Az Erdélyi-szigethegység érces ásványi nyersanyagtelepeinek földtani és gazdasági viszonyai címmel tart tudománynépszerűsítő előadássorozatot az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) ifjúsági szakcsoportja, a Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya (GEKKO) január 18-án, pénteken délután 6 órától az EME székázában (Jókai/Napoca u. 2–4. szám). Előadók: Márton István (Stockwork GeoConsulting Kft., Kolozsvár), Kovács Alpár (GeoAnalyst Kft, Ozsdola) és Tomas Róbert (SM Global, Burkina Faso).
A '90-es évek új piacgazdasági környezete és az államilag irányított bányászat elavult, rosszul szervezett, veszteséges működése gyors befektetéseket eredményezett az érckutatásban: a kanadai, londoni és stockholmi tőzsdéken jegyzett kutatócégek modern technológiával igyekeztek gyorsan felmérni és újraértékelni az ércbányászatáról híres Erdélyi-szigethegység területét. Ennek egyik sokat tárgyalt hozadéka Verespatak újraértékelt arany- és ezüst készlete, de itt említhető a felsőcsertési aranyércesedés, a Rovina-Kolnik-Cireşata környékének réz- és aranykészlete, a rézbányai színesfém-ércesedés vagy a Roşia Poieni-i rézérctelep is.
A mostani előadások a fenntartható fejlődés szempontjából kritikussá vált érces ásványi nyersanyagok gazdaságföldtani elemzését, majd a különböző szigethegységi ércelőfordulások földtani, geokémiai, környezeti és gazdasági viszonyait tárgyalják. Az erdélyi ásványi nyersanyagtartalékok fontos potenciállal rendelkeznek a hazai (és az EU-s) fejlődési stratégiák keretében, így a szervezők szerint indokolt egy olyan tudomány-népszerűsítő jellegű szakmai körkép, amely nemcsak egy szűk szakmai közönséget, hanem tágabb hallgatóságot céloz meg.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni