Az Arany János-díjat évente három kategóriában ítélik oda: a tudományos életműért járó díjat az idén Vadkerty Katalin (Szlovákia), a történettudományok doktora érdemelte ki. Vincze Máriát, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdászprofesszorát a "kiemelkedő tudományos teljesítmény" kategóriájában díjazták. Guzsvány Valéria kutatóvegyészt, az Újvidéki Egyetem docensét a "fiatal kutatói díj" kategóriában ismerték el. Szintén fiatal kutatói díj kategóriában tüntették ki Hegyi Géza történészt, fizikust, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetének kutatóját.
Arany János-éremmel tüntették ki Káich Katalint (Szerbia), Lépine-Szily Alinkát (Brazília), Szabómihály Gizellát (Szlovákia), Szkála Károlyt (Horvátország), Vanconé Kremmer Ildikót (Szlovákia) és Várhelyi Csabát (Románia). Az elismeréseket Pálinkás József, az MTA elnöke adta át, aki köszöntőjében az Akadémiának a kultúrnemzeti összetartozást erősítő szerepét emelte ki. Bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy a jövőben a díjakat a Közgyűlés plenáris ülésén vehessék át a kitüntetettek.
"A Magyar Tudományos Akadémia az egész nemzet Akadémiájaként jött létre, nincs ez ma sem másképp" - fogalmazott Pálinkás József. Hangsúlyozta, hogy "tudományban is együvé tartozunk". Ezt az összetartozást jeleníti meg az MTA külső tagságának intézménye, amelyet külföldön élő, nem magyar állampolgárságú, de magát magyarnak valló tudósok nyerhetnek el.
Nyugati magyar hagyatékok és a Magyar Tudományos Akadémia
Az ülésen Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főigazgatója a gyűjteményben lévő nyugati magyar hagyatékokról tartott előadásában elmondta: az 1826-ban alapított könyvtár, Magyarországon egyedülálló módon gyűjti a külföldi tudományos akadémiák kiadványait. A több mint 2 millió dokumentum között számos különlegesség lelhető fel, a többi közt Radnóti Miklós Bori notesze.
Emlékeztetett arra, hogy a könyvtár keleti gyűjteménye 110 ezer kötetet tartalmaz, köztük Kőrösi Csoma Sándor tibeti kéziratait. Náray-Szabó Gábor elmondta: a Csoma-gyűjtemény 2009-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára, és azon szerepel Bolyai János Appendixe is, amelyet szintén a könyvtár őriz.
Megtalálható a gyűjteményben Gábor Dénes 8 éves korában vezetett vázlatfüzete, a kéziratok egyik legizgalmasabb darabja pedig Széchenyi István naplója. Aczél György levelezését is az Akadémiai Könyvtár kézirattára őrzi, ez azonban egyelőre nem tehető nyilvánossá.
Etnikai folyamatok a Kárpát-medencében
Kocsis Károly, az MTA levelező tagja, a Földrajztudományi Intézet igazgatója Etnikai folyamatok a Kárpát-medencében címmel tartott előadásában a többi közt arról beszélt, hogy a Kárpát-medence kifejezés – amely geopolitikai, és nem földrajzi fogalom – az 1930-as évek óta használatos: a trianoni békeszerződés után az egységes nemzet kifejezésére szolgált.
Rámutatott arra, hogy míg a középkorban a Kárpát-medence lakosságának kétharmadát tekintették magyarnak, addig II. József idején már csak minden harmadik embert, miközben a nemzetiségek egyre nagyobb teret nyertek ezen a területen. Erdélyben például a Székelyföldre húzódott vissza az egységes tömböt alkotó magyar lakosság. Bár a XX. század elején a magyarság terjeszkedett ugyan a Kárpátok gyűrűjén belül, az I. világháború után azonban az elcsatolt területek magyar lakossága igen nagy számban menekült az anyaországba, a környező államokban pedig megkezdődött az ott élő magyarok asszimilációja.
Elmondta azt is, hogy a XX. században, 1910 és 1990 között a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek nagy része eltűnt az anyaország területéről, de ugyanez a folyamat figyelhető meg a magyarsággal is – Székelyföld kivételével – a határainkon túl. Mint mondta, az erdélyi nagy városok elrománosodását jól példázza, hogy Nagyváradon 1973-ig kizárólag magyart választottak polgármesternek, azonban azóta, hogy többségbe kerültek a románok a városban, már román nemzetiségű vezetője van a városnak.
A napjainkban tapasztalható nemzetiségi és etnikai folyamatokról szólva Kocsis Károly elmondta: várhatóan az idei évből Erdélyben a cigány lakosok száma meghaladja a magyarokét, így Romániában a legnagyobb kisebbséggé válnak. Elmondta azt is: Magyarországon, az abaúji térségben hamarosan több roma él majd, mint magyar.
www.mta.hu
- Log in to post comments