Sas Péter révén a következő nemzedékek számára megteremtett tudományos szintetizálási lehetőségen túl nemsokára a Kelemen Lajos-monográfiával is jelentkezni fog a szerző. Sas Péter elmondta: magyarországiként eddig is egyre inkább megpróbálta beleásni magát Erdély történelmébe, az elkövetkező időszakban pedig az erdélyi magyar művelődés huszadik századi történetét szeretné összeállítani. Kelemen Lajos kapcsán Kiss András nyugalmazott főlevéltáros, az EME egykori alelnökének szavait idézte: „rendkívüli ember volt, nehéz őt pontosan megeleveníteni, mert sokkal több volt mindannál, mint amit el lehet mondani róla". Megtudtuk: a most bemutatott kötetre ő maga is forrásként tekint a Kelemen Lajos-monográfia megírása során. „Kelemen legnagyobb erényének azt tartom, hogy a következő generációk számára sikerült megteremtenie a szintetizálás lehetőségét" – tette hozzá a művelődéstörténész. A könyvbemutató után a jelenlévők személyesen is elbeszélgethettek a szerzővel. Megjelent a Szabadság napilapban 2010. január 25-én