Vasutat a Dunáig

1850-ben a Habsburg abszolutista kormányzat fölvásárolta a birodalom vasútvonalait, és rohamtempóban hozzálátott az ország fő vasútjainak kiépítéséhez. 1855-re változás állt be: az állam eladta vasútjait külföldi, tőkeerős cégeknek. Az egyik nagybefektető egy francia részvénytársaság volt, mely létrehozta a cs. kir. szabadalmazott osztrák államvasút-társaságot (StEG, OÁV). Ez a magánvállalat, neve ellenére, nem volt sem osztrák, sem pedig állami. A StEG többek között megszerezte Magyarország fővonalát, a (Bécs)–Marchegg (osztrák–magyar határ)–Pest–Szeged–Temesvár vonalat. Befejezte a Szeged–Temesvár vasutat, és nagy erőkkel elkezdte ennek folytatását a Dunáig, melynek engedélyét már a kezdetek idején megszerezte. A Temesvár–Báziás vasútvonal gyors ütemben kiépült.

A vasút 1890-es államosítása után a magyar állam hatalmas befektetéseket végzett. A MÁV tucatnyi hidat épített újjá, síncseréket végzett, új épületekkel szerelte fel a vasútvonalat. Megépítette a temesvári és a verseci pompás felvételi épületeket. E kötet részletesen, nagyszámú dokumentum alapján taglalja hazánk fővasútjának történetét. 

DOI: 10.36241/ttf-19