Az EME kutatási programjai 2018-ban

 

1.Az Erdélyi okmánytár köteteinek szerkesztése és Erdély középkori történetének kutatása. (az NKFI 119430. sz. projektjének és a Domus Hungarica ösztöndíj támogatásával) Projektvezető: Jakó Klára. Kutatók: W. Kovács András, Hegyi Géza. A projekt keretében a következő kutatások zajlanak:

1.1. Az Erdélyi okmánytár V. kötetének szerkesztése. Az Erdélyi okmánytár célja az Erdély történetére vonatkozó középkori (1542 előtti) nem elbeszélő források (oklevelek, misszilisek, számadások stb.) teljességre törekvő összegyűjtése, kritikai vizsgálata és közzététele magyar nyelvű regesztákban. A sorozatot néhai Jakó Zsigmond (1916–2008) professzor kezdeményezte, aki az 1400-ig terjedő okleveles anyag zömét fel is dolgozta. A V–VI. kötet szerkesztése így az ő kéziratának gépbe vitelét, ellenőrzését, egységesítését, kiegészítését, illetve mutatókkal való ellátását jelenti. Mostanra az V. kötet (1373–1389) Jakó-féle regesztáinak begépelése megtörtént, az ellenőrzés és kiegészítés folyamatban van.

1.2. Az Erdélyi okmánytár szerkesztéséhez kapcsolódó segédletek összeállítása. Az okmánytár átfogó jellege csak szerteágazó könyvtári és levéltári kutatások révén biztosítható. Ennek fő területei: a) a szórványközlések összegyűjtése, tematikus bibliográfiák összeállítása; b) a kutatás előtt eddig ismeretlen oklevelek feltárása, lefényképezése romániai levéltárakban; c) pótlások az Erdélyi okmánytár megjelent köteteihez.

1.3. Erdély középkori történetéhez kapcsolódó alapkutatások, elsősorban archontológiai táblázatok, genealógiai táblák, prozopográfiai adattárak, térképek készítése. Folyamatban van: a) az erdélyi középkori megyei hatóságok működésének kutatása; b) az erdélyi püspökség és káptalan középkori archontológiájának, illetve személyzeti adattárának az összeállítása; c) az egyházi tized adminisztrálásának feltárása a középkori erdélyi egyházmegyében.

2. Fejedelemség kori források feltárása és kiadása: Projektvezető: Kovács András ny. egyetemi tanár, igazgató. A kutatás célja Erdély kora újkori történetére vonatkozó források feltárása, kiadása. Keretében a kutatók a következő forrásfeltárási munkálatokat végzik:

2.1. Az erdélyi királyi könyvek regesztázása és kiadásra való előkészítése. A fejedelmi kancellárián vezetett királyi könyvek (Libri Regii) a kora újkori Erdély történetének egyik legjelentősebb forráscsoportját alkotják. Történeti forrásértéküket a bennük fellelhető irattípusok változatossága, a fejedelemség kori Erdély társadalmi életének csaknem minden területére kiterjedő adatgazdagsága adja. A forráskiadvány-sorozat korábbi köteteiben is alkalmazott szabályok szerint folytattuk Bethlen Gábor (1613–1629) királyi könyveinek a kivonatolását. Ugyanakkor a MNL Országos Levéltárában végzett kutatások eredményeként több, eddig ismeretlen 16. századi királyi könyv-töredéket, regisztrációs jegyzettel ellátott oklevelet és királyi könyvekből bejegyzéseket átíró okiratot sikerült feltárni. Kutatók: Fejér Tamás, Pakó László, Szász Anikó.

2.2. A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori jegyzőkönyveinek regesztázása és kiadásra való előkészítése E munka célja a fejedelemség kori Erdély egyik jelentős hiteleshelyén vezetett protocollumok latin nyelvű bejegyzéseinek magyar nyelvű kivonatokban való közlése, a Jakó Zsigmond által közzétett középkori jegyzőkönyvek sorozatainak folytatása. A XVII. század végéig vezetett 27 protocollum időrendbe rendezett kivonatait részletes mutatóval ellátva teszik hozzáférhetővé a tervezett kiadványok. A sorozat első kötete (A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori jegyzőkönyvei I 1326-1590. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Bogdándi Zsolt. Erdélyi Történelmi Adatok X. 1. Kolozsvár, 2018.) 2018 tavaszán megjelent. Jelenleg az 1591-1602 közötti bejegyzések regesztázása folyik. Kutató: Bogdándi Zsolt.

2.3. Az erdélyi káptalan fejedelemség kori jegyzőkönyveinek regesztázása és kiadásra való előkészítése. 2016 végén megjelent az Erdélyi Történelmi Adatok sorozatban (ETA VIII. 2.) az erdélyi káptalan jegyzőkönyveinek oklevélregesztáiból készült második kötet A kötet az 1600–1613 között vezetett jegyzőkönyvi bejegyzések magyar nyelvű kivonatait tartalmazza. A korszakhatárt Báthory Gábor fejedelem halálának időpontja jelentette. A munka következő szakaszát a Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt (1613–1629) keletkezett jegyzőkönyvek kivonatolása képezi. Ebből az időszakból származnak Debreceni János, Taracközi Péter, Barkai Ambrus és Bojti Veres Gáspár káptalani levéltárosok jegyzőkönyvei (őrzőhelyük: Magyar Országos Levéltár, levéltári jelzetük MNL OL F2). Minthogy a feldolgozandó levéltári anyag igen tetemes, vélhetőleg két kötetre fognak rúgni a Bethlen Gábor korszakában íródott káptalani jegyzőkönyvek bejegyzéseit feldolgozó regeszták. A kötetek közül terveink szerint az elsőt az 1613–1619-ben kelt bejegyzések, míg a másodikat az 1619–1629 között született oklevelek regesztái fogják képezni. E majdani két kötet közül az első regesztáinak zöme Debreceni János hiteleshelyi levélkereső jegyzőkönyvi bejegyzéseiből fog elkészülni, kisebb részét fogják alkotni a Taracközi Péter requisitor által írott jegyzőkönyv bejegyzéseiből készülő regeszták. A Debreceni János levéltáros által vezetett jegyzőkönyv okleveleinek kivonatolását elkezdtem, az 1613–1614-es években kelt bejegyzések oklevélregesztái már elkészültek, és az 1615-ös évi bejegyzésekhez is nekifogtam. Kutató: Gálfi Emőke. A kutatás a Magyar Országos Levéltárral együttműködésben zajlik.

2.4. A fejedelmi kancellária működése a Báthoryak korában (1571–1602). E hivatal- és intézménytörténeti kutatás célja a Báthoryak kancelláriája szervezetének és működésének vizsgálata. Az egész korszakra vonatkozó kutatások mellett folytattuk a kancelláriai személyzet archontológiájának összeállítását és a 16. századvégi kancelláriai formuláskönyvek vizsgálatát. Kutató: Fejér Tamás

2.5. A fejedelmi tábla működése a 16. század második felében. Az intézménytörténeti/jogtörténeti kutatás célja a felsőbíróság kialakulásának, szervezetének és működésének tisztázása, személyzeti adattárának összeállítása. Kutató: Bogdándi Zsolt

2.6. A kolozsvári jogügyigazgatók (direktorok) intézménye és számadásaik (1584–1660). A kutatás célja az intézmény szervezetének és működésének vizsgálata, a tisztségviselők hivatali jegyzékének az összeállítása és éves számadásainak a közzététele. 2017-ig elkészült a számadások átírása, a névmutató és a tisztségviselők hivatali jegyzéke. 2018 folyamán tanulmány jelent meg az intézménynek a városi vagyon védelmében betöltött szerepéről: A kolozsvári jogügyigazgatók és a városi vagyon védelme (1584–1660). Folyamatban van a direktorok által kezdeményezett közvádas perek levéltári felkutatása és adatbázisban való összesítése (1584–1630 között 310 per). Kutató: Pakó László

2.7. Bűnözés a kora újkori Kolozsváron. Emberi élet elleni bűncselekmények a 17. század közepéig (2018 szeptemberétől a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával). A kutatás célja a Kolozsváron a 16. század utolsó évtizedeitől a 17. század közepéig elkövetett és a forrásokban fennmaradt emberi élet elleni bűncselekmények számbavétele és elemzése. Jelenleg a városi törvénykezési jegyzőkönyvek feldolgozása és a családon belüli emberölési esetek vizsgálata folyik, mely témában november végén egy előadás is elhangzott. Kutató: Pakó László

2.8. Gyulafehérvár és a körülötte elterülő uradalom társadalma (1541–1600). A kutatás célja az erdélyi fejedelmek székvárosának és a körülötte kialakuló uradalomnak a társadalmi szempontú vizsgálata, különös tekintettel az egyházi javak szekularizációjára és az abból fakadó változásokra. A kutatás során átnéztük a gyulafehérvári Bathyaneum-ban továbbá a romániai levéltárakban (Déva, Kolozsvár, Szeben) és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található levéltári fondok erre vonatkozó állagait. Kutató: Gálfi Emőke

2.9. Mezővárosi fejlődés Erdély hét vármegyéjében (1541–1600) (a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával). Az erdélyi mezővárosok 16. századi történetéről, néhány nagyobb település (pl. Torda és Gyulafehérvár) kivételével, lényegében igen keveset tudunk. Minthogy levéltáraik 16. századi iratanyaga (a városvezetés által kiállított oklevelek, illetve az általuk vezetett jegyzőkönyvek) szinte teljesen elpusztult, fejlődésük főbb kérdései csupán egyéb levéltári forrásokban fellelhető szórvány adatok alapján vizsgálhatóak. A kutatómunka célja a mezővárosi jogállás és fejlődési fok, városvezetési szervezet és ügyintézés, társadalmi rétegződés, igazságszolgáltatás, mezőgazdasági, kézműipari és esetenként bányászati termelés, valamint a kereskedelem kérdéseinek tisztázása a jelzett időszakban keletkezett levéltári iratanyagok átnézésével és az eddigi várostörténeti kutatások eredményeinek felhasználásával. Kutató: Szász Anikó.

3. 18–19. századi kapcsolattörténeti kutatások. Aranka György levelezésének sajtó alá rendezése. A projekt célja Erdély 18–19. századi kultúrtörténetének több szempontú feltárása. Erdély történetét a korábbiakban csupán egy kitüntetett náció szemszögéből vizsgálták. Az itt élő népek (magyarok, székelyek, szászok, románok) kultúrájának párhuzamos vizsgálata lehetővé teszi egy árnyaltabb kép megrajzolását. Hosszú távú cél tehát egy nem nemzetközpontú kultúrtörténet feltárása. A kutatás a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszék, az MTA Irodalomtudományi Intézet, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Bécsi Tudományegyetem közös együttműködésével folyik. Egyéni kutató: Biró Annamária.

4. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár köteteinek digitalizálása. A Tár köteteinek szerkesztése mellett néhány éve célul tűztük ki a teljes sorozat korszerű digitalizálását, amely korrektúrázás, aktualizálás után kerül az EDA-ba. A végső cél a teljes körű digitalizálás után olyan adatbázis létrehozása, mely újabb, elsősorban különböző nyelvészeti kutatások elvégzését teszi lehetővé. A digitális korrektúra elvégzése teszi lehetővé a kétrétegű pdf formátum létrehozását, így a szöveg másolás után is hibátlan marad. Ez egy rendkívül aprólékos munka, az EME két kutatója végzi, 2018 végére elértünk az V. kötet 1000. oldalára, 2019 elején befejeződik az V. kötet, és elkezdjük korrektúrázni a VI.-at. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke.

5. Mai erdélyi magyar digitális helynévtár. Új együttműködés jött létre 2014 tavaszán a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszékének onomasztikai részlegével. 2015 őszén egy Síkfőkúton rendezett konferencia alkalmával az együttműködést kiterjesztettük több magyarországi egyetemre, valamint a Nyelvstratégiai Intézetre is. Ennek a megállapodásnak értelmében a Magyar Digitális Helynévtár Magyar Nemzeti Helynévtárrá alakult, ennek fényében az EME a Szabó T. Attila által megkezdett, majd az ún. kolozsvári iskola tagjai által folytatott erdélyi történeti és élőnyelvi helynévkutatás aktualizálását, mai magyar helynévkatalógus (magyarázatokkal együtt) összeállítását tűzte ki célul. 2018-ban elkészült a Magyar Digitális Helynévtár Aranyos-vidéki kötete, a lektorálás alatt áll jelenleg, megjelenés előtt. Elkezdtük megszerkeszteni Gyergyó vidékének mai magyar és történeti helynévanyagát, településekre bontva. Eddig négy falu anyagát állítottuk össze. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke. Külső munkatárs: Murádin László.

6. A kortárs politikai eszmetörténeti kutatások szemléleti keretét, ahogy eddig is, a politikai tér módosulásai képezték. Ezen belül a politikai szabadság lehetőség feltételei, a kortárs politikai problémák (migráció, nemzetállam vs. kisebbségi érdekérvényesítés) valamint a képviseleti demokrácia halmozódó deficitje voltak a kiemelt témák. Tovább részletezve, az elmúlt évi részkutatás a következők problémaköröket tárgyalta: a  politikai tekintély szerepe a bibói egyensúlyfogalom kimunkálásában, a politikai tekintély lehetséges intézményes garanciái, a fokozatiságnak és a "megfelelő időnek" a szerepe és az organikus politikai fejlődés kívánatos volta a társadalomfejlődésben". Egyéni kutató: Ilyés Szilárd-Zoltán.

7. 17–18. századi erdélyi perszonális források kutatása. A projekt célja: a 17–18. századi erdélyi emlékirat-irodalom és misszilisek kutatása. A 17–18. századi Erdélyben majd minden nemesi családban születtek naplók, emlékiratok, igen gazdag misszilisanyag maradt fenn, kutatóink egy-egy családra vagy személyre összpontosítva tárják fel és értelmezik e forrásokat.

7.1. Székely László: Élete… s ez idők alatt lött világi viszontagságainak leírása című emlékiratának átírása és kiadásra való előkészítése. Kutató: Fehér Andrea.

7.2. Nemesi íráshasználat a XVII–XVIII. századi Erdélyben. A kutatás célja az íráshasználat különböző formáinak, az írás mindennapi életben betöltött szerepének a vizsgálata nemesi családok levéltári forrásai alapján, különös tekintettel a női levelezésekre és a női íráshasználat problémáira. Projektvezető: Papp Kinga

8. Komparatív kutatások az irodalom és színháztudomány köréből. (kutatási jelentés) A korábbi évek irodalom és színháztudományi tárgyú kutatásait alapul véve célul tűztük ki a forráskutatás és digitális filológia összekapcsolását. A kutatómunka során esettanulmányokat készítettek a fiatal kutatók, sajátos szövegfajták létrejöttére, a 18. századi erdélyi értelmiségiek mostoha körülmények között végzett, jelentős teljesítményére, Benkő József historia litterariáinak, valamint Kovásznak Sándor világirodalmi fordításainak létrejöttére reflektáltak. Ezek a szövegek az erdélyi tudósok erudíciójának termékei, beillesztésük az egyetemes magyar kultúra történetébe és a világirodalmi szövegkincsbe még nem történt meg. A kutatócsoport tagjai kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai lelőhelyeket végeztek feltáró munkát, eredményeiket konferenciákon mutatták be. Boér Máté részt vett az Elmélet és gyakorlat a 17–19. század színpadán elnevezéső, nemzetközi konferencián (Eger, 2018. szeptember). Csata Adél eredményeit a doktori iskola éves konferenciáján (2018. április), valamint a Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű konferencián (2018. november) mutatta be. Projektvezető: Egyed Emese egyetemi tanár

9. Magyar nyelvi vonatkozások 19. század eleji román szótárakban. (kutatási jelentés) 19. század eleji román szótárak, szótárjellegű nyomtatványok, kéziratos szójegyzékek magyar nyelvi anyagának feldolgozása. A szóanyagban megállapítható esetleges eltérések okának, mennyiségének és minőségének megállapítása; korrelációk, eltérések. Projektvezető: Vremir Lilla Márta.

10. Az Erdélyi Múzeum folyóirat 1874–1899 közötti számainak feldolgozása, metaadatolása (kutatási jelentés) A program keretében a folyóirat 1874–1899 között megjelent, 76 hiányzó füzetének feldolgozára került sor. Ezek a füzetek ma már nincsenek az Erdélyi Múzeum-Egyesület állományában, éppen ezért első lépésként hiánylista készült, ennek alapján szereztük be a hiányzó számokat. Ezt követően került sor a digitalizálásra, feljavítottuk a képek minőségét, elvégeztük a szövegfelismertetést, majd az egyes füzeteket tanulmányokra bontva feltöltöttük az Erdélyi Digitális Adattárba. Az eredményes használhatóság érdekében tárgyszavakkal és metaadatokkal láttuk el a tanulmányokat. A munka az adattár belső, adminisztrációs felületén folyt, a tanulmányok átolvasása során került sor azok adatlapjainak kitöltésére a megfelelő tartalmakkal.  Projektvezető: Papp Kinga.

11. Bodor András ókortörténész (1915-1999) hagyatékának feldolgozása. Bodor András (1915-1999) a magyar és egyetemes ókortudomány kiemelkedő erdélyi képviselője. A két világháború közötti időszakban teológiai pályán induló, majd a klasszika-filológia és az ókor iránt érdeklődő tudós kolozsvári majd oxfordi tanulmányait követően  a kolozsvári és szélesebb értelemben, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakja lett. Szakmai és szellemi hagyatéka nemcsak az 1945 utáni kolozsvári egyetemi és értelmiségi élet jelentős alkotása és tükre, de az egyetemes ókortudományban is nyomot hagyó örökség. A projekt célja, hogy a Bodor család tulajdonában és a Kolozsvári Unitárius Gyűjtőlevéltárban lévő Bodor hagyatékot (memoárja, levelezése és válogatott tanulmányai) történettudományi keretbe helyezve, szisztematikusan feldolgozza, digitalizálja és a szakmai és szélesebb közönség előtt bemutassa. Kutató: T. Szabó Csaba.

12. Szerzői jog a 21. században (kutatási jelentés) A szerzői jogot, ugyanúgy mint a szellemi tulajdon többi ágát, a territorialitás jellemzi, ezért az úgynevezett nemzetközi szerzői jog több párhuzamos nemzeti jog mozaikjából áll. Az internet használatának és a nemzetközi kereskedelem elterjedésének következtében megnőtt a nemzeti határokon átnyúló ügyletek száma, így a különböző nemzeti jogrendszerekből származó szabályozási eltérések az előreláthatóság és a jogbiztonság elveinek érvényesülését akadályozzák. Tekintettel a szerzői jog egyre fontosabb gazdasági szerepére, valamint a szerzői jog territoriális jellegéből származó feldaraboltságra és annak következményeire, a kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja és feltárja a felsorolt akadályok felszámolására született és javasolt megoldásokat. Projektvezető: Kokoly Zsolt

13. Felelős reklámkommunikáció a bankszektorban – romániai és magyarországi banki reklámok elemzése 2006-2014 között. (kutatási jelentés) Jelen kutatás célja irányelveket meghatározni a különböző banki termékek felelős reklámozásához. A kutatás a reklámban használt üzenetek és az ár megjelenítések alapján vizsgálja és határolja be a felelős kommunikáció kérdését. Projektvezető: Alt Mónika-Anetta;

B) A természettudományi és műszaki osztály kutatási projektjei

1. Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben. A projekt célja a műszaki és kulturális örökség feltárása, tanulmányozása és védelme Erdélyben. Kulturális örökségünk anyagi összetevőinek tudományos vizsgálata. Projektvezető: Bitay Enikő egyetemi docens. A projektet az alábbi kutatások alkotják:

1.1. Technika- és ipartörténeti kutatások Erdélyben. Kutatásvezető: Márton László ny. kutatómérnök. A kutatás célja technikai örökségünk felkutatása, működőképessé tétele, megőrzése, kulturális örökségünkbe való integrálása, valamint a térség kulturális és turisztikai fejlesztése. Jelen kutatás témája: Székelyföld technikatörténete, a békés alkotás évszázadainak, a műszaki fejlődés éveinek kutatása. Kerámiatechnika, bányászat, kohászat, fafeldolgozás, bőr-, gyapjúfeldolgozás, malomipar, fémművesség, vegyipar, üveggyártás, járműipar, vasútépítés néhány témakör (fejezet), melyek kutatására, feldolgozására állt össze a kutatócsapat különböző szakterületekről. Kutatók: a Műszaki Tudományok Szakosztály technikatörténeti szakcsoportja.

1.2. Műszaki egyéniségek Erdélyben a XIX–XX. században. (kutatási jelentés) A műszaki tudományok egyéniségeinek és hagyatékainak kutatása Erdélyben a még fellelhető hagyaték gyűjtésére, digitalizálására és feldolgozására irányul. Középpontjában Martin Lajos műszaki hagyatékának elemzése, életének és munkásságának feldolgozása áll. Projektvezető: Bitay Enikő egyetemi docens.

1.3. Kulturális források felkutatása a vidékfejlesztés érdekében. A kutatás célja felmérni Erdély magyarlakta (szórvány)településeinek társadalmi, kulturális értékeit a vidék fejlesztése érdekében. Kutatásvezető: Talpas János egyetemi adjunktus.

1.3.1 A turizmus fejlődésének lehetőségei Nagyenyeden és Csombordon (kutatási jelentés) Az ipar megszűnésével Nagyenyed gazdasági váltásra kényszerült.  A tanulmány célja segítséget nyújtani a turisztikai lehetőségek felmérésében és hasznosításában.  Projektvezető: Talpas János

1.4. Iparrégészeti, archeometallurgiai és archeometriai kutatások. Kutatásvezető: Veres Erzsébet ny. egyetemi adjunktus. A kutatás célja elsősorban a Marosvécsről, Mikházáról és Felsőrépáról származó, ásatások során előkerült római kori vassalak leletek archeometriai vizsgálata. Az eredmények közös, anyagtudományi, geológiai, régészeti (történész) értékelése jelentős új eredményekkel egészíti ki a műszaki örökségünkkel kapcsolatos ismereteinket.

1.4.1. A vas archeometallurgiája. Összehasonlító archeometriai vizsgálatok a mikházi római lelőhelyen a katonai és civil környezetben feltárt vassalakok vizsgálatára. Projektvezető: Veress Erzsébet

2. Környezeti radioaktivitás

2.1. Kolozsvári lakások radon aktivitás koncentrációjának meghatározása és beltéri levegőminőségének felmérése. (kutatási jelentés) A kutatás fő célja kolozsvári lakások éves átlagos beltéri radon aktivitás koncentrációjának meghatározása és a beltéri levegőminőség felmérése.             Az előzetes kutatási eredmények azt mutatják, hogy Romániába vizsgált házak mintegy 17% -ában a radon aktivitás koncentráció meghaladja a 300 Bq/m3 ajánlott szintjét, amelyet az Európai Bizottság a 2013/59 / Euratom tanácsi irányelv alapján javasol. Projektvezető: Szacsvai Kinga

3. Őslénytani kutatások. A kutatás célja a meglévő és az újonnan feltárt leletek alapján bizonyítani az európai és az ázsiai–amerikai fauna közötti kapcsolatot, amely a faunisztikus elemek aktív cseréjét sugallja.

3.1. Kelet-Közép-Európa legkorábbi emlősleletei – a péterfalvi (r. Petreşti, Fehér megye) multituberculata (Allotheria) emlősök morfológiai és rendszertani vizsgálata. A péterfalvi L1/a szintből (Campani / Maastrichti határ) előkerült fossziliák alapján (részleges csontváz) egy új nemzetség és egy új faj volt azonosítható. Az L0/c szintből (felső Campani) előkerült szórványleletek alapján (11 db. fog) egy új és valamivel korábbi faj leírására került sor. A két leletet / szintet kb. 30 m üledéksorozat választja el egymástól. Feltételezésünk szerint a két faj egy evolóciós vonalat képez. Egyéni kutató: Vremir Mátyás. 

4. Matematikai és informatikai kutatások. Folytonos optimalizálás és alkalmazásai kutatások. Projektvezető: Darvay Zsolt egyetemi adjunktus. A gazdasági, mérnöki vagy más jellegű gyakorlati feladatoknak széles köre vezethető vissza az operációkutatás területén vizsgált optimalizálási problémákra. A kutatás az útkövető algoritmusok körére vonatkozik. A távlati cél az, hogy egy olyan bonyolult szoftverrendszert dolgozzunk ki, amely lehetőséget teremt az egyes algoritmusok összehasonlítására is. A projekt keretében az alábbi kutatás valósult meg:

4.1. A centrális út követése belsőpontos algoritmusok esetén (kutatási jelentés) Ebben a projektben olyan útkövető belsőpontos algoritmusokat tanulmányoztunk, amelyek a centrális trajektóriát, mint ideális útvonalat használják a módszer által generált különböző pontok kiszámítására. Elsősorban lineáris optimalizálási és lineáris komplementaritási feladatokkal foglalkoztunk. Ugyanakkor, az egyes keresési irányok megválasztására is hangsúlyt fektettünk. Ezáltal a belsőpontos algoritmusoknak egy teljes családja adható meg. A módszerek összehasonlítását monoton lineáris komplementaritási feladatok esetén vizsgáltuk, továbbá olyan sajátos hosszú lépéses algoritmusokat általánosítottunk, amelyek elméleti és gyakorlati hatékonyságuknak köszönhetően nemrég kerültek a figyelem központjába. Projektvezető: Darvay Zsolt Kutatók: Feldman Dániel-Zoltán, Márk Gizella Noémi, Sándor Annamária, Füstös Ágnes, Orbán Attila-Szabolcs, Nagy Gergő

5. Agrártudományi kutatások

5.1. Különböző kezelések hatása adott káposztarepce hibridek csírázására laboratóriumi körülményben (kutatási jelentés) 2018-ban a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kar, Kertészmérnöki Tanszék laboratóriumában állítottunk be kísérletünket , amely során különböző bioaktív kezelőanyagok (aszkorbinsav, cisztein, triakontanol) hatását vizsgáltuk őszi káposztarepce hibridek magtételein. Adatgyűjtésünk kitért a csiraképesség, csírázási erély, csírázásdinamika mutatók követése mellett a csíranövények képződött szerveinek növekedési paramétereire és tömeggyarapodására. Kutatásunk célja a megfelelő bioaktív anyagok kiválasztásával, a hatóanyagok koncentrációinak optimizálásával és ezek alkalmazási módjának megválasztásával, a hidegtűrő és szárazságtűrő képesség fokozása, ami közvetve nagyobb terméshozamot alapozhat meg erdélyi termesztési viszonyok között. Projektvezető: Nyárádi Imre-István

C) Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Osztály kutatási projektje

1. Gyógyszeripar központú oktatás és kutatás Marosvásárhelyen (kutatási jelentés) A projekt célja olyan oktatási és kutatási témák bevezetése a marosvásárhelyi magyar gyógyszerész oktatásba, amely a hallgatók elhelyezkedését és beilleszkedését segítené elő a gyógyszeriparba Projektvezető: Szabó Zoltán-István

 

A kutatási programjainkat

 

a Bethlen Gábor Alap és Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság

 

a Magyar Tudományos Akadémia

 

a Domus Hungarica Scientiarum et Artium program

 

a Nemzeti Kulturális Alap

 

támogatta

 

Vissza a kutatási program menübe