2012. július 2–16. között immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Technikatörténeti Alkotótábor. Ennek keretében építész hallgatóknak szervez szakmai gyakorlatot ERDÉLYI NYÁRI EGYETEM címmel közösen az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Műszaki Tudományok Szakosztálya és a Romániai Építész Kamara (OAR) Erdélyi Fiókszervezete.
Akárcsak az előző évben a rendezvény célja Kolozsvár védett műemléképületeinek és területeinek dokumentálása, felmérése, rehabilitációja. Felelősségünknek érezzük felhívni a figyelmet ezekre a felbecsülhetetlen helyi értékekre, ismertté tenni őket, s gondoskodni a kihasználtságukról.
Az idén Kolozsvár Fellegvára áll a felmérések fókuszában.
A mintegy harminc résztvevő diák számára egyetemi oktatók, szakemberek tartanak előadásokat, szakmai megbeszéléseket, ily módon is ösztönözve az interdiszciplináris együttműködést.
Az elkészült tervek, rajzok az Erdélyi Digitális Adattár frissen kialakított TERVTÁRÁ-ba kerülnek, ahol a múlt évi dokumentumok is helyet kaptak (http://eda.eme.ro/handle/10598/15584).
A rendezvény szakmai irányítója Guttmann Szabolcs építész, a területi építészeti kamara elnöke. Programfelelős Czilli László építész.
Támogatók: az EME, az OAR és az Nemzeti Kulturális Alap.
Guttmann Szabolcs,
a Romániai Építész Kamara Erdélyi Fiókszervezetének elnöke
Bitay Enikő,
az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke
Csatoltan a rendezvény programja
|
 |
|
| Szervező(k): |
az Erdélyi Múzeum Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya
a Romániai Építész Kamara Erdélyi Fiókszervezete |
| Kapcsolattartó(k): |
Guttmann Szabolcs
Czilli László |
| Helyszín(ek): |
Kolozsvár, Fellegvár |
| Jelleg: |
alkotótábor
|
|
|
Beszámoló:
Pénzhiány miatt parlagon a Fellegvár és barokk épületei
Turisztikai csomópont és diákélettér lehetne a Belvedere dombja
A Fellegváron található barokk épületek állapotát, a térség rehabilitációjának, illetve a besztercei városfal mentén sétálóövezet kialakításának lehetőségét mérte fel az utóbbi két hétben zömmel építész diákok félszáz fős csapata. A Romániai Építészkamara és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) szervezésében negyedik alkalommal szervezett Erdélyi Nyári Egyetem, egyben az EME 7. Technikatörténeti Alkotótábora keretében diákötletek is születtek a Fellegvár hasznosítása kapcsán. Ezekből szombaton kiállítást nyitnak, és a városházának is továbbítják, de amint Czilli László építész, a nyári egyetem szervezője hangsúlyozta: „Diákmunkákról van szó, nem kiviteli tervekről. Nem vehetjük készpénznek őket, csupán ötletek szintjén kezelendők”. Az eredmények az elvárásoknak megfelelően igazolják: hatalmas potenciál rejlik a Fellegvárban. Ráadásul a tulajdonjog is tisztázott, csak éppen a tulajdonos szegény...
A nyári egyetemen kolozsvári és temesvári diákok vettek részt, ugyanakkor a Budapesti Műszaki Egyetemről is érkezett két csoportvezető. A diákok és irányítóik öt csoportban dolgoztak. Kilencen alkották azt a csoportot, amely azt vizsgálta, hogy Beszterce városfala mentén hogyan alakítható ki sétálóövezet a város jellegzetes, „sikátorszerű” gyalogosátjáróinak bevonásával. Esetükben a kutatás eredményei – ötletek szintjén – nagy eséllyel kerülhetnek az általános városrendezési terv elképzelései közé.
Hangsúlyozni a vár jelleget
Kolozsváron a Fellegvár épített örökségét három építészcsoport tanulmányozta, az épületeket övező területeket, illetve a domb déli oldalát pedig tájépítők térképezték fel. Az építészek és a tájépítészek mellett 3–3 történész, illetve turisztika szakos hallgató vett részt a munkában, utóbbiak dokumentációt végeztek, nem felmérést.
A Fellegvárnak két tulajdonosa van: a városháza és az Unita Turism Holding. A Belvedere Hoteltől délre az önkormányzat a tulajdonos, a szállodától a barokk épületek felé húzódó mintegy 5 hektár pedig az Unitáé. A cég a zöldövezetek mintegy ötödét birtokolja, és valamennyi barokk épület ugyancsak az ő tulajdonát képezi. A felmérések alapján nincs igazán pénz az épületek karbantartására.
– Ha felmegyünk a Fellegvárra a lépcsőn, akkor még a kapu előtt balra fordulunk, megnézzük a várost, és lejövünk a dombról. Holott 150 méternyi kitérővel gyönyörű barokk épületeket láthatnánk, ha jó állapotban lennének – mondta Czilli László építész, a nyári egyetem szervezője. Megtudtuk, a városháza és az Unita között sem rózsás az együttműködés, ami tovább nehezíti a Fellegvár otthonosabbá tételét.
A másik gond: nincs hangsúlyozva, hogy ott valaha vár állt, ezt a jellegét szinte teljesen elvesztette a Fellegvár.
Innen indulhatnának városlátogatásra a társasbuszos turisták
A diákok a kéthetes nyári egyetem első felében felméréseket végeztek, jelenleg pedig a felterjesztéseket zárják le.
A munka során több ötlet is született, Czilli László az életképesekről számolt be lapunknak. Az elképzelések alapján a barokk épületek egyik kézenfekvő mentsvára a haszonbérezés lenne alapítványok számára.
– Élővé tenné az övezetet, ha az épületeket alapítványok számára koncesszionálnák, amelyek felújítanák azokat, és valamilyen rendeltetéssel ruháznák fel – közölte az építész, hozzátéve, hogy elsősorban kiállítóterek, workshopokat vendégül látó termek, illetve információs pont kialakítására lehetne összpontosítani.
Érdekes elgondolás a kolozsvári turistaforgalom megfordítása is: pezsgőbbé válna a Fellegvár, ha a turistabuszok ott indítanák útjukra az ide látogatókat. „Jelenleg valahol a belvárosban jobb esetben talál parkolóhelyet a turistabusz, rosszabb esetben gyorsan kiszállnak a turisták, míg a jármű szabad parkolót talál. Bejárják a belvárost, és sokaknak már nem marad kedve kisétálni a Fellegvárra is. De ha a dombtetőn szállnának ki a turisták, akkor bejárnák a zöldövezetet, gyönyörködnének a panorámában, lesétálnának a belvárosba – mert lefelé mégiscsak könnyebb –, és a busz lent várhat rájuk” – ecsetelte az elképzelést Czilli.
Az felterjesztés szerint látványosabban ki kellene derüljön a vár jelleg is, de ennek a kidolgozása könnyen giccsbe mehet át. „Persze az ágyúk jobban vonzzák a turistákat” – jegyezte meg ennek kapcsán az építész. Rámutatott: az egész elképzelésnek az egyetemistákat kell előtérbe helyeznie, mert a turistaszezon néhány hónapot tart, ezzel szemben a várost szinte egész évben lakják az egyetemisták tízezrei.
Nem kiviteli tervek!
Czilli László hangsúlyozta: „Diákmunkákról van szó, nem kiviteli tervekről. Nem vehetjük készpénznek őket, ötletek szintjén kezelendők. Az első lépések egy nagyobb folyamatban, amely valami kellemes, barátságos kialakítását célozza.” Az építész szerint tudatosítani kell a városvezetésben és a lakókban, hogy a Fellegvárban hatalmas potenciál rejlik, amelyet nem kellene elszúrni. A nyári egyetem munkáit szombaton este – egy beszélgetéssel bevezetve – kiállítják a ferences kolostorban (a korábbi zeneiskolában). Ma két tárlatot is megnyitnak: 11 órától a Szent Mihály-templom plébániájához tartozó kapualjban szakmérnöki diplomamunkákat állítanak ki a római katolikus egyház tulajdonában levő épületek témájában, 11 óra 30 perctől pedig a nagyszebeni sétálóutcák kialakításának munkafolyamatáról összeállított fotókiállítást tekinthetik meg a Szent Mihály-templom tornyában.
1957-ES FELLEGVÁRI TERVEK
• A következő években új szórakozási és pihenési lehetőségek nyílnak Kolozsvár lakói előtt. A Fellegváron 1957-től kezdve parkot építenek. Lesz természetrajzi, történelmi és kulturális részlege (nyári színház, könyvtár, előadó helyiség, gyermekjátszótér, vendéglő stb.).
Megjelent a Szabadság napilapban 2012. július 13-án
|
|
|
|
|
