A 16. Kolozsvári Magyar Napok keretein belül, az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézetének meghívására, 2025. augusztus 23-án Kolozsváron, népes közönség előtt tartottak előadásokat az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársai.
Zsoldos Attila: Az Anjou-kor királyi várszervezete Erdélyben című előadásában egy általa felépített szempontrendszer alapján hasonlította össze az Árpád-kor, illetve az Anjou-kor különböző időszakainak várrendszereit a Magyar Királyságban. Kiemelte, hogy egyes szakirodalmi tételek állításaival ellentétben beszélhetünk királyi várrendszerről a 14. század közepi Erdélyben, amely azonban számos erődítmény magánkézbe kerülésével az Anjou-kor végére jelentősen átalakult.
Oborni Teréz az érméken olvasható köriratok alapján az erdélyi fejedelmek arany- és ezüstpénzein megjelenő önreprezentációjáról beszélt. Mivel fél órás előadás kereteiben lehetetlen a fejedelemség 150 éves történetének pénzverését áttekinteni, Oborni Teréz bemutatójában egy-egy fejedelem különlegesebb feliratú érméire helyezte a hangsúlyt. A remek illusztrációkkal bemutatott pénzek közül megemlítjük a Báthory Zsigmond emlékérmet, amely a már negyedszer is lemondott fejedelemnek számos, a valóságtól igen távol álló attribútumát is felsorolta.
Molnár Antal Olasz misszionáriusok és magyar liturgia Moldvában. A kutnári katolikus zsinat (1642) ismeretlen jegyzőkönyvének tanulságai címmel tartott igencsak érdekes előadást, amely a szerző legújabb, angol nyelvű kötetének (Catholic Confessionalization in Early Modern Moldavia. The Synod of Cotnari and the Speculum Ordinis of Bartolomeo Bassetti OFMConv (1642)) bemutatása is volt egyben. A viszonylag kis lélekszámú moldvai magyar katolikus közösségben szolgáló olasz misszionáriusok élettörténetének ismertetése mellett az előadás azt is nagyon jól szemléltette, hogy mennyire „kalandos” lehet egy elveszettnek hitt levéltári forrás felkutatása a 21. században.
A programot záró előadásban Szalai Ágnes Bornemissza Anna fejedelemasszonyi tevékenységéről beszélt. Bemutatójában igyekezett megcáfolni Cserei Mihály Históriájának kissé rosszindulatú kijelentését, miszerint „a konty parancsolt a süvegnek” Apafi Mihály fejedelemsége idején. Szalai Ágnes egyebek mellett hangsúlyozta Apafi és Bornemissza nagyon jó viszonyát, illetve a fejedelemasszony helytállását az ország élén, férjének távollétében.
Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet munkatársainak beszámolója az eseményről itt olvasható.
Az előadásokra az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” c. alprogram támogatásával került sor.
Képgaléria:
