Tragikusan korán távozott az élők sorából ifjabbik S. Pataki Mózes (1784-1815), Wesselényi Miklós tudós nevelője, drámafordító, filológus. Ifjúkorának műve ez a versekből (saját művekből, fordításokból) és néhány allegorikus meséből szépen egybeszerkesztett kötet, amely 1806-ban elnyerte ugyan Kolozsváron a cenzori jóváhagyást, sőt későbbi „kezek" kiegészítésekkel is ellátták, nyomtatásban azonban nem jelent meg mostanáig. Alkotójának írásművészete a változatos hangnemek, az ideális keresése jegyében bontakozik ki klasszicizmus és romantika határán - a magyar Schiller-recepció páratlan teljesítményeként is.