Denis Diderot ( 1713-1784) munkásságának szentelt nemzetközi tanácskozás zajlott e év szeptember 9-11-én Kolozsvárt a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
A rendezvény célja a francia Enciklopédia szerzőjének és szerkesztőjének, a filozófusként, színházteoretikusként, íróként egyaránt jelentős alkotó műveinek és hatásának vizsgálata volt elsősorban, de az elhangzott filozófiai, művészetelméleti, irodalom- és színháztudományi előadások mindenike tisztelgés volt Diderot újító szelleme, tudós szorgalma, sokoldalúsága, beskatulyázhatatlan személyisége előtt.
A rendezvény védnöke a XVIII. század tanulmányozására létrejött francia társasága (a SFEDS) volt, elnöke, Jacques Berchtold, a Sorbonne professzora a 2011-ben rendezett Rousseau-konferencia után immár másodszor jött Kolozsvárra. E tanácskozást megnyitó előadását Diderot Mindenmindegy Jakabjának értelmezéseire építtette (e regényről beszélt a későbbiekben Kiss Endre budapesti professzor Hegel és Goethe Diderot-olvasatait, és két nagyváradi középiskolai tanár, nagy Enikő és Samarjai Enikő is, narratológiai elveket érvényesítve). Az Apáca című regény elemzésére a testpoétika szempontjából Corina Moldovan (BBTE) vállalkozott, A Szalonok néven ismertté lett képzőművészeti kritikasorozatról a szerzőhöz méltó szellemességgel és korabeli szerzői jogi kérdéseket is érintve Kányádi András beszélt (a párizsi INALCO egyetemi intézet docense).
Képzőművészet és drámaterv összefüggését Egyed Emese vizsgálta Diderot Szókratész halála című vázlata alapján. Színházi tárgyú értekezéssel továbbá Bartha Katalin Ágnes jelentkezett (az egyéni színési teljesítmény XIX. századi mibenlétéről) , Tar Gabriella Nóra (Diderot műveinek német nyelvű recepciójáról), Major Rita Budapesti táncteoretikus (Diderot és Cahusac táncszemléletéről); Lucia Marinescu (Bukaresti Egyetem) Stanyiszlavszkij színészkoncepcióját vetette egybe Diderot Színészparadoxonával, Rosalba Gasparro (Chieti Egyetem) a Luigi Riccoboni és Marivaux olasz-francia színházi kapcsolatának feltárásával világította meg Diderot – egyébként a Riccoboni családtól sokat tanul szerző – színházkoncepcióját. (Rosalba Gasparro is járt már szakmai úton Kolozsvárt, a commedia dell'arte máig ható hagyományáról értekezett ).
Filozófiatörténeti kontextusba helyezte az évfordulós szerző életművét a felvilágosodás francia szerzőinek értelmezője, szövegeik közreadója, dr. Ludassy Mária (ELTE Budapest) Diderot politikai töredékeiről szólva, Rathmann János (Budapest), aki Diderot-t mint Herder szellemi elődjét mutatta be, illetőleg Soós Amália (BBTE), aki a filozófusnak a természetről és a szellemről megfogalmazott nézeteit elemezte. A tudomány és a nyilvánosság kapcsolata körébe sorolható két doktorandusz előadása: Moritz Kinga (BBTE-Sapientia EMTE) egy XVIII. században indult értelmiségi pályáról (Körmöczi Jánosról), Lokodi Ildikó (BBTE) a szatíra korabeli európai formáiról beszélt.
A recepció nyelvi-területi határaival is számolva Penke Olga (Szegedi Tudományegyetem) , aki Diderot magyar recepciójának korábban átfogó tanulmányokat szentelt, most a Rameau unokaöccse magyar fordításait vette számba. Ileana Mihaila (Bukaresti Egyetem) Ion Luca Caragiale drámai műveiben mutatta ki a Diderot-recepció nyomait, Michaela Mudure (BBTE) Richardson- és Diderot-írások kapcsolatát, Barcsay Andrea (Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Filológia részleg) a Bölcscsészettudományi kari Diderot-olvasás alakulását mutatta be.
A rendezvényt megnyitásakor a kolozsvári Francia Intézet újonnan kinevezett igazgatója, Benoit Bavouset köszöntötte (levélben fejezte ki jókívánságait Philippe Gustin, Franciaország bukaresti nagykövete); majd a konferencia szakmai bizottsága nevében Rathmann János (Michael Benedikt Közép- és kelet-Európai felvilágosodás-kutató Társaság), Ileana Mihaila és Jacques Berchtold beszélt.
A rendezvényt kiegészítő programok legjelentősebbike egy marosvásárhelyi szakmai kirándulás volt (látogatás a Művelődési Palotában és a Teleki-Bolyai Téka megtekintése. Ezutóbbi helyen kiváló angol nyelvű bemutatást kaptunk Lázok Klára igazgatónőtől). A pantomimnak, általában a kifejeő mogásnak nagy jelentőséget tulajdonító Diderot-tanácskozás érdemben folytatódott 9-én este a kolosvári Állami Magyar Színház táncszínházi produkciója megtekintésével (Romok igaz menedék Liam Clancy, Mary Reich, Yolande Snaith, Shahrokh Yadegari, Tompa Gábor: közös műve . Samuel Beckett témákra, előadták: Görgyakab: Enikő Albert csilla Sinkó Ferenc, Dimény Kristóf) Az antikvitás szellemi és technikai világa iránt oly fogékony Diderot ismerői közül hárman a mojgrádi-porolissumi archeológiai terület megtekintésére is vállalkoztak szeptember 11-én (Bajusz István avatott szakmai vezetésével).
A tanácskozás megrendezése több intézmény összefogásával valósult meg, ezek: a BBTE, az IDLF és az Erdélyi Múeum-Egyesület mellett az Interkulturali-THÉ Egyesület, a Michael Benedikt közép- és kelet-európai felvilágosodás-kutató Társaság, az Henri Jacquier interdiszciplináris tanulmányi Központ, a MTA-KAB és mások. Szakmai előkészítői között Gerhardt Stengert, a Nantes-i Egyetem Diderot-szakértő professzorát is ott találjuk, aki személyesen nem tudod részt venni a tanácskozáson.
A két napig tartó rendezvényen, amely a BBTE Bölcsészettudományi Karán stílusosan vezeti be a magyar Irodalomtudományi Intézet kezdeményezésére idén induló, magyar nyelvű komparatisztika szakot, Franciaországból, Olaszországból, Magyarországról, Romániából származó előadók és az általuk képviselt intézmények között újabb szakmai kapcsolatok létesültek. Francia, magyar, német, angol nyelven több, mint két tucat előadás hangzott el, új felismerések fogalmazódtak meg. Az bemutatott előadások megjelentetését tervezi a tanácskozás szervező bizottsága (Tar Gabriella Nóra, Ileana Mihăilă, Bartha Katalin Ágnes,Egyed Emese és Kovács Eszter) .
A rendezvény támogatója a 
Egyed Emese
- Loghează-te să postezi comentarii