Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak bemutatója a Sepsibook-on
Időpont: 2023. május 27., szombat 11 óra
Helyszín: Körönd
Bemutatásra kerülnek az alábbi kötetek:
Miklós Alpár: Parajd-képek a hosszú 19. században (1780–1918)
Szász István Szilárd: A Facebook hálójában. Hírek és álhírek a világhálón
Tóth Orsolya: Kolozsvár filmtörténeti reprezentációi. Az első filmfelvételektől 1948-ig
A szerzőkkel Biró Annamária felelős kiadó beszélget.
Miklós Alpár: Parajd-képek a hosszú 19. században (1780–1918)
Miklós Alpár arra vállalkozott, hogy feltárja egy erdélyi falu, a sóvidéki Parajd turisztikai célponttá alakulását, a településhez, annak ipari létesítményeihez és egyéb entitásaihoz kötődő mindennemű ismeretek történeti formálódását. Az elemzés a változatos és lenyűgözően gazdag forrásokban található különböző (társadalmi, természeti, ásványtani, balneológiai, ipari) motívumokat egységes képbe rendezi, ugyanakkor azonosítja azokat a kommunikációs csatornákat és szándékokat, amelyek ezt a képet forgalomban tartották a hosszú 19. század folyamán, Erdély-, Monarchia- és Európa-szerte. A monográfia izgalmas társadalom-, mentalitás-, művelődés-, ipar-, turizmustörténeti olvasmány lehet különböző érdeklődésű olvasók számára.
Szász István Szilárd: A Facebook hálójában. Hírek és álhírek a világhálón
Társadalmi kapcsolataink és a belső mentális hálózatunk komplex módon kölcsönhatásban áll egymással, és dinamikusan formálják egymás topológiáját. Digitális lábnyomaink alapján és a társadalmi háló feltérképezésével tudunk-e vajon következtetni a belső mentális hálózatunkra, megérthető-e az egyénnek a társadalmi jelenségekhez való viszonyulása? És vajon, mi a kapcsolata mindennek a szocializációs platformokon terjedő információkhoz, a hírek és álhírek világához, a tudományos és áltudományos nézetek térhódításához? Dr. Szász István Szilárd jelen munkája elvezet minket ezen érdekes kérdések világába, eredeti interdiszciplináris tanulmányozási módszereket javasol, és egy jól dokumentált, egyszerű bevezetőt kínál azon eszköztárhoz, amely szükséges az ilyen típusú kutatásokhoz.
Tóth Orsolya: Kolozsvár filmtörténeti reprezentációi. Az első filmfelvételektől 1948-ig
Tóth Orsolya kutatásának előzményét azok a kötetek képezik, amelyek a különböző médiumoknak (írás, fénykép, film) a mindennapi életbe való beépülését, használatának habitusait vizsgálták, a kommunikáció-, a reprezentáció-, a diskurzuselméletek kérdésfelvetésével összhangban. A szerző a filmezés- és a vágástechnika szakértője, ezúttal különböző archívumokban végzett forrásgyűjtés alapján a kolozsvári filmkészítés történetének kezdeteit tárja fel. Egyaránt figyel a kamera meghonosodására, a kamerahasználat kontextusaira és motivációira, a városreprezentáció narratív stratégiáira és tipológiájára, a hagyaték megismerésének esélyeire. Lezáratlansága ellenére Tóth Orsolya könyve monografikus igényű.