Az EME kutatási programjai 2017-ben

Vissza a kutatási program menübe

Az EME Kutatóintézetének három osztálya összefogja a humán- és társadalomtudományi, a műszaki és természettudományi, valamint az orvostudományi és gyógyszerészeti kutatási projekteket. 2017-ben az alábbi kutatási projektek munkálatai folytak:

A) A humán- és társadalomtudományi osztály kutatási projektjei

1. Fejedelemség kori források feltárása és kiadása: Projektvezető: Kovács András ny. egyetemi tanár, igazgató. A kutatás célja Erdély kora újkori történetére vonatkozó források feltárása, kiadása. Keretében a kutatók a következő forrásfeltárási munkálatokat végzik:

1.1. Az erdélyi királyi könyvek regesztázása és kiadásra való előkészítése. A fejedelmi kancellárián vezetett királyi könyvek (LibriRegii) a kora újkori Erdély történetének egyik legjelentősebb forráscsoportját alkotják. Történeti forrásértéküket a bennük fellelhető irattípusok változatossága, a fejedelemség kori Erdély társadalmi életének csaknem minden területére kiterjedő adatgazdagsága adja. A forráskiadvány-sorozat korábbi köteteiben is alkalmazott szabályok szerint Bethlen Gábor királyi könyvei közül a VIII. (1615–1617), XII. (1623–1628) és XV. liber regiusok (1622–1628) [MOL F1: 11, 14, 18.] kivonatai készültek el. Befejezés előtt áll Báthory Gábor 1608–1610 közötti királyi könyveinek a regesztázása is. Kutatók: Fejér Tamás, Pakó László, Szász Anikó.

1.2. A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori hiteleshelyi tevékenységének feltárása. E munka célja a fejedelemség kori Erdély egyik jelentős hiteleshelyén vezetett regisztrumok latin nyelvű bejegyzéseinek magyar nyelvű kivonatokban való közzététele, a Jakó Zsigmond által közzétett középkori jegyzőkönyvek sorozatainak folytatása. A XVII. század végéig vezetett 27 protocollum időrendbe rendezett kivonatait részletes mutatóval ellátva teszi mindenki számára hozzáférhetővé a kiadvány. Ennek a vállalkozásnak az első kötete az 1576–1590 közötti időszak 865 kivonatát tartalmazza, megjelenése 2018 márciusára várható. Kutató: Bogdándi Zsolt.

1.3. Az erdélyi káptalan fejedelemség kori jegyzőkönyveinek regesztázása és kiadásra való előkészítése. 2016 végén megjelent az Erdélyi Történelmi Adatok sorozatban (ETA VIII. 2.) az erdélyi káptalan jegyzőkönyveinek oklevélregesztáiból készült második kötet A kötet az 1600–1613 között vezetett jegyzőkönyvi bejegyzések magyar nyelvű kivonatait tartalmazza. A korszakhatárt Báthory Gábor fejedelem halálának időpontja jelentette. A munka következő szakaszát a Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt (1613–1629) keletkezett jegyzőkönyvek kivonatolása képezi. Ebből az időszakból származnak Debreceni János, Taracközi Péter, Barkai Ambrus és Bojti Veres Gáspár káptalani levéltárosok jegyzőkönyvei (őrzőhelyük: Magyar Országos Levéltár, levéltári jelzetük MNL OL F2). Minthogy a feldolgozandó levéltári anyag igen tetemes, vélhetőleg két kötetre fognak rúgni a Bethlen Gábor korszakában íródott káptalani jegyzőkönyvek bejegyzéseit feldolgozó regeszták. A kötetek közül terveink szerint az elsőt az 1613–1619-ben kelt bejegyzések, míg a másodikat az 1619–1629 között született oklevelek regesztái fogják képezni. E majdani két kötet közül az első regesztáinak zöme Debreceni János hiteleshelyi levélkereső jegyzőkönyvi bejegyzéseiből fog elkészülni, kisebb részét fogják alkotni a Taracközi Péter requisitor által írott jegyzőkönyv bejegyzéseiből készülő regeszták. A Debreceni János levéltáros által vezetett jegyzőkönyv okleveleinek kivonatolását elkezdtük, és folyamatosan zajlik.

Kutató: Gálfi Emőke. A kutatás a Magyar Országos Levéltárral együttműködésben zajlik.

1.4. A fejedelmi kancellária működése a Báthoryak korában (1571–1602). E hivatal- és intézménytörténeti kutatás célja a Báthoryak kancelláriája szervezetének és működésének vizsgálata. Az egész korszakra vonatkozó kutatások mellett megvizsgáltuk a fejedelmi kancellária működését Mihály vajda rövid erdélyi uralma idején is. Kutató: Fejér Tamás

1.5. A fejedelmi tábla működése a 16. század második felében. Az intézménytörténeti/jogtörténeti kutatás célja a felsőbíróság kialakulásának, szervezetének és működésének tisztázása, személyzeti adattárának összeállítása. Kutató: Bogdándi Zsolt

1.6. A kolozsvári jogügyigazgatók (direktorok) intézménye és számadásaik (1584–1660). A kutatás célja az intézmény szervezetének és működésének vizsgálata, a tisztségviselők hivatali jegyzékének az összeállítása és éves számadásainak a közzététele. A számadások átírása, a névmutató és a tisztségviselők hivatali jegyzéke elkészült, az intézmény szervezetét és működését bemutató elemzés most készül. Ennek keretében elkészült és nyomdában van az alábbi tanulmány: A kolozsvári jogügyigazgatók és a városi vagyon védelme (1584–1660). Jelenleg a közvádas perek (melyek kezdeményezői a jogügyigazgatók voltak) a város 17. századi bíráskodási gyakorlatában való elterjedésének vizsgálata folyik. Ezt a direktorok hivatali pályáinak, szakmai előmenetelének a feltérképezése követi majd, mely vizsgálat képet adhat a direktori intézmény jellegzetességeiről, a hivatal a városi intézmények rangsorában betöltött helyéről és a direktori tisztség betöltőinek további karrierlehetőségeiről. Kutató: Pakó László

1.7. Gyulafehérvár és a körülötte elterülő uradalom társadalma (1541–1600) (a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával). A kutatás célja az erdélyi fejedelmek székvárosának és a körülötte kialakuló uradalomnak a társadalmi szempontú vizsgálata, különös tekintettel az egyházi javak szekularizációjára és az abból fakadó változásokra. Kutató: Gálfi Emőke

2. Az Erdélyi okmánytár köteteinek szerkesztése és Erdély középkori történetének kutatása. (az NKFI 119430. sz. projektjének és a Domus Hungarica ösztöndíj támogatásával) Projektvezető: Jakó Klára. Kutatók: W. Kovács András, Hegyi Géza. A projekt keretében a következő kutatások zajlanak:

2.1. Az Erdélyi okmánytár V. kötetének szerkesztése. Az Erdélyi okmánytár célja az Erdély történetére vonatkozó középkori (1542 előtti) nem elbeszélő források (oklevelek, misszilisek, számadások stb.) teljességre törekvő összegyűjtése, kritikai vizsgálata és közzététele magyar nyelvű regesztákban. A sorozatot néhai Jakó Zsigmond (1916–2008) professzor kezdeményezte, aki az 1400-ig terjedő okleveles anyag zömét fel is dolgozta. A V–VI. kötet szerkesztése így az ő kéziratának gépbe vitelét, ellenőrzését, egységesítését, kiegészítését, illetve mutatókkal való ellátását jelenti. Mostanra az V. kötet (1373–1389) Jakó-féle regesztáinak begépelése megtörtént, az ellenőrzés és kiegészítés folyamatban van.

2.2. Az Erdélyi okmánytár szerkesztéséhez kapcsolódó segédletek összeállítása. Az okmánytár átfogó jellege csak szerteágazó könyvtári és levéltári kutatások révén biztosítható. Ennek fő területei: a) a szórványközlések összegyűjtése, tematikus bibliográfiák összeállítása; b) a kutatás előtt eddig ismeretlen oklevelek feltárása, lefényképezése romániai levéltárakban; c) pótlások az Erdélyi okmánytár megjelent köteteihez.

2.3. Erdély középkori történetéhez kapcsolódó alapkutatások, elsősorban archontológiai táblázatok, genealógiai táblák, prozopográfiai adattárak, térképek készítése. Folyamatban van: a) az erdélyi középkori megyei hatóságok működésének kutatása; b) az erdélyi püspökség és káptalan középkori archontológiájának, illetve személyzeti adattárának az összeállítása; c) az egyházi tized adminisztrálásának feltárása a középkori erdélyi egyházmegyében.

3. 18–19. századi kapcsolattörténeti kutatások. Aranka György levelezésének sajtó alá rendezése. A projekt célja Erdély 18–19. századi kultúrtörténetének több szempontú feltárása. Erdély történetét a korábbiakban csupán egy kitüntetett náció szemszögéből vizsgálták. Az itt élő népek (magyarok, székelyek, szászok, románok) kultúrájának párhuzamos vizsgálata lehetővé teszi egy árnyaltabb kép megrajzolását. Hosszú távú cél tehát egy nem nemzetközpontú kultúrtörténet feltárása. A kutatás a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszék, az MTA Irodalomtudományi Intézet, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Bécsi Tudományegyetem közös együttműködésével folyik. Egyéni kutató: Biró Annamária.

4. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár köteteinek digitalizálása. A Tár köteteinek szerkesztése mellett néhány éve célul tűztük ki a teljes sorozat korszerű digitalizálását, amely korrektúrázás, aktualizálás után kerül az EDA-ba. A végső cél a teljes körű digitalizálás után olyan adatbázis létrehozása, mely újabb, elsősorban különböző nyelvészeti kutatások elvégzését teszi lehetővé. A digitális korrektúra elvégzése teszi lehetővé a kétrétegű pdf formátum létrehozását, így a szöveg másolás után is hibátlan marad. Ez egy rendkívül aprólékos munka, az EME két kutatója végzi, jelenleg az V. kötet javítása zajlik, tervezzük a további kötetek digitalizálását is. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke.

5. Mai erdélyi magyar digitális helynévtár. Új együttműködés jött létre 2014 tavaszán a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszékének onomasztikai részlegével. 2015 őszén egy Síkfőkúton rendezett konferencia alkalmával az együttműködést kiterjesztettük több magyarországi egyetemre, valamint a Nyelvstratégiai Intézetre is. Ennek a megállapodásnak értelmében a Magyar Digitális Helynévtár Magyar Nemzeti Helynévtárrá alakult, ennek fényében az EME a Szabó T. Attila által megkezdett, majd az ún. kolozsvári iskola tagjai által folytatott erdélyi történeti és élőnyelvi helynévkutatás aktualizálását, mai magyar helynévkatalógus (magyarázatokkal együtt) összeállítását tűzte ki célul. Aranyos vidékének helynevei kerülnek rövidesen az adattárba, ebből kiadvány is készül, melyet egy új sorozat (Erdélyi Magyar Helynévtár) első köteteként üdvözölhetünk. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke. Külső munkatárs: Murádin László.

6. A kortárs politikai eszmetörténeti kutatások szemléleti keretét, ahogy eddig is, a politikai tér módosulásai képezték. Ezen belül a politikai szabadság lehetőség feltételei, a kortárs politikai problémák (migráció, nemzetállam vs. kisebbségi érdekérvényesítés) valamint a képviseleti demokrácia halmozódó deficitje voltak a kiemelt témák. Tovább részletezve, az elmúlt évi részkutatás, a bibói életmű aktualitásának újragondolása mellett a politikai tekintély problémakörére összpontosított. Egyéni kutató: Ilyés Szilárd-Zoltán.

7. 17–18. századi erdélyi perszonális források kutatása. A projekt célja: a 17–18. századi erdélyi emlékirat-irodalom és misszilisek kutatása. A 17–18. századi Erdélyben majd minden nemesi családban születtek naplók, emlékiratok, igen gazdag misszilisanyag maradt fenn, kutatóink egy-egy családra vagy személyre összpontosítva tárják fel és értelmezik e forrásokat.

7.1. Székely László: Élete… s ez idők alatt lött világi viszontagságainak leírása című emlékiratának átírása és kiadásra való előkészítése. Kutató: Fehér Andrea.

7.2. Nemesi íráshasználat a XVII–XVIII. századi Erdélyben. A kutatás célja az íráshasználat különböző formáinak, az írás mindennapi életben betöltött szerepének a vizsgálata nemesi családok levéltári forrásai alapján, különös tekintettel a női levelezésekre és a női íráshasználat problémáira. Kutató: Papp Kinga.

8. Irodalmi és színháztudományi kutatások. Projektvezető: Egyed Emese egyetemi tanár. A kutatások célja elsősorban az Erdélyi Múzeum anyagának módszeres feltárása (kéziratos szépirodalom), értelmezése, publikálása, az EME gyűjtőlevéltárába bekerült anyagoknak a tudományosság és a képzés-nevelés céljaira történő felhasználása, az erdélyi magyarság irodalmi, színházi, neveléstörténeti hagyományainak az európai kultúrával való szakszerű összekapcsolása, kutatói utánpótlás biztosítása.

A kutatás megvalósításához a következő intézetekkel működnek együtt: SIHCTOB (Société Internationale d'Histoire Comparée du Théatre, de l'Opéra et du Ballet), MTA Irodalomtudományi Intézet, Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a XVIII. század kutatóit tömörítő nemzetközi egyesületek (Société Internationale d'Étude du XVIIIe siècle, illetőleg nemzetközi munkacsoport a XVIII. század kutatásáért), a KAB, egyetemi kutatócsoportok (BBTE, Partiumi KE, Sapientia EMTE, ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Veszprémi Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Központ), továbbá a kolozsvári Georgius Aranka Egyesület, az EMKE, az Interkulturali-THÉ Egyesület.

A projekt keretében az alábbi kutatás valósult meg:

8.1. A műveltségszerzés és tudományszervezés változatai a 18–19. századi Erdélyben célja kéziratos és nyomtatott anyagok feltárása koherens filológiai és művelődéstörténeti módszerekkel, középpontban az egyházi és a házi oktatás rendszerével, az akadémiai mozgalmak változataival, irodalom-, nyelv- és művelődéstörténeti szempontok szerint. A kutatócsoport összetétele Boér Máté, Csata Adél, Rácz Emese és a kutatásvezető Egyed Emese.

9. Magyar nyelvi vonatkozások 19. század eleji román szótárakban. 19. század eleji román szótárak, szótárjellegű nyomtatványok, kéziratos szójegyzékek magyar nyelvi anyagának feldolgozása. A szóanyagban megállapítható esetleges eltérések okának, mennyiségének és minőségének megállapítása; korrelációk, eltérések.

Projektvezető: Vremir Lilla Márta.

10. Az Erdélyi Múzeum folyóirat 1897–1905 közötti számainak feldolgozása, metaadatolása c. projekt keretében az online kötetek eredményesebb felhasználása érdekében a tanulmányokat tárgyszavakkal és egyéb ismertető adatokkal láttuk el. Erre azért volt szükség, mert az internetes kereséskor nemcsak a konkrét címek, hanem téma alapján is letapogathatják ezeket a különböző külső keresőmotorok vagy akár az Adattár belső keresője. Mindezzel kutathatóságuk is egyszerűbb lett. A munka az adattár belső, adminisztrációs felületén folyt, a tanulmányok átolvasása után került sor azok adatlapjainak kitöltésére a megfelelő tartalmakkal. Projektvezető: Papp Kinga.

11. Az erdélyi jogtudomány fejlődése 1940–1944 között (oktatás-kutatás-tudományterjesztés). Hiánypótló tudománytörténeti feltárás az erdélyi jogtudomány fejlődéséről az egyetemi oktatói és kutatói munka, a tudománynépszerűsítés korabeli hasznosításának módozatai, illetve a hallgatói névsorok rekonstruálása révén. Projektvezető: Kokoly Zsolt

12. Okos múzeum mindenkinek. A projekt célja egy interaktív és smart múzeum kialakítása. Interaktív, összefoglaló, kiterjesztett kiállítások létrehozásának támogatása, több múzeumban párhuzamosan történő tárlatvezetés, interaktív kommunikációval. Projektvezető: Avornicului Mihai-Constantin.

 

B) A természettudományi és műszaki osztály kutatási projektjei

1. Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben. Projektvezető: Bitay Enikő egyetemi docens. A projekt célja a műszaki és kulturális örökség feltárása, tanulmányozása és védelme Erdélyben. Kulturális örökségünk anyagi összetevőinek tudományos vizsgálata. A projektet az alábbi kutatások alkotják:

1.1. Technika- és ipartörténeti kutatások Erdélyben. Kutatásvezető: Márton László ny. kutatómérnök. A kutatás célja technikai örökségünk felkutatása, működőképessé tétele, megőrzése, kulturális örökségünkbe való integrálása, valamint a térség kulturális és turisztikai fejlesztése. Jelen kutatás témája: Székelyföld technikatörténete, a békés alkotás évszázadainak, a műszaki fejlődés éveinek kutatása. Kerámiatechnika, bányászat, kohászat, fafeldolgozás, bőr-, gyapjúfeldolgozás, malomipar, fémművesség, vegyipar, üveggyártás, járműipar, vasútépítés néhány témakör (fejezet), melyek kutatására, feldolgozására állt össze a kutatócsapat különböző szakterületekről. Kutatók: a Műszaki Tudományok Szakosztály technikatörténeti szakcsoportja.

1.2. Műszaki egyéniségek Erdélyben a XIX–XX. században. A műszaki tudományok egyéniségeinek és hagyatékainak kutatása Erdélyben a még fellelhető hagyaték gyűjtésére, digitalizálására és feldolgozására irányul. Középpontjában Martin Lajos műszaki hagyatékának elemzése, életének és munkásságának feldolgozása áll. Projektvezető: Bitay Enikő egyetemi docens.

1.3. Kulturális források felkutatása a vidékfejlesztés érdekében. A kutatás célja felmérni Erdély magyarlakta (szórvány)településeinek társadalmi, kulturális értékeit a vidék fejlesztése érdekében. Kutatásvezető: Talpas János egyetemi adjunktus.

1.3.1 A kolozsvári Szent Mihály-templom turisztikai értékesítése. A kutatás célja: a torony turisztikai látogathatóságának elemzése s az attrakciók növelése. Projektvezető: Talpas János

1.4. Iparrégészeti, archeometallurgiai és archeometriai kutatások. Kutatásvezető: Veres Erzsébet ny. egyetemi adjunktus. A kutatás célja elsősorban a Marosvécsről, Mikházáról és Felsőrépáról származó, ásatások során előkerült római kori vassalak leletek archeometriai vizsgálata. Az eredmények közös, anyagtudományi, geológiai, régészeti (történész) értékelése jelentős új eredményekkel egészíti ki a műszaki örökségünkkel kapcsolatos ismereteinket.

1.4.1. A vas archeometallurgiája. A mikházi castrum és a szomszédos vicus területéről származó vassalakleletek összehasonlító vizsgálata. A római katonai és civil műhelyekből származó salakhulladék hasonlósága vagy esetleges eltérései a régészet számára fontos adalék a felhasznált nyersvas származása és megmunkálása tekintetében. Mikháza (Călugăreni) az a katonailag jelentős pontja a római limes Keleti-Kárpátokon belül húzódó szakaszának, ahonnan a kapcsolódó limeskutatás eddigi helyszínei közül a vasművességhez kapcsolódó leggazdagabb lelet (salaklelet is) előkerült. Mivel eddig kohót, kovácsműhelyt nem találtak, a salak származhat akár import vasbucák feldolgozásából vagy import vastárgyak javításából-alakításából is. Az is feltételezhető, hogy a civil műhelyekben a használhatatlanná vált vasfegyvereket a polgári élet számára hasznos szerszámokká dolgozták fel. A kérdés tisztázásának elősegítésére kitűzött célunk a castrum és a vicus területéről származó vassalakminták elemi összetételének vizsgálata (XRF, ICP) és ásványtani-szerkezeti jellemzése (optikai mikroszkópos, FTIR, XRD). Kutatók: Bitay Enikő, Veress Erzsébet, Kacsó Irén, Pánczél Szilamér. Együttműködő intézmények: a Sapientia EMTE, a kolozsvári INCDTIM, a Maros Megyei Múzeum.

2. Környezeti radioaktivitás.

2.1. Természetes építőanyagok radioaktivitásának vizsgálata. A kutatás célja a lakások építésénél használt természetes építőanyagok radioaktivitásának vizsgálata. Célkitűzésünk a 226-Ra, 232-Th és 40-K izotópok fajlagos aktivitásának vizsgálata ezekben az anyagokban. Projektvezető: Szacsvai Kinga

3. Őslénytani kutatások. Egyéni kutató: Vremir Mátyás. A kutatás célja az újonnan feltárt leletek alapján bizonyítani az európai és az ázsiai–amerikai fauna közötti kapcsolatot, amely a faunisztikus elemek aktív cseréjét sugallja.

3.1. Kelet-Közép-Európa legkorábbi emlősleletei – a kogaionida multituberculáták (Allotheria) evolúciójának kezdetei célja, bemutatni az erdélyi medence endemikus felső krétakorú primitív ősemlős faunáját, evolúciós történetét, rendszertani hovatartozását és rétegtani elterjedését, kutatásaink legújabb eredményeinek tükrében. Projektvezető: Vremir Mátyás. Kutató: Csiki Száva

4. Matematikai és informatikai kutatások. Folytonos optimalizálás és alkalmazásai kutatások. Projektvezető: Darvay Zsolt egyetemi adjunktus. A gazdasági, mérnöki vagy más jellegű gyakorlati feladatoknak széles köre vezethető vissza az operációkutatás területén vizsgált optimalizálási problémákra. A kutatás az útkövető algoritmusok körére vonatkozik. A távlati cél az, hogy egy olyan bonyolult szoftverrendszert dolgozzunk ki, amely lehetőséget teremt az egyes algoritmusok összehasonlítására is. A projekt keretében az alábbi kutatás valósult meg:

4.1. Belsőpontos algoritmusok polinomialitása. A projekt keretében a lineáris, illetve nemlineáris optimalizálási feladatok megoldására koncentrálunk. Azoknak a belsőpontos módszereknek az elméleti bonyolultságát vizsgáljuk, amelyek alkalmasak ezeknek a feladatoknak a megoldására. Projektvezető: Darvay Zsolt

Kutatók: Feldman Dániel-Zoltán, Márk Gizella Noémi, Sándor Annamária, Takács Petra-Renáta és Darvay Zsolt

5. Agrártudományi kutatások

5.1. A talajtakarás hatásának vizsgálata bazsalikomállományban célja az erdélyi kisüzemi bazsalikomtermesztők körében alkalmazható alternatív termesztéstechnológiai lehetőségek vizsgálata, a környezetkímélés, a minőségi árutermék előállítása és a fenntartható gazdálkodás érdekében. Projektvezető: Nyárádi Imre-István

 

C) Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Osztály kutatási projektje

1. Az orvosi biotechnológia magyar nyelvű képzésének fejlesztése. Jelen projekt fő célja, hogy a magyar nyelvű orvosi biotechnológia mesterképzésének fejlesztését valósítaná meg oktatási anyagok összeállítása révén, valamint magyar nyelvű szemléltető eszközök révén. Projektvezető: Sipos Emese

 

A kutatási programjainkat

 

a Bethlen Gábor Alap

 

a Magyar Tudományos Akadémia

 

a Nemzeti Kulturális Alap

 

támogatta

 

 

Vissza a kutatási program menübe