A külső tagságot nyerő tudósok a következők:
I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Pozsony Ferenc a filológia tudományok doktora, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajzi és Antropológiai Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a folklór, a szokáskutatások, a társadalomnéprajz és Erdély népeinek interetnikus viszonyai. Az 55 éves tudós a romániai magyar néprajz egyik vezető szakembere. Folkloristaként elsősorban a szokásokat és a népköltészetet, antropológusként a tradíció és a modernizáció viszonyát és a társadalomszerkezetet vizsgálja.
II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Kovács András a történelemtudományok doktora, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Kar Művészettörténeti Tanszékének egyetemi tanára. A 64 éves professzor szűkebb szakterülete a fejedelemség korabeli Erdély. A művészettörténész új alapokra helyezte az erdélyi reneszánszot. Munkássága mind a magyarországi reneszánszkutatás új történeti képének, mind az egyetemes művészettörténetnek kiemelkedő teljesítményeit hozta.
Pál-Antal Sándor a Marosvásárhelyi Állami Levéltár nyugalmazott tanácsos-levéltárosa, történész. Szűkebb szakterülete a székely társadalom múltja. A 71 éves történész kiemelkedő írásai A székely önkormányzat története (2002), A marosszéki intézmények és pecsétjeik (2004), valamint a Székelyföld és városai (2003) című kötetek. Az utóbbi évek egyik legátfogóbb helytörténeti munkája Csíkmadaras története (1996, 2006). A magyarországi boszorkányság forrásai című sorozat egyik fő forrásfeltárója és a III. kötet társszerkesztője.
Várdy Béla a Duquesne University (USA) professzora. Szűkebb szakterülete a magyar historiográfia, a kivándorlás, illetve az amerikai magyarság története, valamint az etnikai tisztogatás. A 75 éves történész legfontosabb munkái: Modern Hungarian Historiography (New York, 1976), Magyarok az Újvilágban (Budapest, 2000), Ethnic Cleansing in Twentieth-Century Europe (New York, 2003). Munkássága magába foglalja a magyar és a közép-európai történelem és kultúra egyetemi szintű oktatását. Szerzője az első angol nyelvű magyar történelmi lexikonnak.
III. Matematikai Tudományok Osztálya
Körner János a Sapienza – Universitá di Roma Számítógéptudományi Tanszékének professzora. Szűkebb szakterülete a kombinatorika és az információelmélet. A 64 éves Rényi-díjas matematikus az információelmélet és a kombinatorika élvonalbeli művelője. Az információelméletben meghatározó szerepe volt a típusok módszerének kifejlesztésében. A Sperner-kapacitást használva Garganóval és Vaccaróval megoldotta Rényi problémáját a partíciók kvalitatív függetlenségéről.
Zsidó László matematikus az Università di Roma professzora. Szűkebb szakterülete az operátoralgebrák, a spektrálelmélet, az ergodelmélet és a harmonikus analízis. A 64 éves matematikus első kutatási területe a mértéktartó transzformációk által indukált unitér operátorra vonatkozó ergodelmélet volt, Yakov Sinai eredményeit is pontosította. Később fő témája az egyparaméteres automorfizmuscsoportok és az analitikus generátor volt. A világ számos helyén volt meghívott kutató.
IV. Agrártudományok Osztálya
Nagy Éva a Guelphi Egyetem Állatorvosi Karának egyetemi tanára. Az 59 éves professzor szűkebb szakterülete az állatorvosi virológia. Kutatásai az Aujeszky-vírustörzsek DNS-szerkezetének differenciálását és ennek molekuláris epidemiológiai felhasználását eredményezték. A birnavírusok transzkripcióját/transzlációját és genomszerkezetét a világon elsőként vizsgálta. Tanulmányozta a baromfihimlő-vírus genomját, hogy vektorként használhassák egy baromfipestis elleni rekombináns vakcina kifejlesztéséhez.
V. Orvosi Tudományok Osztálya
Balla Tamás a National Institutes of Health (USA) szenior felügyelője. Szűkebb szakterülete a molekuláris élettan. Az 55 éves kutatóorvos munkássága a hormonok jelátviteli mechanizmusának megismerésére irányul. Az 1980-as években jellemezte a mellékvesekéregben levő angiotenzin II receptorokat és a hatásukra létrejövő válaszokat. A továbbiakban érdeklődése az inozitollipidek felé fordult, amelyek kiemelt fontosságúak számos sejtfunkció szabályozásában, és regulációs zavaraik számos betegség hátterében állnak.
Szabó Sándor a University of California Irvine & VA Medical Center egyetemi tanára, dékánhelyettese. Szűkebb szakterülete a kísérletes orvostudomány. A 66 éves kutató Selye Jánossal közös felfedezése, hogy egy vegyület ciszteamin-nyombélfekélyt idéz elő patkányokban. Kimutatta a dopamin szerepét nyombélfekély keletkezésében illetve, hogy a glükokortikoidok alapvető szerepet játszanak a gyomornyálkahártya védelmében.
VI. Műszaki Tudományok Osztálya
Csibi Vencel-József a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzora. Szűkebb szakterülete a fogaskerékhajtások, a mechatronika. A 65 éves professzor kutatásai a mechanizmusokkal, a különleges fogaskerékhajtásokkal, a mechatronikával kapcsolatosak. Eredményeit több fogaskerékszakkönyvben, mintegy 110 közleményben tette közé.
Sztipanovits János a Vanderbilt University egyetemi tanára, Distinguished Professor és az Institute of Software Integrated Systems igazgatója. A 64 éves professzor szűkebb szakterülete a szoftverintegrált rendszerek kutatása, fejlesztése. Kutatási területe nagy szoftverrendszerek tervezése, megbízhatósága és alkalmazása. Kiemelkedő kutatásszervezési tevékenységet folytat, elsősorban az Egyesült Államok légierejének és űrkutatásának tudományos programjai keretében.
VII. Kémiai Tudományok Osztálya
Balázs Endre a Matrix Biology Institute (Edgewater, NJ, USA), intézetigazgatója. A 90 éves kémikus szűkebb szakterülete a poliszaharidok fizikai kémiája. Meghatározta a hialuronsav fizikai kémiai tulajdonságait, és különböző polimerizációs eljárásokkal kialakított sajátságait úttörő módon alkalmazta szemészeti műtétekben, ízületi bántalmak megszüntetésében, a bőr és a sebek kezelésében. Hatalmas intézetszervezői, szerkesztői, szerzői, oktatási és filantropikus tevékenysége van, továbbá magyar gyökereihez való kötődése példamutató.
Vancsó J. Gyula a Twente Egyetem Makromolekuláris Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének vezetője és a twentei egyetem MESA+ Nanotechnológiai Intézetének kutatóprofesszora. Az 56 éves kutató szűkebb szakterülete a polimerkémia és -fizika. Elsőként vezette be az atomerőtér-mikroszkópiát (AFM) polimerek vizsgálatára. A makromolekuláris nanotechnológia és a kvantitatív szupramolekuláris nanokémia úttörője.
VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
Sándor Mátyás a Wisconsin University School of Medicine and Public Health professzora. Szűkebb szakterülete az immunológia, a fertőzés immunológia és az immunreguláció. Az 59 éves kutató úttörője azoknak a granulómamodell-rendszereknek, amelyeket tevékenysége nyomán az immunológiával foglalkozók széles körben használnak. Tevékenysége elsősorban a népbetegségként megjelenő parazita- és virális fertőzések mechanizmusának vizsgálatát forradalmasította.
Tora László 2001 óta elsőrendű kutatási igazgató (CNRS). Az Institute de Génétique et de Biologie Moléculaire et Cellulaire (Illkirch) csoportvezetője. Az 53 éves biológus szűkebb szakterülete a molekuláris biológia és a fehérjekódoló gének átírásának szabályozása metazoaszervezetekben. Munkássága előremozdította és tökéletesítette ismereteinket az eukarióták sejtmagjában lezajló, a fehérjekódoló gének átírását szabályozó mechanizmusok feltárásával.
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Benedek József a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajztudományi Karának dékánhelyettese, egyetemi tanár. A 41 éves kutató szűkebb szakterülete a regionális tudomány. Az erdélyi regionális tudomány vezető egyénisége, intézményi és tudományos megalapozója és fejlesztője. A Magyar Regionális Tudományi Társaság elnökségének állandó meghívottja, az MTA Regionális Kutatások Központja tudományos tanácsának tagja.
Kopits György a Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsának elnöke. Szűkebb szakterülete a monetáris és fiskális politika, az államháztartástan. Munkásságának középpontjában a költségvetési politika tudományos megalapozása áll. A 67 éves közgazdász elsősorban a szabályalapú költségvetési rendszerek kidolgozása terén érte el nagy nemzetközi visszhangot kiváltó és vezető külföldi folyóiratokban publikált tudományos eredményeit.
László Ervin a Budapest Klub Alapítvány elnöke. A klub a világ haladása érdekében nemzetközi szellemi nagyságokat és művészeket fog össze. A 78 éves filozófus szűkebb szakterülete az általános evolúció, a rendszerelmélet és a tudományfilozófia. A modern rendszerelmélet, a társadalomfejlődés történeti szintézise, a káoszelméletekkel kapcsolatos fenntartható fejlődés és a jövőkutatás átfogó területein fejtette ki társadalomtudományi munkásságát.
X. Földtudományok Osztálya
Pápay Gyula a Rostocki Egyetem professor emeritusa. Szűkebb szakterülete az informatika és a multimédia (térképészet) a történelemtudományban, valamint a történelmi térképes információs rendszerek. A történelem, a térképészet és a számítógépes képfeldolgozás egymással összefüggő, interdiszciplináris területének vezető kutatója. A 71 éves térképész digitális történelmi atlaszai úttörő jellegűek.
XI. Fizikai Tudományok Osztálya
Deutsch Gyula az Université Catholique de Louvain (Belgium) professor emeritusa. Szűkebb szakterülete a magfizika. A 79 éves fizikus a világ számos kutatóközpontjában főképp a gyenge kölcsönhatás szimmetriasértéseit kutatta. Elismert tudomány-népszerűsítő; ilyen célú EU-programot is vezetett. Több tudóstársaság tagja és kitüntetettje, az Eötvös Lóránd Fizikai Társaság tiszteleti tagja. A magyar tudomány ügyét a szívén viseli, a magyar kutatókat segíti.
Mészáros Péter a Pennsylvania State University Deparment of Physics és Department of Astronomy & Astrophysics professzora, a Center for Particle Astrophysics igazgatója. Szűkebb szakterülete a csillagászat és a nagy energiás asztrofizika. A 67 éves asztrofizikus fő eredményei: a gamma-kitörések mechanizmusának feltárása, tűzgolyólökéshullám-modell az energia gamma-kvantumokba való átalakulására, a sötét anyag és a metrika fluktuációinak csatolt fejlődését leíró Mészáros-egyenlet.
Mihály László a Stony Brook University egyetemi tanára, intézetvezető. Szűkebb szakterülete a kísérleti szilárdtestfizika. A 61 éves fizikus legjelentősebb eredményei: a töltéssűrűség-hullám memóriaeffektusának a metastabilis állapotok segítségével történt megmagyarázása, a magas átmeneti hőmérsékletű szupravezetőkben a nem éles tiltott tartomány és az óriási anizotrópia megfigyelése alagúteffektus segítségével, valamint a K3C60-szupravezető szerkezetének meghatározása.
www.mta.hu
- Log in to post comments