Balázs Sándor: Bölcselet az Erdélyi Múzeum Egyesületben

Időpont
Helyszín(ek)
EME székház
Szervező(k)
EMEKriterion Könyvkiadó
Programfelelős
Csis Ildikó
Eseménybeszámoló
Az EME és a filozófusok Balázs Sándor Bölcselet az Erdélyi Múzeum-Egyesületben című könyvét mutatták be hétfőn délután az EME székhelyén. A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában megjelent kötet Egyed Péter szerint a magyar filozófiatörténet, a magyar irodalmi eszmetörténet, a modern filozófia szempontjából is fontos. – A kötet hézagpótló könyv, hiszen korábban nem jelent meg ezt a témát feldolgozó monográfia – mondta. Kezdődik az intézmények bemutatásával, majd kiemeli az EME sajátosan erdélyi fontosságát. – Balázs Sándor könyvében nem valamilyen paradigma alapján akar értékelni, hanem ismertetni akar – tette hozzá. A könyv kutatói szempontból is hasznos, hiszen közli vizsgált, illetve a témához kapcsolódó tudományos könyvek lajstromát is. A szerző szerint a múltat azért vizsgáljuk, hogy következtetéseket tudjunk levonni belőle. – A múlt üzeneteit szeretném dekódolni – magyarázta. – A kötetben az EME története és a kor filozófusai köreinek metszetét, közös felületét vizsgáltam – tette hozzá. Megállapította: a tudomány műveléséhez intézményi keretre van szükség. Lennie kell egy közösségnek, ahol a tudomány alakuljon, és az EME ilyen tekintetben annak idején példamutató volt. – A tudomány műveléséhez nemcsak intézmény, hanem intézmények kellenek és jó intézményközi kapcsolatok. Az EME másik pozitívuma az volt, hogy nem kapcsolódott egyik politikai párthoz, szervezethez sem. A politika így nem hatolhatott be abba a tudományos tevékenységbe, amely az EMÉ-nél folyt. Nem foglalkoztak a politikával, de a teológiával sem. – Az EME az Erdély, a magyar és a tudomány fogalmakra épült – összegezte Balázs Sándor. A tudomány művelését össze tudták kapcsolni a tudomány terjesztésével. A magyar szónak súlya volt, a magyarságot a kultúrnemzet gondolatkörén belül képzelték el. A szerző megjegyezte: a kultúrnemzet gondolata mást jelentett 1918 előtt, és mást 1918 után. A kötetből kiderül, hogy az EMÉ-ben tevékenykedő erdélyi magyar tudósok tisztában voltak ugyan a nyugati bölcselet eredményeivel, reflexióik is ezt bizonyítják, és európai módon gondolkoztak, ám európai mércével mérhető filozófiai alkotás kezükből nem került ki. Ennek okaira is utal Balázs Sándor filozófia professzor legújabb kötete. Megjelent a Szabadság napilapban 2007. december 19-én