Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2002-ben határozta el, hogy csatlakozik a magyar tudomány novemberi ünnepéhez, és megszervezte első konferenciáját A Magyar Tudomány Napja Erdélyben (MTNE) címmel. Az évente megtartott rendezvény időpontja – az EME 1859-es alapító közgyűlésére emlékezve – a november 23-ához közeli hétvégére lett kitűzve. Hagyományunkká vált azóta, hogy a pénteki nyitónapon plenáris előadások hangozzanak el a tudomány időszerű kérdéseiről, szombaton pedig a hét szakosztály és fiókegyesületeink tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat, illetve az egyes régiókban és tudományágakban felmerülő sajátos kérdéskörökben maguk határozzák meg annak a tematikáját is. Az évek során ezek a rendezvények is kiszélesedtek, s az egyes konferenciákat november különböző időpontjaiban tartjuk meg.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat célja, hogy a különböző tudományágak és tudományos műhelyek számára teret biztosítson az elért eredmények bemutatására, megvitatására, valamint a jövőbeni feladatok kijelölésére és egyeztetésére.
Az EME hét szakosztálya és négy fiókegyesülete összesen 15 rendezvényével járult hozzá Egyesületünk központi rendezvényéhez, s ezáltal kapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia tudományünnepi rendezvénysorozatához.
A rendezvények változatos képet mutattak téma, nagyságrend, helyszín és célközönség tekintetében, volt közöttük öt nemzetközi tudományos konferencia, tudomány-népszerűsítő rendezvény, illetve emlékkonferencia is. Kilenc rendezvény Kolozsváron, hat vidéken zajlott (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy).
Ha számszerűsíteni szeretnénk rendezvénysorozatunkat, akkor elmondhatjuk, hogy összesen 700 vettek részt 324 szerző 215 munkát mutatott be, a plenárison, a szakosztályi és fiókegyesületi rendezvényeken mintegy 650 résztvevő volt.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia nyitóünnepségét és plenáris előadásait november 25-én tartottuk Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.
Az idei tudománynap témája az Oknyomozó tudomány volt, amely a tudományos kutatások alapját jelentő, a körülöttünk levő világban tapasztalt jelenségek okainak felderítésére utal, és kijelölésében, az elmúlt évekhez hasonlóan, az MTA javaslatát vettük figyelembe. Rendezvényünk fővédnöke hagyományosan a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László akadémikus volt. A Magyar Tudományos Akadémiát Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke és Tarnóczy Mariann osztályvezető képviselte.
A rendezvényt Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a meghívottakat, intézményi képviselőket, s beszédében kiemelte a rendezvénysorozat jelentőségét, ezt követően Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, s kiemelte a határon túli magyarok tudományos tevékenységének jelentőségét, folyamatos támogatásának szükségességét, összefogását, s az MTA ebben való szerepét. A köszöntések sorában következett, Kecskés Tibor konzul, aki Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntőjét tolmácsolta. A továbbiakban Bitay Enikő, az EME főtitkára, a fórum programfelelőse bemutatta a rendezvénysorozat tizenöt ülésszakának témáit, jelentőségét, fényképes kivetítéssel illusztrálva a már megrendezésre került tudományos üléseket. Ezt követően kezdődtek el a plenáris előadások.
Az idén a plenáris előadások megtartására különböző szakterületeket képviselő fiatal kutatókat kértünk fel, figyelembe véve a szakosztályok javaslatait. Így kilenc kutatási témába és ezek eredményeibe láthattunk bele, melyek tükrözték a fiatal generáció tudományos törekvéseinek irányát és a jövőbeni lehetőségeket.
Betekintést kaptunk a mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeibe; a földtani kutatásoknak a tengerek és óceánok megismerésében betöltött szerepébe; a mechanizmusok és robotok világába. Ezenkívül az 1400 körüli népességváltásra vonatkozó bizonyítékokat ismerhettük meg oknyomozó megközelítésben, illetve újabb kutatási adatokat Gyulafehérvár mint fejedelmi székváros külső főteréről és lakóiról a XVI. század közepén.
Az idei Debüt-díjas médiakutató Hogyan látták elődeink a két világháború közti Kolozsvárt? című előadása a kolozsvári amatőr fotósok látásmódjára koncentrált, nyomába eredt a fényképészek médiaműveltségének és vizuális kultúrájának, valamint a képeslapok nyújtotta városkép változásaival hasonlította össze mindezt.
Bodó Zalán előadásának lényege, hogy a mesterséges intelligenciában a gépi tanuló algoritmusok az emberi tanulás különböző típusait modellezik. Egy költséghatékony osztályozást, a félig felügyelt gépi tanuló algoritmus módszerét ismerhettük meg az informatikus szakember beszámolójából.
Az egyik legrégebben ismert neurológiai kórképről, az epilepsziáról s ennek feltáratlan hátteréről tartott előadást a meghívott orvos-kutató. Végül a kisebbségi (anyanyelvű) jogászképzésről, az egykori Bolyai Tudományegyetemen zajló jogászképzés rekonstrukciójáról és tanulságairól egy jogászkutató számolt be.
A tudománynapi rendezvény keretében 2016-ban is sor került a gr. Mikó Imre-emléklapok átadására. Maróth Miklós akadémikusnak, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete igazgatójának, az MTA volt alelnökének () és Vékás Lajos akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének intézményünk gr. Mikó Imre-emléklapot adományozott az EME-ben zajló tudományos kutatói és ismeretterjesztő munkásság folyamatos és hatékony támogatása elismeréseként adományozott
Nyárádi Imre-István agrármérnök az EME Agrártudományi Szakosztályában kifejtett munkássága és a mezőgazdasági tudományok területén végzett egyetemi oktatói tevékenysége és kutatómunkája elismeréséül, míg Orbán-Kis Károly egyetemi docens, kutatóorvos az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályában kifejtett munkássága és az orvostudomány területén végzett egyetemi oktatói tevékenysége és kutatómunkája elismeréséül részesült gr. Mikó Imre-emléklapban.
A rendezvény záróakkordjaként, társintézményünket megtisztelve, könyvbemutatóra kerül sor. Az EMKE fennállásának 130 éves évfordulójára kiadott Életpályák, programok a közművelődés szolgálatában c. kötetről Dávid Gyula írt ismertető szöveget, amelyet Szémán Rózsa olvasott fel. A kötetet Biró Annamária, az EME felelős kiadója méltatta. A két intézmény közös kiadásában megjelent kötetet Bartha Katalin Ágnes szerkesztette, aki a szerkesztési munkálatokról, a kötet létrehozásának hátteréről, körülményeiről beszélt.
A központi rendezvény ünnepi hangulatához egy kiskoncert járult hozzá: Négy zsoltár címmel. Nicolas Vallet (1583–1642) feldolgozásában a 24., 42., 92. és 100. zsoltárt adták elő Fehér Árpád, Macalik Abigél, Macalik Arnold. A trió a feldolgozásokat az eredeti, 1619-es tabulatúrák alapján játszotta, korhű hangszereken: reneszánsz lanton, psalteriumon és tenorfurulyán.
A rendezvény meghitt hangulatban, az EME székházában folytatódott állófogadással, kötetlen beszélgetéssel.
Másnap, november 26-án szombaton további hét rendezvény zajlott párhuzamosan különböző helyszíneken s más-más szakterületeket felölelően, a szakosztályok szervezésében Kolozsvárt, illetve Marosvásárhelyen a fiókegyesület szervezésében.
Akinek nem sikerült eljutnia rendezvényeinkre, kiadványainkból is tájékozódhat az egyes szakterületeken elhangzott előadásokról. Az évi rendszerességgel megjelenő Certamen sorozatban a nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, történelem és művészettörténeti szekció előadásait, valamint a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reál tudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát olvashatják. A természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányai pedig a Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarium Transylvanica folyóiratban lesznek terjesztve.
Természetesen mindegyik rendezvény fontos volt számunkra, jellemzői voltak a szakmaiság, a korszerű tudományos eredmények bemutatása, megvitatása, terjesztése s mindemellett a tudományos közösségépítés.
A rendezvénysorozatot a kolozsvári RTV, rádió és Szabadság napilap folyamatosan népszerűsítette, s tették közé a rendezvényeken készített interjúkat, beszámolókat.
Pl. a Szabadság napilap, 2016. november 17-én előzetesként közölt a rendezvénysorozatról Oknyomozással (is) népszerűsítik a magyar tudományt.Küszöbön az erdélyi magyar kutatók és kutatások seregszemléje címmel.
Sajtóvisszhang, pl. a Szabadság napilapban, mely 2016. november 26-án jelent meg, „Magyar tudományról oknyomozással" címmel. Ugyancsak a Szabadság honlapján tették közzé a megnyitó napján a fotó-anyagot a rendezvényről, Oknyomozás jegyében zajlik az Erdélyi Múzeum-Egyesület hagyományos konferenciája címmel, mely itt látható...
Interjú a Kolozsvári Rádióban Kolozsvár volt a magyar tudomány fővárosa. Beszélgetés dr. Bitay Enikővel
A rendezvényünket a Magyar Tudományos Akadémia, a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány és a Kolozs Megyei Tanács támogatták, melyet ezúton is megköszönünk, hiszen hozzájárultak sikeres lebonyolításához, megvalósításához.
Kolozsvárt, 2016. 11. 30.
Bitay Enikő,
az EME főtitkára
A szakosztályok és fiókegyesületek tizenöt rendezvénye
Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály. 110 év az orvostudomány, 140 év a tudományos ismeretterjesztés szolgálatában
Helyszín: Kultúrpalota, Kisterem, Marosvásárhely
Időpont: 2016. november 18.
Fennállásának 110 évét ünnepelte konferenciával az Erdélyi Múzeum- Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya Marosvásárhelyen. „Az OGySz eddigi tevékenysége jelentősen hozzájárult nemcsak az orvos- és gyógyszerésztudomány műveléséhez, hanem közvetve Erdély magyar lakosságának egészségügyi és műveltségi színvonalának emeléséhez is" – emelte ki előadásában Péter Mihály professzor, az MTA külső tagja.
Sajtóvisszhang: Száztíz éve az orvostudomány szolgálatában http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/szaztiz-eve-az-orvostudomany-szolgalataban
EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály
Jogi szekció
Helyszín: Sapientia EMTE, Jogtudományi Intézet, Kolozsvár, Tordai út 4.
Időpont: 2016. november 4.
A Sapientia EMTE Jogtudományi Tanszéke és az EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztálya közös szervezésében került sor 2016. november 4-én A szellemi tulajdonjog új kihívásai a XXI. században c. nemzetközi tudományos konferenciára. A konferencia munkálatai egy angol nyelvű plenáris, majd ezt követően egy-egy párhuzamos román és magyar nyelvű szekcióban zajlottak, és olyan témákat tárgyalt magyarországi és helyi (román és magyar) szakemberek részvételével, mint például az információs társadalom hatása a szellemi tulajdon fejlődésére, a műemlékek és építészeti alkotások védelme, a szerzői jogok átruházásának adójogi szempontjai avagy a zenei művek színpadi felhasználásának a problematikája, és még sok más.
Matematika és Informatika Szakosztály
Helyszín: EME-székház, Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2–4. sz. a BBTE központi épülete, Farkas/Kogălniceanu u. 1. sz.
Időpont: 2016. november 18–20.
A 7. Matematika és Informatika Alkalmazásokkal Konferencia egységes fórumot biztosított a matematikát, illetve informatikát tanító erdélyi magyar egyetemi oktatók, illetve az egyetem előtti oktatásban részt vevő tanárok számára. Hagyományosan négy tudományterületet ölel fel: matematika, informatika, didaktika, illetve a matematika és informatika története. Az idei év jellegzetessége volt, hogy konferencia keretében, november 20-án, Bolyai Farkas halálának 160. évfordulójával zárul, a témában két plenáris előadás hangzott el.
Agrártudományi Szakosztály
Helyszín: Sapientia EMTE, Tanulmányi Központ, Sepsiszentgyörgy, Csíki u. 50. sz.
Időpont: 2016. november 19.
A rendezvénynek mottója volt ,,házhoz vinni a tudományt". Ezúttal a vándorgyűlés-jellegű tudományos ülésszak Háromszék térségét karolta fel. Mindez nem véletlen, hiszen itt valósult meg a Sapientia EMTE legújabb fejlesztése, a Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központ, amelyben a felsőfokú agrármérnökképzés folyik. Rendezvényükkel igyekeztek hozzájárulni a térség termőhelyi adottságainak észszerű kihasználásához az agrárium fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében.
Sajtóvisszhang: Piacorientáltságot és hatékonyságot ajánlottak a gazdáknak http://www.lapszemle.ro/2016/11/22/piacorientaltsagot-es-hatekonysagot-ajanlottak-a-gazdaknak/
A Csíkszeredai Fiókegyesület
A gyógyítás székelyföldi apostolai
Helyszín: Sapientia EMTE, Csíkszereda, Szabadság tér 1. sz.
Időpont: 2016. november 11.
Egy nemes szakmai pálya sajátos területének székelyföldi művelőire irányították a figyelmet: számba venni azokat a 19. század végi, 20. század eleji, két háború közti és utáni orvosokat, akik vidéken éltek, gyógyító szakintézmények hiányában teljesítettek elkötelezett és önzetlen népszolgálatot a falusi lakosság gyógyítása és egészségügyi nevelése érdekében. Ugyanakkor tudományos munkát, kutatásokat is végeztek, amivel gazdagították az erdélyi, a magyar orvostudományt, benne voltak a szakma európai vérkeringésében.
A Gyergyószentmiklósi fiókszervezet.
Az 1916-os évi katonai betörés és Székelyföld
Helyszín: Művelődési Ház, Gyergyószentmiklós, Karancsi terem
Időpont: 2016. november 3–5.
A székelység, – s ezen belül Gyergyó – katonai és társadalomtörténetének eddig kevésbé ismert korszakát mutatták be hadtörténészek és a történészek legújabb kutatásaik révén (1916-os évi hadtörténeti és társadalompolitikai események).
Sepsiszentgyörgyi Fiókegyesület
A tudományművelés mint hivatás
Helyszín: Sapientia EMTE, Sepsiszentgyörgy, Csíki u. 50. sz.
Időpont: 2016. november 11.
Elsősorban a pályaválasztás előtt álló középiskolás diákok, illetve egyetemi hallgatók közösségét célozta meg. Különböző tudományterületeken tevékenykedő székelyföldi kutatók előadásaival hívták fel a figyelmet a tudományos munka, a tudományművelés fontosságára, a kutatói szakma szépségeire, valamint nehézségeire. A rendezvény elsődleges célja volt, hogy felkeltse a soron következő generáció érdeklődését a tudományos pálya iránt.
Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály
Irodalom-, nyelv-, néprajz- és színháztudomány szekció
Kérdéssorozatok, kutatónemzedékek
Helyszín: Sapientia EMTE (Mátyás király/Matei Corvin u. 4. sz.), A2-es terme (földszint).
Időpont: 2016 november 26.
Kutatásaik eredményeit doktoranduszok, kutatók és tanárok mutatták be A tudományos dialógusban többek között szó volt arról, hogy mit nem tudtunk a gelencei templom freskóiról, milyen a moldvai csángók étkezési kultúrája, milyen zenészek, könyvkötők, könyvkereskedők munkálkodtak a reformkori Kolozsváron, milyenek voltak egykor a magyar színészek lakáskörülményei, továbbá: hogyan hatott Cicero mindenkori hallgatóságára, mit árul el egy kéziratos dráma Temesvár török uralom alóli felszabadításáról, milyen hiedelmek kapcsolódnak a fordításhoz, „modernek"-e Ady versei, mi újság a történelmi regények világában, hogyan látjuk a lélek és az irodalom összefüggését ma.
Történelem szekció
Helyszín: EME-székház, Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2–4. sz.,
Időpont: november 26.
Az előadások változatos témákkal a magyar történelem minden korszakát átfogták. Az előadók egy része magyarországi kutatóműhelyek legújabb eredményeit ismertette a hazai közönséggel, az erdélyiek pedig legfrissebb kutatásaikról értekeztek. Ezen a szinten tehát megvalósult a magyar tudományosság egységessége.
Természettudományi Szakosztály
Erdélyi Természettudományi Konferencia
Helyszín: Apáczai Csere János Gimnázium, Kolozsvár, Király/I.C. Brătianu u. 26. sz.
Időpont: 2016. november 26.
A konferencia keretében biológia, fizika, földtudományok, kémia, környezettudományok szekciókban voltak előadások, illetve poszterbemutatók. A rendezvény fő célja lehetőséget biztosítani a természettudományok különböző területeit művelők számára az egymás munkájával való találkozásra.
Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály kolozsvári szekciójának rendezvényén továbbképzéseket és tudománytörténeti tematikájú előadásokat tartottak.
Helyszín: Kolozsvár, Szentegyház/Maniu u. 6. sz., I. em. Sárga terem,
Időpont: november 26.
A Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály szervezésében a Közgazdaság-tudományi szekció Kutatás és tehetséggondozás az erdélyi közgazdasági-, és gazdálkodástudományi felsőoktatás keretében címmel tartott rendezvényt.
Helyszín: BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár, Teodor Mihai utca 58–60. sz.
Időpont: november 26.
A Műszaki Tudományok Szakosztálya idén tizenhetedik alkalommal szervezett tudományos ülésszakot, a Magyar Tudomány Napja rendezvénysorozat keretében. A Műszaki Tudományos Ülésszak, hagyományaihoz híven, fórumot teremt a hazai kutatók legújabb munkáinak megismertetésére, ugyanakkor lehetőséget kínál anyaországi vendégeink számára, hogy bemutassák intézményüket, illetve kutatásaikat. Jelentős intézményközi projektek, együttműködések eredményeit is bemutatták, illetve betekintést nyertünk az EME műszaki szakosztálya tudomány- és technikatörténeti szakcsoportjának munkálataiba is. Örvendetes az a tény, hogy a társszervező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egykori kiváló mérnökhallgatói, immár mérnökkutatókként, előadással vettek részt a fórumon, saját kutatásaikat bemutatva.
Számszerűsítve idei rendezvényünket, elmondható, hogy nyolc egyetemről, négy kutatóintézetből s három ipari jellegű intézményből összesen negyvenegy szerző tizenkilenc előadása került bemutatásra.
A rendezvény egyik lényeges mozzanata volt, melynek már több éves hagyománya van, a Jenei Dezső emléklap átadása, mely ünnepélyes keretet biztosított az erdélyi magyar műszaki tudományosságért kifejtett tevékenység elismerésére. Idei díjazottaink András József és Kovács József a Petrozsényi Egyetem professzorai.
Helyszín: Sapientia EMTE Kolozsvár, Mátyás király/Matei Corvin u. 4. sz., Óváry-terem
Időpont: november 26.
A Marosvásárhelyi Fiókegyesület emlékkonferenciát szervezett Marosvásárhely szabad királyi városi rangra való emelésének 400. évfordulója alkalmából. Tizennégy történész és irodalomtörténész mutatta be előadását a Kultúrpalota kistermében, mely esemény a nagyközönség számára is nyitott.
Helyszín: Kultúrpalota kisterme, Marosvásárhely
Időpont: november 26.
Támogatók:
Magyar Tudományos Akadémia 
Bethlen Gábor Alap 
RMDSZ és Communitas Alapítvány 
Kolozs Megyei Tanács 
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni