Az EME 2020. évi kutatási programjai

Vissza a kutatási program menübe

Az EME Kutatóintézetének három osztályában 2020-ban az alábbi kutatási projektek munkálatai folytak:

A) A humán- és társadalomtudományi osztály kutatási projektjei

1. Az Erdélyi okmánytár köteteinek szerkesztése és Erdély középkori történetének kutatása (az NKFI 119430. sz. projektjének és a Domus Hungarica ösztöndíj támogatásával). Projektvezető: Jakó Klára. Kutatók: W. Kovács András, Hegyi Géza. A projekt keretében a következő kutatások zajlanak:

1.1. Az Erdélyi okmánytár V. kötetének szerkesztése. Az Erdélyi okmánytár célja az Erdély történetére vonatkozó középkori (1542 előtti) nem elbeszélő források (oklevelek, misszilisek, számadások stb.) teljességre törekvő összegyűjtése, kritikai vizsgálata és közzététele magyar nyelvű regesztákban. A sorozatot néhai Jakó Zsigmond (1916–2008) professzor kezdeményezte, aki az 1400-ig terjedő okleveles anyag zömét fel is dolgozta. A V–VI. kötet szerkesztése így az ő kéziratának gépbe vitelét, ellenőrzését, egységesítését, kiegészítését, illetve mutatókkal való ellátását jelenti. Mostanra az V. kötet (1373–1389) Jakó-féle regesztáinak begépelése, ellenőrzése és kiegészítése befejeződött, elkészült a kötet térképmelléklete is; jelenleg a kötet lektorálása és a mutató készítése van folyamatban.

1.2. Az Erdélyi okmánytár szerkesztéséhez kapcsolódó segédletek összeállítása. Az okmánytár átfogó jellege csak szerteágazó könyvtári és levéltári kutatások révén biztosítható. Ennek fő területei: a) a szórványközlések összegyűjtése, tematikus bibliográfiák összeállítása; b) a kutatás előtt eddig ismeretlen oklevelek feltárása, lefényképezése romániai levéltárakban; c) pótlások az Erdélyi okmánytár megjelent köteteihez.

1.3. Erdély középkori történetéhez kapcsolódó alapkutatások, elsősorban archontológiai táblázatok, genealógiai táblák, prozopográfiai adattárak, térképek készítése. Folyamatban van: a) az erdélyi középkori megyei hatóságok működésének kutatása; b) az erdélyi püspökség és káptalan középkori archontológiájának, illetve személyzeti adattárának az összeállítása; c) az egyházi tized adminisztrálásának feltárása a középkori erdélyi egyházmegyében.

2. Fejedelemségkori források feltárása és kiadása. Projektvezető: Kovács András ny. egyetemi tanár, igazgató. A kutatás célja Erdély kora újkori történetére vonatkozó források feltárása, kiadása. Keretében a kutatók a következő munkálatokat végzik:

2.1. Az erdélyi királyi könyvek regesztázása és kiadásra való előkészítése (ETA VII.). A fejedelmi kancellárián vezetett királyi könyvek (Libri Regii) a kora újkori Erdély történetének legjelentősebb forráscsoportját alkotják. Történeti forrásértéküket a bennük fellelhető irattípusok változatossága, a fejedelemségkori Erdély társadalmi életének csaknem minden területére kiterjedő adatgazdagsága adja. A forráskiadvány-sorozat korábbi köteteinél is alkalmazott szabályok szerint folytatódik Báthory Gábor és Bethlen Gábor (1613–1629) királyi könyveinek a kivonatolása. . Kutatók: Fejér Tamás, Pakó László, Szász Anikó.

2.2. A kolozsmonostori konvent fejedelemségkori jegyzőkönyveinek regesztázása és kiadásra való előkészítése. E munka célja a fejedelemségkori Erdély egyik jelentős hiteleshelyén vezetett protocollumok latin nyelvű bejegyzéseinek magyar nyelvű kivonatokban való közlése, a Jakó Zsigmond által közzétett középkori jegyzőkönyvek sorozatainak folytatása. A 17. század végéig vezetett 27 protocollum időrendbe rendezett kivonatait részletes mutatóval ellátva teszik hozzáférhetővé a tervezett kiadványok. A sorozat első kötete (A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori jegyzőkönyvei I. 1326–1590. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Bogdándi Zsolt. Erdélyi Történelmi Adatok X. 1. Kolozsvár, 2018.) 2018 tavaszán jelent meg. Jelenleg az 1591–1602 közötti bejegyzések regesztázása folyik. Kutató: Bogdándi Zsolt.

2.3. Az erdélyi káptalan fejedelemségkori jegyzőkönyveinek regesztázása és kiadásra való előkészítése. 2016 végén jelent meg az Erdélyi Történelmi Adatok sorozatban (ETA VIII. 2.) az erdélyi káptalan jegyzőkönyveinek oklevélregesztáiból készült második kötet. A kötet az 1600–1613 között vezetett jegyzőkönyvi bejegyzések magyar nyelvű kivonatait tartalmazza. A korszakhatárt Báthory Gábor fejedelem halálának időpontja jelentette. A munka következő szakaszát a Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt (1613–1629) keletkezett, Debreceni János, Taracközi Péter, Barkai Ambrus és Bojti Veres Gáspár káptalani levéltárosok által vezetett jegyzőkönyvek kivonatolása képezi (őrzőhelyük: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, jelzetük MNL OL F2). A feldolgozandó anyag tetemes volta miatt vélhetőleg két kötetre fognak rúgni a Bethlen Gábor korában bevezetett okleveleket feldolgozó regeszták. A kötetek közül terveink szerint az elsőt az 1613–1619-ben kelt bejegyzések, míg a másodikat az 1619–1629 között született oklevelek regesztái fogják képezni. E majdani két kötet közül az első regesztáinak zöme Debreceni János hiteleshelyi levélkereső jegyzőkönyvi bejegyzéseiből készül, kisebb részét fogják alkotni a Taracközi Péter rekvizitor bejegyzéseiből készülő regeszták. A Debreceni János levéltáros által vezetett jegyzőkönyv 1613–1614-ben kelt bejegyzéseinek oklevélregesztái már elkészültek, jelenleg az 1615-ös évi bejegyzések regesztázása folyik. Kutató: Gálfi Emőke. A kutatás a Magyar Országos Levéltárral együttműködésben zajlik.

2.4. A fejedelmi kancellária működése a Báthoryak korában (1571–1602). E hivatal- és intézménytörténeti kutatás célja a Báthory-kori kancellária szervezetének és működésének vizsgálata. Az egész korszakra vonatkozó kutatások mellett folyik a kancelláriai személyzet archontológiájának összeállítása és a 16. századvégi kancelláriai formuláskönyvek vizsgálata. Kutató: Fejér Tamás.

2.5. A fejedelmi tábla működése a 16. század második felében. Az intézménytörténeti/jogtörténeti kutatás célja a felsőbíróság kialakulásának, szervezetének és működésének tisztázása, személyzeti adattárának összeállítása. Kutató: Bogdándi Zsolt.

2.6. A kolozsvári jogügyigazgatók (direktorok) intézménye és számadásaik (1584–1660). A kutatás célja az intézmény szervezetének és működésének vizsgálata, a tisztségviselők hivatali jegyzékének az összeállítása és éves számadásainak a közzététele. Eddig elkészült a számadások átírása, a névmutató, a tisztségviselők névsorának jegyzéke, és megjelent egy magyar nyelvű tanulmány az intézménynek a városi vagyon védelmében betöltött szerepéről (A kolozsvári jogügyigazgatók és a városi vagyon védelme 1584–1660), illetve egy német nyelvű tanulmány az intézmény tevékenységéről (Zur Rechtspflege und Vermögensverwaltung im Siebenbürgen des 16.-17. Jahrhunderts. Fiskaldirektoren im frühneuzeitlichen Klausenburg). Folyamatban van a direktorok által kezdeményezett közvádas perek levéltári felkutatása és adatbázisban való összesítése (1584–1640 között kb. 400 per). Kutató: Pakó László.

2.7. Bűnözés a kora újkori Kolozsváron. Emberi élet elleni bűncselekmények a 17. század közepéig (2018 szeptemberétől a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával). A kutatás célja a Kolozsváron a 16. század utolsó évtizedeitől a 17. század közepéig elkövetett és a forrásokban fennmaradt emberi élet elleni bűncselekmények számbavétele és elemzése. 2020. folyamán, a levéltárak bezárása okán, a forrásfeltárás akadozott, így előrelépés főként a családon belüli emberölések, a rablógyilkosságok és a kocsmai emberölések feldolgozásának a területén történt két előadás és két tanulmány formájában. Kutató: Pakó László.

2.8. Gyulafehérvár és a körülötte elterülő uradalom társadalma (1541–1600). A kutatás célja az erdélyi fejedelmek székvárosának és a körülötte kialakuló uradalomnak a társadalmi szempontú vizsgálata, különös tekintettel az egyházi javak szekularizációjára és az abból fakadó változásokra. A kutatás a gyulafehérvári Batthyaneumban, romániai levéltárakban (Déva, Kolozsvár, Szeben) és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található levéltári fondok vonatkozó okleveleire épül. Kutató: Gálfi Emőke.

2.9. Mezővárosi fejlődés Erdély hét vármegyéjében (1541–1600) (a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával). Az erdélyi mezővárosok 16. századi történetéről, néhány nagyobb település (pl. Torda és Gyulafehérvár) kivételével, lényegében igen keveset tudunk. Minthogy levéltáraik 16. századi iratanyaga (a városvezetés által kiállított oklevelek, illetve az általuk vezetett jegyzőkönyvek) szinte teljesen elpusztult, fejlődésük főbb kérdései csupán egyéb levéltári forrásokban fellelhető szórványadatok alapján vizsgálhatók. A kutatómunka célja a mezővárosi jogállás és fejlődési fok, városvezetési szervezet és ügyintézés, társadalmi rétegződés, igazságszolgáltatás, mezőgazdasági, kézműipari és esetenként bányászati termelés, valamint a kereskedelem kérdéseinek tisztázása a jelzett időszakban keletkezett levéltári iratanyagok átnézésével és az eddigi várostörténeti kutatások eredményeinek felhasználásával. Kutató: Szász Anikó.

3. 18–19. századi kapcsolattörténeti kutatások. Aranka György levelezésének sajtó alá rendezése. A projekt célja Erdély 18–19. századi kultúrtörténetének több szempontú feltárása. Erdély történetét a korábbiakban csupán egy kitüntetett náció szemszögéből vizsgálták. Az itt élő népek (magyarok, szászok, románok) kultúrájának párhuzamos vizsgálata lehetővé teszi egy árnyaltabb kép megrajzolását. Hosszú távú cél tehát egy nem nemzetközpontú kultúrtörténet feltárása. A kutatás a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszék, az MTA Irodalomtudományi Intézet, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Bécsi Tudományegyetem közös együttműködésével folyik. Egyéni kutató: Biró Annamária.

4. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár köteteinek digitalizálása. A Tár köteteinek szerkesztése mellett néhány éve célul tűztük ki a teljes sorozat korszerű digitalizálását, amely korrektúrázás, aktualizálás után kerül az EDA-ba. A végső cél a teljes körű digitalizálás után olyan adatbázis létrehozása, mely újabb, különböző (elsősorban) nyelvészeti kutatások elvégzését teszi lehetővé. A digitális korrektúra elvégzése teszi lehetővé a kétrétegű pdf-formátum létrehozását, így a szöveg másolás után is hibátlan marad. Ezt a rendkívül aprólékos munkát az EME két kutatója végzi. 2020-ban a VI. kötet egy részének korrektúrázása a cél. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke.

5. Mai erdélyi magyar digitális helynévtár. Új együttműködés jött létre 2014 tavaszán a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszékének onomasztikai részlegével. 2015 őszén egy Síkfőkúton rendezett konferencia alkalmával az együttműködést kiterjesztettük több magyarországi egyetemre, valamint a Nyelvstratégiai Intézetre is. Ennek a megállapodásnak értelmében a Magyar digitális helynévtár Magyar nemzeti helynévtárrá alakult, ennek fényében az EME a Szabó T. Attila által megkezdett, majd az ún. kolozsvári iskola tagjai által folytatott erdélyi történeti és élőnyelvi helynévkutatás aktualizálását, mai magyar (magyarázatokkal kisért) helynévkatalógus összeállítását tűzte ki célul. 2019-ban elkészült a Magyar digitális helynévtár Aranyos-vidéki kötete, 2020-ban a kiadásra való előkészítés, korrektúra elkészítése a cél. 2020 első felére tervezzük a megjelenését. Elkezdődött Gyergyó vidéke településekre bontott mai magyar és történeti helynévanyagának a szerkesztése. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke. Külső munkatárs: Murádin László.

6. A kortárs politikai-eszmetörténeti kutatások Az egyéni kutatás szemléleti keretét az általában vett politikai tér lehetséges módosulásainak problémaköre képezi. Az így kirajzolódó tematikus mezőt fokozatosan szűkítve a következő témák kerülnek a vizsgálódás látóterébe: a politikai szabadság beszűkülésének veszélyei, a kortárs politikai problémák (populizmus, migráció, identitáspolitikák) ezzel összefüggő vonatkozásai, valamint a képviseleti demokrácia halmozódó deficitje. Az elmúlt időszak részkutatásai a következő problémaköröket érintették: az autoritás és a lokalitás lehetséges összefüggései, a bibói és más politikaelméletek párhuzamai, a bibói politikaelméleti elemzés pszichologizáló módszere, a politikai tekintély szerepe a bibói egyensúlyfogalom kimunkálásában, a politikai tekintély lehetséges intézményes garanciái. Egyéni kutató: Ilyés Szilárd-Zoltán.

7. 17–18. századi erdélyi perszonális források kutatása. A projekt célja: a 17–18. századi erdélyi emlékirat-irodalom és misszilisek kutatása. A 17–18. századi Erdélyben majd minden nemesi családban születtek naplók, emlékiratok, igen gazdag misszilis­anyag maradt fenn, kutatóink egy-egy családra vagy személyre összpontosítva tárják fel és értelmezik e forrásokat.

7.1. Nemesi íráshasználat a XVII–XVIII. századi Erdélyben. A kutatás célja az íráshasználat különböző formáinak, az írás mindennapi életben betöltött szerepének a vizsgálata nemesi családok levéltári forrásai alapján, különös tekintettel a női levelezésekre és a női íráshasználat problémáira. Egyéni kutató: Papp Kinga.

8. Írásantropológiai kutatások Elterjedését követően az írás jelentős intézményekben találta meg a helyét (kolostor, kancellária, egyetem, iskola, könyvtár, levéltár), majd a családi otthonban kontextualizálódott. Ezt követően az írás és olvasás mint tevékenység fokozódó mértékben terjedt el és épült be az emberek életébe, az offline és online térben egyaránt. A projekt célja feltérképezni az írás és olvasás megjelenési formáinak mintázatait, a – műfajilag, tartalmilag, stílusilag – folyamatosan változó szövegek termelésének szabályait és motivációit. Kutató: Molnár Beáta

9. Összehasonlító dráma- és színháztudományi kutatások (18-19. század). Kolozsvár első tényleges színházépülete, az úgynevezett kőszínház 1821. március 12-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára. Ennek jegyében végezzük kutatásainkat az összehasonlító dráma- és színháztudomány körében, amelynek eredménye kiállítás és tanulmánykötet lesz. A kutatásokban olyan doktoranduszok is részt vesznek, akiknek kutatási területe a dráma- és színháztörténet, és akikkel a vizsgálatokat európai kontextusba és kulturális kontaktológiai összefüggésbe tudjuk helyezni. Projektvezető: Egyed Emese.

10. A COVID-19 világjárvány hatása a marketing szakma digitalizációjára – az erdélyi munkaerőpiac elemzése. A marketing szakma digitális átalakulására az aktuális világjárvány is hatással van. A kutatás célja megvizsgálni, hogy hogyan alakult a járvány hatására a marketinges munkaerőpiac az erdélyi régióban 2020 második negyedévében az új állások számát, kompetencia-igényét és a munka természetét tekintve, az e-jobs.ro álláshirdetések tükrében. A kutatás értékes adatokat szolgáltat mind az oktatási intézmények, mind a pályakezdők, mind pedig a vállalatok számára. Projektvezető: Săplăcan Zsuzsa

11. A tudás-alapú gazdaság lehetőségei Erdélyben – a tercier és a kvaterner szektor elemzése. Jelen kutatás témája a tercier szektor teljesítményének elemzése, különös hangsúlyt fektetve a tudás alapú gazdaságra, az úgynevezett kvaterner szektorra, Erdélyben. A kutatásban, a témára vonatkozó szakirodalom tanulmányozása mellett, a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatbázisában található adatok kerülnek feldolgozásra. Továbbá elemzésre kerülnek azok az intézkedések, ösztönzők és eszközök (pl. adókedvezmények, támogatási programok), amelyek hozzájárulhatnak a szektor teljesítményének növekedéséhez. Projektvezető: Alt Mónika-Anetta

12. A marosvásárhelyi református egyház kora újkori számadásai. I. 1638–1680. A kutatás célja a marosvásárhelyi református egyház legkorábbi: az 1638., 1644., 1653–58., 1661–64. és 1666–80. évekre vonatkozó, kb. 200 levélnyi számadásainak a kiadásra kész átírása, és a forráskiadvány elé szánt rövid bevezető megírása. Projektvezető: Simon Zsolt

B) A természettudományi és műszaki osztály kutatási projektjei

1. Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben. A projekt célja a műszaki és kulturális örökség feltárása, tanulmányozása és védelme Erdélyben. Kulturális örökségünk anyagi összetevőinek tudományos vizsgálata. Projektvezető: Bitay Enikő.

A projektet az alábbi kutatások alkotják:

1.1. Technika- és ipartörténeti kutatások Erdélyben. A kutatás célja technikai örökségünk felkutatása, működőképessé tétele, megőrzése, kulturális örökségünkbe való integrálása, valamint a térség kulturális és turisztikai fejlesztése.

1.1.1 Szélmalmok kutatás és megvalósítása. A gabonaőrlő szerkezetek fejlődéstörténetének kutatása egy őrlőszerkezetet, a szélmalmot, annak újraépítését célozza meg a projekt, kapcsolatot teremtve az elméleti alapok és a gyakorlati kivitelezés között. A konkrét megvalósítás muzeális és turisztikai objektumként épülve, technikatörténeti szempontból is jelentős alkotás (a felsőszentiváni szélmalom újjáépítése, melyet egy 14 méter átmérőjű szélkerék hoz működésbe). Kutatók: a Műszaki Tudományok Szakosztály technikatörténeti szakcsoportja. Kutatásvezető: Márton László.

1.1.2. A kolompkészítés technológiájának elemzése A kutatás célja: A Erdélyben a még fellelhető népi mesterségek és műhelyeik kutatása, elemzése, feldolgozására, megismertetése, s ugyanakkor az oktatásban való hasznosítása is. Projektvezető: Bitay Enikő

1.2. Műszaki egyéniségek Erdélyben a XIX–XX. században. A műszaki tudományok egyéniségeinek és hagyatékainak kutatása Erdélyben a még fellelhető hagyaték gyűjtésére, digitalizálására és feldolgozására irányul. Középpontjában Martin Lajos műszaki hagyatékának elemzése, életének és munkásságának feldolgozása áll. Projektvezető: Bitay Enikő.

1.3. Kulturális források felkutatása a vidékfejlesztés érdekében. A kutatás célja felmérni Erdély magyarlakta (szórvány)településeinek társadalmi, kulturális értékeit a vidék fejlesztése érdekében.

1.3.1. Az Érmellék turisztikai lehetőségeinek kihasználása. A kutatás segítséget nyújtana a határ menti kistérség fejlesztésében. A XIX században ez a terület nagyon vonzó volt Debrecen lakói számára, akik szőlészeti beruházásokat végeztek itt. A Károlyi család ugyancsak befolyásolta ezen terület fejlődését. A határváltozások következtében az Érmellék nem tudta felvenni a gazdasági versenyt a régió többi kistérségével. Ezért a térség gazdasági fejlődése beindítása érdekében szükségesnek tartjuk az adottságai feltárását. A kutatás főként a borturizmusra koncentrál, de rávilágít minden olyan vonzerőre, amely a térségben található. A kistérség gazdag kihasználhatatlan kulturális és természeti vonzerőkben. A kutatás ezeket a lehetőségeket szeretné elemezni. Projektvezető: Talpas János

1.4. Iparrégészeti, archeometallurgiai és archeometriai kutatások. A kutatás célja elsősorban a Marosvécsről, Mikházáról és Felsőrépáról származó, ásatások során előkerült római kori vassalakleletek archeometriai vizsgálata. Az eredmények közös, anyagtudományi, geológiai, régészeti (történész) értékelése jelentős új eredményekkel egészíti ki a műszaki örökségünkkel kapcsolatos ismereteinket.

1.4.1. A vas archeometallurgiája. VI. Dacia keleti limeséről származó római vassalak leletek archeometriai vizsgálati eredményeinek feldolgozása[1] A római Dacia keleti határán (limes) fekvő lelőhelyeken (Mikháza, Marosvécs, Felsőrépa) végzett régészeti feltárások során előkerült vassalak minták makroszkópos és optikai mikroszkópos (OM) jellemzőit, továbbá a minták FTIR spektroszkópiai vizsgálatának eddig nyert eredményeit elemezik az eltérő származású vassalakok összehasonlító értékelése érdekében. A friss feltárások során nagy mennyiségű korabeli vastárgy mellett számos vassalak töredék került a felszínre, jelen kutatás a vassalak minta adatait dolgozza fel interdiszciplináris módszerekkel. Projektvezető: Veress Erzsébet

2. Árvízvédelmi építmények stabilitásának vizsgálata véges-elem eljárással. A vízépítési kutatás főképp a földgátak és töltések stabilitását vizsgálja, figyelmbe véve a vízzel nem telített talaj mechanikai tulajdonságait (unsaturated soil mechanics). Kutató: Kisfaludi-Bak Zsombor

3. Anyagtudomány: Lapatinibtartalmú, nanoszálas szerkezetű szilárd diszperzió gyógyszerhordozó rendszer előállítása elektrosztatikus szálképzéssel.[2] A kutatás célja: lapatinib-polivinil-pirrolidon (PVP) szolid diszperzió létrehozása elektrosztatikus szálképzéssel, valamint a lapatinib kioldódásának vizsgálata. Követni a szálképzés során végbemenő fiziko-kémiai folyamatokat, illetve a hatóanyag oldhatóságát és kioldódási sebességét a lapatinibtartalmú PVP szálak esetén. Projektvezető: Bitay Enikő (2020 évi MTA Domus csoportos pályázat támogatásával)

4. Polivinilidén-fluorid szálas szerkezetek létrehozása elektrosztatikus eljárással. A jelen projekt célja polivinilidén-fluorid (PVDF) szálas szerkezetek létrehozása elektrosztatikus szálképzés eljárással. Az így előállított PVDF szálas szerkezetek magas piezoelektromos tulajdonsággal rendelkeznek, mely a β és a γ kristályos fázisok függvénye. A kutatás keretében vizsgálni kívánjuk az elektrosztatikus szálképzés technológiai paramétereinek hatását a keletkezett PVDF szálak átmérőjére és a β és a γ kristályos fázisok jelenlétére. Ez a kutatási szakasz egy hosszútávú kutatási téma első lépése. Projektvezető: Gergely Attila

5. Valós hengeres evolvens hajtások működésének vizsgálata. Az áttételi arány fluktuációjának tanulmányozása egyszerű hajtópár esetében. A kutatás első szakaszában azt tanulmányozzuk, hogy a fogaskerék foglábgörbéit változtatva és különböző típusú szerszámfejszalag-lekerekítéseket alkalmazva mennyire tudjuk növelni a fogtő merevségét, illetve csökkenteni a fog kihajlását. A második szakaszban a szabványos lábhézag újra számolását és csökkentését szeretnénk megvalósítani az új fogazógépek merevségét és pontosságát figyelembe véve, a fog merevségének növelése érdekében, majd így tanulmányozni a fog merevségének várható növekedését. Projektvezető: Máté Márton

6. Biocíd vegyületek adszorpciója olcsó anyagokra. Esettanulmány benzalkónium-klorídra Biocíd vegyületek manapság több termékben megtalálhatóak. Fokozott használatuk (COVID-19 elleni óvintézkedések) megnöveli koncentrációjukat a városi szenyvizekben. A kutatás fő célja e vegyületek vizes oldatból való eltávolitásának tanulmányozása, adszorpció által, olcsó anyagokra, mint peldául papír és/vagy textiliák. A kutatás kimutatná melyik anyag a legalkamasabb (gyors folyamat, magas adszorpciós kapacitás), és leírná a folyamat fizikai-kémiai tulajdonságait. Projektvezető: Csavdári Alexandra

8. Őslénytani kutatások. A kutatás célja a meglévő és az újonnan feltárt leletek alapján bizonyítani az európai és az ázsiai–amerikai fauna közötti kapcsolatot, amely a faunisztikus elemek aktív cseréjét sugallja.

8.1. Kelet-Közép-Európa legkorábbi emlősleletei – a péterfalvi (r. Petreşti, Fehér megye) multituberculata (Allotheria) emlősök morfológiai és rendszertani vizsgálata. A péterfalvi L1/a szintből (Campani–Maastricht-határ) előkerült fosszíliák alapján (részleges csontváz) egy új nemzetség és egy új faj azonosítása vált lehetővé. Az L0/c szintből (Felső-Campani) előkerült szórványleletek alapján (11 db fog) egy új és valamivel korábbi faj leírására került sor. A két leletet/szintet kb. 30 m üledéksorozat választja el egymástól. Feltételezésünk szerint a két faj egy evolúciós vonalat képez. Egyéni kutató: Vremir Mátyás.

9. Matematikai és informatikai kutatások. Folytonos optimalizálás és alkalmazásai. A gazdasági, mérnöki vagy más jellegű gyakorlati feladatoknak széles köre vezethető vissza az operációkutatás területén vizsgált optimalizálási problémákra. A kutatás az útkövető algoritmusok körére vonatkozik. A távlati cél az, hogy egy olyan bonyolult szoftverrendszert dolgozzunk ki, amely lehetőséget teremt az egyes algoritmusok összehasonlítására is. A projekt keretében az alábbi kutatás valósul meg:

9.1. Súlyozott és általános lineáris komplementaritási feladatok elemzése Bizonyos gazdasági és mérnöki területről származó problémák lineáris komplementaritási feladatok (LCP-k) segítségével oldhatóak meg, de ezeknek a megoldása általános esetben bonyolult. A kutatásban olyan algoritmusokat vizsgálunk, amelyek el tudják dönteni azt, hogy az LCP mátrixára fennáll-e egy korlátozó feltétel. Ezáltal általános LCP-ket tudunk kezelni. Egy újabb paradigma a hagyományos LCP kiterjesztéseként a súlyozott feladatot vezeti be. Ezekre vonatkozó algoritmusokat is tanulmányozunk. Projektvezető: Darvay Zsolt egyetemi adjunktus

10. Agrártudományi kutatások

10.1. A tápanyag-ellátás hatása a gyepfelületek fajösszetételére és fitomassza produkciójára Románia területalapjának egyötöde (4,8 millió hektár) kaszálással, illetve legeltetéssel hasznosított gyepfelület, amelyre sajnos általánosan jellemző a leromlottság, az alacsony terméshozam és a nem okszerű használat. Ennek fő okai a szakszerűtlen gyepgazdálkodás, az extenzív használat, valamint az alul- és túllegeltetés. Kutatásunkkal a tápanyag-ellátás tekintetében szeretnénk olyan gyepgazdálkodási javaslatokat megfogalmazni, amelyekkel ez a természeti adottság hatékonyan és fenntarthatóan kihasználódhat. Projektvezető: Nyárádi Imre-István

C) Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Osztály kutatási projektjei

1. Fenofibrinsav-tartalmú, nanoszálas szerkezetű gyógyszerhordozó rendszer előállítása elektrosztatikus szálképzéssel. Jelen kutatási projekt célja, egy fenofibrinsav-tartalmú, nanoszálas szerkezetű, innovatív gyógyszerhordozó rendszer előállítása, elektrosztatikus szálképzés segítségével. Reményeink szerint az előállított, aktív metabolitot tartalmazó, új gyógyszerforma számos előnnyel rendelkezne a piacon levő pro-drug, fenofibráttal összehasonlítva, ezáltal növelve a beteg-együttműködést (compliance). Projektvezető: Sipos Emese

2. Feniramin-származékok enantioszelektív ciklodextrin-komplexációjánk vizsgálata. Királis feniramin-származékok komplexációját vizsgálnánk kapilláris elektroforézissel. Célunk, tanulmányozni, a feniraminok enantiomerjeinek, ciklodextrinek által történő királis felismerésének hátterében fellelhető mechanizmusokat. Így lehetőség nyílik, az enantiomer elválasztáshoz vezető folyamatok feltárására. Ezáltal, a még most is „próba-szerencse"-alapon működő királis elválasztások módszerfejlesztése racionálisan tervezhetővé válna. Projektvezető: Szabó Zoltán – István

 



[2] Az elöző évi kutatás eredményeit felhasználva, mely itt látható: https://kab.ro/hirek/hir/uj-eljaras-a-nehezen-oldodo-hatoanyagok-gyogyszeripari-alkalmazasara-1227