A gasztronómia szerepe a turizmusban
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztálya 2025. június 12-én szervezi meg a XII. erdélyi magyar vendéglátás és turizmus konferenciát. Ezzel fórumot kínál a vendéglátási és turisztikai kutatóműhelynek, hogy munkájuk eredményeit bemutassák.
9.00 Regisztráció
9.10 Megnyitó
9.20 Dr. Szalók Csilla (BGE KVIK, Turizmus-Vendéglátás Intézet, Budapest): Borászati családi kisvállalkozások. Kihívások és lehetőségek
9.40 Dr. Bujdosó Zoltán (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet, Gyöngyös): A sajtturizmus mint a gasztroturisztikai kínálat eleme
9.55 Dr. habil Szabó Géza (PTE TTK FFI Turizmus Tanszék Pécs): Terroir termékek rendszere a villányi borvidéken
10.10 Dr. Hanusz Árpád (Nyíregyházi Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem): A gasztrofesztek szerepe a vidéki desztinációk turisztikai vonzerejének erősítésében
10.25 Dr. Fehér Andrea (BBTE, Történelmi Kar, Kolozsvár): Az utazás hatása a 18. századi erdélyi fogyasztói szokásokra
10.40 Trucza Adorján László (Taste of Transylvania, Székelyudvarhely): Menüben a múlt – Ki írja a következő fogást?
10.55 Kávészünet, megbeszélés
11.10 Dr. Tokaji Ferenc (Hőforrás Szálloda, Gyula): Szállodás szemmel: a szalonnasütéstől a svédasztalos szabadrablásig
11.25 Jánossy Aliz (Aliz konyhája, Gyergyószentmiklós): Gasztroturizmus?! Erdélyben?! – Esélyek, lehetőségek
11.40 Dr. Horváth Alpár (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Gyergyószentmiklós): Gasztroturisztikai törekvések Hargita megyében
11.55 Dr. Komáromi István (Nyíregyházi Egyetem): Az iskolán, tanórán kívüli ismeretszerzés, az élménypedagógia és az aktív turizmus összefüggései az ifjúsági/iskolai turizmus rendszerszemléletű fejlesztésével (a program megjelenése és szerepe a moldvai csángómagyar oktatás támogató fejlesztésében)
12.10 Rozgonyiné Dr. Drotár Nikolett (Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sárospatak): Új vallásturisztikai központ Tokaj-Hegyalján
12.25 Dr. Szakál Zoltán (Debreceni Egyetem, Egészségtudományi Kar), dr. Talpas János (EME, Kolozsvár): Bor- és ételpárosítás gasztroturisztikai szemszögből
12.40 Kiértékelés, megbeszélés
12.55 Dr. Lakatos Artúr-Loránd (Partium Keresztény Egyetem, Gazdaságtudományi Tanszék): Mit fogyaszt? Gasztronómiai csalások és ami mögöttük van
13.10 Horváth Zoltán (Erdélyi Hangya Egyesület): Kistérségi vizek hasznosítása a „gasztronómiai pontokban” és a vendéglátásban
13.25 Drd. Jancsó Katalin (BBTE, Magyar Történeti Intézet Kolozsvár): Egy félreismert interetnikus étel, az erdélyi bálmos
13.40 Dr. Tarpai József (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász): A gasztronómia szerepe a turizmusban
13.55 Dr. Hunyadi Attila Gábor(BBTE KMTI Kolozsvári Magyar Történeti Intézet, MCC, Kolozsvár): Erdélyi dietetika: mennyire változatos étrenden éltek az erdélyi rendek? Mazsolázás levéltárban rejtőző erdélyi szakácskönyvek receptjeiben: sásák, liktáriumok és helyneveket viselő fogások
14:10 Kiértékelés, összegzés.
Beszámoló: A gasztronómia szerepe a turizmusban
XII. erdélyi magyar vendéglátás és turizmus konferencia
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztálya 2025. június 12-én tartotta meg a XII. erdélyi magyar vendéglátás és turizmus konferenciát, amelynek központi témája idén a gasztronómia szerepe a turizmusban volt. A rendezvény ismét fórumot biztosított kutatók, szakemberek, gyakorlati szakemberek és vállalkozók számára, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, kutatási eredményeiket és jövőbeli elképzeléseiket.
A konferencia programfelelőse, Talpas János, tisztelettel és szeretettel köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva, hogy a rendezvény célja a történettudományi és gasztronómiai kutatások legújabb eredményeinek megosztása, valamint a tudományos párbeszéd elősegítése e két terület metszetében. A konferencián jelen volt a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának képviseletében Dinya Judit külgazdasági attasé, valamint Simon Szabolcs. A Kolozs Megyei Tanács részéről Rés Éva és Antal Géza, Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnök vettek részt a rendezvényen.
A konferencia reggel 9:00 órakor a résztvevők regisztrációjával vette kezdetét, amelyet egy rövid megnyitó követett. A rendezvényt Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke nyitotta meg, köszöntve a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy az EME központi küldetése a tudomány művelése, melyhez elengedhetetlenül hozzájárulnak a szakosztályok aktív és minőségi munkái. Az elnök külön kitért a szakmai közreműködések és kapcsolatok fontosságára, amelyek egy-egy szakterületen, mint a turisztika, illetve jelen esetben a gasztronómia, átívelődnek több intézmény között is. Hangsúlyozta továbbá, hogy az előadók átfogó spektrumú földrajzi településeket képviselnek, így a konferencia résztvevői a Kárpát-medence egész területéről hallhatnak aktuális kutatási eredményeket, szám szerint 12 különböző településről.
A rövid megnyitót követően elindult az előadás-sorozat, amely sokszínűen mutatta be a gasztronómia, turizmus és történelem kapcsolatát.
Dr. Bujdosó Zoltán a sajtturizmusról tartott előadást, bemutatva, hogyan válhat a sajt a gasztroturisztikai kínálat meghatározó és önálló termékévé. A kutatás étlapvizsgálatból, valamint kérdőíves kutatásból állt össze, amely révén érdekes következtetéseket hallhattunk a sajt turisztikai és éttermi felhasználásáról. Dr. Szabó Géza a villányi borvidék terroir termékeinek rendszerét vizsgálta, amely a gasztroturizmus magasabb szintű értelmezésére adott példát. Kutatásában a márkaépítést a bormarketing példáján keresztül mutatta be. Dr. Hanusz Árpád a vidéki desztinációk gasztrofesztiválokon keresztüli turisztikai erősítéséről beszélt. Saját példáin keresztül ismertette a vidéki élettel összefüggő turisztikai vonzerőtípusokat, valamint azok hátrányait. Dr. Fehér Andrea előadásában történelmi szempontot hozott: a 18. századi utazások fogyasztói szokásokra gyakorolt hatását elemezte. Az utazási regényeken, forrásokon és leveleken keresztül mutatta be, hogy milyen asztalról ettek, mivel étkeztek, illetve, hogy hány fogás került az asztalra a 18. században. Trucza Adorján László a székelyföldi gasztronómiai örökség megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, kérdésként felvetve: ki írja a következő fogást? Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy az örökölt, hagyományos recepteket nem mellőzni, hanem feléleszteni kell.
A kávészünet után a program a szállodaipari és helyi tapasztalatokra összpontosított. Dr. Tokaji Ferenc tanulságos előadásában a szállodai étkezési szokások változását mutatta be. Előadásában bemutatta a svédasztal ars poeticáját, valamint, hogy a szalonnasütés hogyan alakult át egy közösségi élménnyé a 21. században. Jánossy Aliz gyakorlati tapasztalatokra építve mutatta be a gasztroturizmus erdélyi esélyeit és kihívásait. Dr. Komáromi István a fiatalok iskolán kívüli élménypedagógiai tapasztalatait kötötte össze az aktív turizmussal, különös figyelmet szentelve a moldvai csángó magyar oktatásnak. Az ifjúsági turizmus kontextusában olyan diákturisztikai modellt hoztak létre, amely az élménypedagógiára épül. Rozgonyiné Dr. Drotár Nikolett előadása új vallásturisztikai lehetőségekre hívta fel a figyelmet Tokaj-Hegyalján. Kutatásának középpontjában az olaszliszkai település áll, amely esetén a zsidó közösség által épített örökség turisztikai vonzerővé alakult a térségben. Dr. Szakál Zoltán és Dr. Talpas János a bor- és ételpárosítások gasztroturisztikai szerepét hangsúlyozták. A kutatási környezet több helyszínből és étteremből állt, valamint öt mélyinterjúból, viszont külön kiemelték Kolozsvár példáját, amely egy nagyon dinamikus, divatkövető városként mutatkozik.
A rövid értékelést követően újabb izgalmas előadások következtek. Horváth Zoltán a kistérségi vizek gasztronómiai célú hasznosításáról beszélt, bemutatva, hol alakultak ki „gasztronómiai pontok”. Kutatásának eredményeit 18 erdélyi gasztropont alapján tudta levonni. Drd. Jancsó Katalin az erdélyi bálmos étel interetnikus értelmezésével és félreismerésével foglalkozott. Következtetéseiben azt fogalmazta meg, hogy a hiányzó forrásainkat kultúrtörténeti példákkal kell kiegészíteni. Dr. Tarpai József szintetizáló előadásában a gasztronómia turizmusban betöltött komplex szerepét ismertette. Előadásának középpontjában a kárpátaljai régió borturizmusának fejlődési szempontjairól beszélt, és aktuális helyzetéről.
A konferencia sikeresen bizonyította, hogy a gasztronómia és a turizmus közötti kapcsolat nemcsak aktuális és fontos téma, hanem nagy turisztikai potenciált rejt Erdély, illetve a Kárpát-medence térsége számára. A történelmi visszatekintéstől a kortárs vállalkozói példákig ívelő program méltóképpen mutatta be e sokszínű terület gazdagságát és a benne rejlő lehetőségeket.