Kilencvenéves Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, az EME alapító és tiszteleti tagja

Nagy-Tóth Ferenc 1929. december 31-én született Monón (Máramaros megye). A Bolyai Tudományegyetem Természetrajzi Karán szerzett tanári oklevelet (1954). Pályáját gyakornokként kezdte az egyetem Növényélettani Tanszékén, majd tanársegéd (1957–64) a Babeş–Bolyai Egyetemen és 1964-től tudományos kutató, majd főkutató a Román Akadémia kolozsvári fiókja biológiai osztályán, illetve a Kolozsvári Biológiai Kutatóintézetben. 1976–1993 között, nyugdíjazásáig előadó tanára volt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Növényélettani Tanszékén.

Nagy-Tóth Ferenc az 1990-ben újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület alapító tagja. 1990–1995 között az EME Természettudományi és Matematikai Szakosztálya titkáraként, valamint a Múzeumi Füzetek folyóirat szerkesztőbizottsági tagjaként tevékenykedett. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Szakterülete: algológia, növényélettan. Tudományos tevékenységét hat szakkönyv, kilenc könyvfejezet, 125 tudományos közlemény, 62 ismeretterjesztő, 40 közéleti vonatkozású publikáció, valamint egy könyv fordítása fémjelzi.

Talán a legjelentősebb alkotása a  régi erdélyi gyümölcsöket (almák, körték, dió-, berkenye-, szelídgesztenye- és szilvafajták) bemutató háromkötetes, igényesen összeállított, az EME kiadásában megjelent  kutatómunkájának eredménye, mely iránt napjainkban is nagy az érdekődés  a gyümölcstermesztők és nemesítők részéről is.

"Mindenkinek szüksége van példaképekre, szakmai téren pedig valakire, akitől el lehessen tanulni a tisztességes és örömöt hozó munka apró, konkrét részleteit, melyekről a szakkönyvek nem írnak és a bölcsek nem beszélnek. Ilyen példaképe a helytállásnak, az erdélyi magyar tudományosság művelésének és a viszontagságos körülmények között is becsülettel végzett, alapos munkának dr. Nagy-Tóth Ferenc tudományos kutató, oktató és egész nemzedéknyi magyar biológus nevelője. … Tisztelettel és elismeréssel emlékezünk meg szakmai pályafutásának fő állomásairól, a szülőföldön való megmaradás és a magyar tudományművelés iránt elkötelezett emberről, és kívánunk egészséget ahhoz, hogy tapasztalatával és erkölcsi példaállításával még sokáig szolgálhassa szűkebb és szélesebb közösségünket!" – írta tanítványa, Fodorpataki László a 85. születésnapi köszöntőjében, mely gondolatokat ezúttal is tisztelettel megosztjuk, továbbítjuk. (Bitay Enikő)

Isten éltesse az Akadémikus urat!