MTNE 2026 - Beszámoló A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 25. fórumának régészeti szekciójáról

Leletek, tárgyak, régiségek. Az anyagi kultúra szerepe a régészeti kutatásban

2026 november 14-én került sor a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 25. fórumának régészeti szekciójára. A rendezvényt az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kolozsvári Magyar Történeti Intézete, valamint a kolozsvári Pósta Béla Egyesület közösen szervezte. Ez volt az első év, hogy a MTNE rendezvénysorozat régészet szekciónak is otthont adott. A műhelykonferencia a „Leletek, tárgyak, régiségek. Az anyagi kultúra szerepe a régészeti kutatásban” címet viselte, amely jól érzékeltette a konferencia központi kérdésfelvetését: miként járulnak hozzá a régészeti leletek, tárgyak és anyagi emlékek a múlt társadalmainak, kulturális kapcsolatainak és mindennapi életének megismeréséhez. A szekció munkálatain összesen 55 résztvevő volt jelen, az előadók mellett nagyszámú történelem-, és régészet szakos – BA, MA és PhD szintű tanulmányaikat folytató – egyetemi hallgató vett részt. Az előadók számos erdélyi és magyarországi felsőoktatási és muzeális intézményt képviseltek: Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), Babeș-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Móra Ferenc Múzeum (Szeged), Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum (Kolozsvár), Szegedi Tudományegyetem (Szeged), Debreceni Egyetem (Debrecen), Maros Megyei Múzeum (Marosvásárhely), Csíki Székely Múzeum (Csíkszereda), Fejedelmek Palotája Kulturális Központ (Gyulafehérvár), Szatmár Megyei Múzeum (Szatmárnémeti).

A rendezvényt köszöntőbeszédek nyitották meg, majd a szakmai program négy nagy tematikus egységben – az ősrégészet, a római provinciális régészet, a barbaricum és a népvándorlás kor, valamint a középkor és az újkor témaköreiben – kínált lehetőséget a kutatási eredmények bemutatására és megvitatására.

Az első előadáscsoport az ősrégészet különböző kérdéseit járta körül. Molnár Zsolt a leletanyag értelmezésének lehetőségeit és korlátait vizsgálta, különös tekintettel a régészeti kontextus és a tudományos magyarázat kapcsolatára. Ballai Álmos a közép-kelet-európai őskőkor kavicsalapú pattintott kőeszköz-iparait elemezte, felvetve a kulturális döntések és a régészeti interpretáció közötti összefüggéseket. Gyurka Orsolya a Hajdúbagos–Cehăluț-kerámiastílus sajátosságait és az ezek mögött feltételezhető társadalmi folyamatokat mutatta be. Nagy József Gábor a marosdécsei Noua-kultúra temetőjének leletanyagát ismertette, míg Urák Malvinka a késő vaskori üvegékszerek világába vezette be a hallgatóságot, a kék szín, az anyaghasználat és az érzékelés szempontjait állítva középpontba. Az előadások rávilágítottak arra, hogy az őskori tárgyak nem csupán egy-egy korszak technológiai és művészeti színvonaláról árulkodnak, hanem a korabeli közösségek gondolkodásmódjáról és társadalmi kapcsolatairól is fontos információkat hordoznak.

A délelőtt második tematikus egysége a római provinciális régészet kérdéseivel foglalkozott. Sidó Katalin és Pánczél Szilamér előadása egy régészeti árokhoz kapcsolódó kérdéskört vizsgált, míg Nagy Zsolt Szabolcs a Dacia területéről ismert ballisztahegyek értelmezésének problémáit tárgyalta. Magyarosi Henrietta Dacia provincia keleti határvidékének katonai táboraiban folytatott amforaellátás kérdéskörét elemezte, Mikháza és Marosvécs példáján keresztül. Szabó Ádám a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött római oszlopfőt mutatta be, Petruț Dávid pedig egy rejtélyes római kori kerámiamécses kutatásának eredményeit ismertette. Az előadások változatos tárgyi emlékeken keresztül szemléltették a római kori katonai jelenlét, kereskedelem, ellátás és mindennapi élet kutatásának lehetőségeit.

Az ebédszünetet követően a barbaricum és a népvándorlás kor régészeti emlékei kerültek előtérbe. Szebenyi Tamás a Dacia területéről származó hatásokat vizsgálta az ecseri 6. lelőhely szarmata településének római eredetű pecsételt kerámiáin. Barbocz Beáta a Kolozsvár–Szászfenes–Polus Center területén feltárt gepida település kerámiaanyagával kapcsolatos megfigyeléseit ismertette. Dobos Alpár és Nyulas Dorottya a marosnagylaki avar kori temetőben előkerült római kori sírmellékleteket mutatták be, amelyek a korábbi korszakok tárgyi emlékeinek későbbi közösségek általi továbbélésére és újrahasznosítására irányították a figyelmet. Fülöp Réka egy sarlókajszai honfoglalás kori gyöngysor eredetét és kronológiáját vizsgálta régészeti és archeometriai adatok alapján. Az előadások jól érzékeltették a különböző közösségek közötti kulturális kölcsönhatások, valamint a tárgyak hosszú távú használatának és továbbélésének jelentőségét.

A délutáni utolsó tematikus egység a középkor és az újkor régészeti emlékeire összpontosított. Demjén Andrea egy biharszentjánosi kolostornál előkerült különleges csonttárgy lehetséges értelmezését mutatta be, hangsúlyozva a tárgy funkciójának és régészeti összefüggéseinek vizsgálatát. Szőcs Péter Levente néhány késő középkori és kora újkori gyűrűt ismertetett erdélyi és szomszédos területek leletei alapján. Bencze Ünige a keresdi Bethlen-kastély „öregtornyából” előkerült régészeti leleteket mutatta be, míg Darvas Lóránt néhány kora újkori kályhacsempe keltezésének problémáit elemezte. Az előadások a tárgyi emlékek segítségével a középkori és kora újkori életmód, reprezentáció, tárgyhasználat és épített környezet egyes aspektusait világították meg.

A konferencia programját az egyes előadásblokkokat követő kérdések és hozzászólások tették teljessé, amelyek lehetőséget biztosítottak a bemutatott kutatási eredmények megvitatására, a módszertani kérdések tisztázására és a szakmai tapasztalatcserére. A rendezvény zárszóval és közös vacsorával ért véget.

Összességében a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 25. fórumának régészeti szekciója átfogó képet nyújtott az erdélyi régészet aktuális kutatási irányairól. A különböző korszakokat és lelőhelyeket bemutató előadások közös vonása az anyagi kultúra sokoldalú értelmezése volt. A konferencia egyértelműen rámutatott arra, hogy a régészeti tárgyak jelentősége messze túlmutat önmagukon: megfelelő régészeti kontextusban, összehasonlító elemzéssel és korszerű vizsgálati módszerekkel olyan történeti, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok rekonstruálására nyújtanak lehetőséget, amelyek más forrásokból gyakran nem ismerhetők meg.

A rendezvény fontos szakmai találkozási lehetőséget biztosított a különböző intézményekben és kutatási területeken dolgozó szakemberek számára, elősegítve a tudományos párbeszédet és az interdiszciplináris együttműködést. A bemutatott kutatások hozzájárultak Erdély és a tágabb térség régészeti örökségének alaposabb megismeréséhez, valamint az anyagi kultúra történeti forrásértékének hangsúlyozásához.

 

Dr. Petruț Dávid, egyetemi adjunktus, BBTE Magyar Történeti Intézet, MTNE szekciófelelős