Ha létezik erdélyi magyar művészettörténet-írás, annak nagy hatású első, évtizedekig egyetlen képviselője a művészettörténészként az erdélyi régiség sorsát felelősen felvállaló, a 16-19. századi erdélyi művészet nagy kérdéseit megfogalmazó és lehetőségeihez képest azokra színvonalas választ is adó B. Nagy Margit (1928-2007) volt. A nyolcvanas évek derekától teljesen visszavonult szerző munkásságát a szakemberek szűk körének megbecsülésén túl mindeddig nem illette különösebb nyilvános elismerés az újjászerveződő hazai tudományos közéletben. Emlékkötetünk Erdély barokk és klasszicista művészetének jelenlegi kutatásáról nyújt körképet, így tiszteleg B. Nagy Margit szakmai érdemei előtt.