EME Könyvkiadó
2020 október 28, szerda
ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET - KIADÓ
HU RO EN Főoldal Az EME Kiadványai A Kiadóról 2015-2020-as kiadványok Rendelési útmutató Romániai forgalmazók Magyarországi forgalmazás Események A kiadó munkatársai Elérhetőség



GYORSKERESŐ




Főoldal »  Az EME Kiadványai »  Időszakos folyóiratok »  Acta Materialia Transylvanica  »  Acta Materialia Transylvanica 3 évf. 2020. 1

Cím: Acta Materialia Transylvanica 3 évf. 2020. 1 1
Alcím: Anyagtudományi Közlemények

Szerkesztő(k):
Bitay Enikő (főszerk.)

Műfaj:
anyagtudomány

Ismertető:
Megjelent az Acta Materialia Transylvanica idei első száma. 
Az anyagtudomány területén kutatóknak, a szakembereknek, továbbá a terület iránt érdeklődőknek kínál fontos és érdekes olvasnivalót ezúttal is az erdélyi magyar anyagtudományi folyóirat, az Acta Materialia Transylvanica, amelynek most jelent meg a 2020/1-es száma. A szerkesztők most is arra törekedtek, hogy a kiadvány minél átfogóbb jellegű legyen, nem csak abból a szempontból, hogy változatos témákat fedjen le, hanem abból is, hogy a Kárpát-medence (és nem csak) minél több retületéről képviselve legyenek azok, akik magyar nyelven kutatnak és publikálnak. Így a 64 oldalban olvasható tíz válogatott tudományos munka szerzői között megtaláljuk öt ország hét egyetemének és öt kutatóintézetének összesen harminc munkatársát.

Tartalom


A folyóirat honlapja: https://www.eme.ro/publication-hu/acta-mat/mat-main.htm

A folyóirat teljes angol nyelvű változatát is közzétesszük, mely itt lesz elérhető:
https://content.sciendo.com/view/journals/amt/amt-overview.xml


Bővebb leírás: A kiadványban megjelent tanulmányok ezúttal három nagy témakör köré csoportosulnak: anyagvizsgálat, a szakterülethez tartozó berendezések építése, illetve az anyagok károsodásának, kopásának a vizsgálata. Olvashatunk érdekességet az optikai szálak szakadásáról, a tetoválótűk kopásáról, különböző kezelési eljárásoknak az anyagokra gyakorolt hatásáról, de arról is: hogyan tudhatjuk meg, mennyi idő múlva fog tönkremenni egy kotrógépen a gém.
Az anyagvizsgálat témájához tartozik a Polimer kompozitok állapotelemzése üveg fényvezető szállal és távközléssel. A kutatás során kimutatták, hogy a polimer kompozitba épített, egymódusú fényvezető szál megváltozott csillapításának mérésével következtetni lehet a kezdeti, terhelésmentes állapothoz képest bekövetkezett nyúlására, még azelőtt, hogy a szál elszakadna. Szintén anyagok tulajdonságaival és azok változásával foglalkozik A FINEMET-ötvözet tulajdonságváltozásainak vizsgálata hagyományos, impulzusos és mechanikai feszültség alatt végzett hőkezelést követően. A kutatók a hagyományos, az impulzusos és a mechanikai feszültség alatti hőkezeléseknek az ötvözetre gyakorolt hatásait hasonlították össze.
Az anyagok tulajdonságai mellett a szerkezeti elemek szerepei is fontos részét képezik az anyagtudománynak, ilyen jellegű kutatásról számol be az Aktív ernyő anyagainak szerepe plazmanitridálás során.  A kutatás során ötvözetlen acél és titán alapanyagú,illetve nikkelbevonatú aktív ernyővelnitridáltak titánt és nemesíthető acélt, Az eredmények szerint az eljárásnak nincs keménységnövelő hatása,és az aktív ernyőből származó részecskék lerakódnak a felületen.
Egy másik tanulmány, a Zárt és nyitott cellás szerkezeti formák vizsgálata végeselem analízissel. Ebben a négy legismertebb kristályrácstípus-felépítésnek megfelelően kialakított cellás szerkezetet vizsgálták. A kutatás célja, hogy olyan implantátumrendszert hozzanak létre, amely elősegíti az osszeointegráció folyamatát.
A tudományágban zajló kutatásokhoz szükség van arra, hogy a technológia fejlődésével lépést tartva újabb, korszerűbb vizsgálati eszközöket építsenek. Ilyen eredményről számol be a Mágneses anyagvizsgáló berendezés építése című tanulmány is. A szerzők arra törekedtek, hogy olyan berendezést hozzanak létre, amely képes kis térfogatú, vékony lemez anyagminták mágneses tulajdonságainak pontos meghatározására. Mindez szorosan kapcsolódik az elektromotorok hatásfokát javító kutatásokhoz, amelyek többek között a vasveszteség csökkentését célozzák meg.
 A legtöbb cikk az anyagok, illetve az abból készült berendezések károsodásának vizsgálatára épülő kutatásokkal foglalkozik. Ezek egyike a Marótárcsás kotrógépek gémszerkezete maradék élettartamának meghatározása roncsolásmentes módszerrel. A gém a kotrógépek legnagyobb mértékben veszélyeztetett szerkezeti része. A szerzők különböző összefüggéseket mutatnak be a meghibásodások gyakorisága, a működési idő, a termelékenység között, amelyek hasznos információt szolgáltathatnak.Egy igen érdekes területre kalauzolja az olvasót a Tetoválótűhegyek károsodásának vizsgálata című tanulmány, ami azért is fontos, mert a tetoválótűk, annak ellenére, hogy emberi szövetekkel, vérrel kerülnek kapcsolatba nem számítanak orvosi eszközöknek így nem érvényesek rájuk az orvosi eszközökre alkalmazott minőségi szabályok. A kutatás fókuszában az állt, hogy a tetoválás során miképp károsodik a tű, valamint a tűket összefogó forrasztás, hogyan alakul ez az idő előrehaladtáva. A kopott tűvég nemcsak a tetoválás minőségét ronthatja el, hanem fokozhatja a bőr roncsolódását és növekedhet a bőrbe jutó allergén anyagok mennyisége is.
Különböző eljárások közben végbemenő anyagkárosodást vizsgáló kutatások eredményeiről olvashatunk a Normál- és kereszthengerelt, lágyított AW-5056 Al-lemezek fülesedésének becslése {h00}pólusábrák alapján, című cikkben, amelyben a mélyhúzott csészék fülesedésének becslésére ajánlanak a szerzők egy új, egyszerű módszert. A  Folyamatosan öntött acélok gyártási körülményeinek hatása a melegen hengerelt termék leminősülésének mértékére című tanulmányban a kutatók rámutatnak azon acélgyártási és -öntési paraméterekre, melyek szakmai szempontból a legnagyobb hatással bírnak a melegen hengerelt termék minőségére. Az X40CrMoV5-1 jelű acél kopási viselkedése különböző felületkezelések hatására című cikkben olyan kutatások eredményeit közlik, amelyek során melegalakító szerszámacélon plazmanitridálást és PVD-bevonatoló eljárást alkalmaztak a felületi réteg kialakítására, majd keménységvizsgálatokat és felületi kopásállósági vizsgálatokat végeztek. Tanulmányozták, hogy a különböző hőkezelések után hogyan változik a vizsgálati darabok keménysége, illetve kopásállósága, és hogyan befolyásolja az acél hőkezelése a kopási tulajdonságokat. 


További információk:
Kiadó: Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár
Megjelenés ideje: 2020
Terjedelme: 59 oldal
ISBN/ISSN: 2601-1883
Formátum: 235x165 mm
Boritó/Kivitelezés:   Könczey Elemér
Ár: 25.0
Kosárba tesz
« Vissza a kiadványok listához
email