Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézete, amely 2022-ben vette fel alapítója, Jakó Zsigmond nevét, 2026. november 5-én, „Források, kutatások, eredmények. Húszéves az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézete” címmel konferenciát szervezett hivatalos fennállása huszadik évfordulójára.
A Kutatóintézet még Jakó Zsigmond professzor által megbízott első igazgatójának, Kovács Andrásnak, valamint az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet igazgatójának, Molnár Antalnak a köszöntői kiemelték az Intézetünk keretében folyó forráskiadási munkák, illetve a két intézmény közötti szakmai együttműködési kapcsolat jelentőségét.
A konferencia első szekciója egy kutatástörténeti áttekintés volt, amelyben a Magyar Medievisztikai Kutatócsoportot vezető C. Tóth Norbert kronológiai sorrendben mutatta be A magyar középkor forráskiadványait a 18. századtól napjainkig. A Történettudományi Kutatóintézet munkatársa, Zsoldos Attila Az elmúlt 30 év archontológiai kutatásai-ba nyújtott betekintést, Molnár Antal pedig Kora újkori kézikönyvek és forráskiadások a Történettudományi Intézetben (2012–2026) című előadásában a Történettudományi Kutatóintézet utóbbi 15 évének tevékenységét vette számba, röviden kitérve az intézmény jövőbeli forráskiadási terveire is.
A második szekció az erdélyi forráskiadásra fókuszált. Az EME JZSKI igazgatója, Bogdándi Zsolt: A Jakó Zsigmond Kutatóintézet rövid története és feladatai című előadásában tekintette át az intézet kialakulásának nehézkes folyamatát és felvázolta a jelenleg zajló és teljesítésre váró munkálatokat. Munkatársunk, Hegyi Géza évekre és dokumentum típusokra bontva tekintette át A középkori Erdély forrásadottságait. Szász Anikó egy kiadás előtt álló forráskiadványról beszélt, Báthory Gábor királyi könyveinek (1608–1610) bemutatásával. A szekciót megfelelőn foglalta keretbe Dáné Veronka előadása, amelyet kényszerű távollétében Sipos Gábor, azEME alelnöke olvasott fel. Az előadás Bogdándi Zsolt bemutatójához hasonlóan egy személyes hangvételű történeti áttekintés volt, Jakó Zsigmond és az erdélyi fejedelemségkori vármegyei jegyzőkönyvek kiadásáról címmel.
A szünetet követően munkatársunk, Tamásné Szabó Csilla az EME kutatóintézetében az utóbbi két évtizedben folyó nyelvtudományi munkálatokról beszélt. Gálfi Emőkének Az erdélyi káptalan Bethlen-kori protocollumairól című értekezésében ismét az Intézet keretében zajló forráskiadási munkák kerültek előtérbe,. Ezt követően Pakó László a nemrégiben megjelent Gyulafehérvár város törvénykezési jegyzőkönyvének (1617–1643) kiadásáról és forrásértékéről beszélt, míg Izsán Csaba folytatta a kora újkori városi források publikálásának áttekintését, Marosvásárhely 17. század eleji törvénykezési jegyzőkönyveinek kiadásáról című előadásában. Papp Kinga értekézése egy századdal későbbre kalauzolta el a hallgatóságot, melynek címe Női írásgyakorlat a 18. században: Wesselényi Kata kéziratai volt.
A konferencia utolsó szekciója a 20. századi levéltármentések kérdéskörébe vezette be a hallgatóságot, mintegy emléket állítva azok szervezőinek és megvalósítóinak, köztük Intézetünk névadójának. A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársa, Rácz György: A családi levéltárak sorsáról értekezett Magyarországon 1945 után. Kollégánk, Fejér Tamás: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1944–1945-ös levéltármentési „expedícióit” mutatta be, Sipos Gábor pedig Az erdélyi reformátusok 1920 utáni levéltárügyéről beszélt.
Az előadásokat követően zárásként Maksay Ágnes felvezetésével egy portréfilm-töredék, illetve a levéltármenekítésekről szóló rövidfilm került bemutatásra az Intézetet alapító Jakó Zsigmondról..
A konferenciát a 75. évét töltő Sipos Gábor, az EME korábbi elnöke köszöntése zárta.
A konferencia részletes programja itt érhető el.
A Történettudományi Kutatóintézet részletes beszámolója az eseményről itt olvasható.
Fotók: Pakó László
A rendezvény az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” című alprogram támogatásával valósult meg.
